Címke: Szerződéskötés

Életbiztosítási piac: erős lemaradás a régióhoz képest

Posted on | by Lambert Gábor

Életbiztosítási piac: erős lemaradás a régióhoz képest

2013.09.03.

Múlt pénteken tette közzé legfrissebb statisztikáit a 34 európai ország biztosítóinak szövetségeit tömörítő Insurance Europe. A közzétett adatok azt mutatják, hogy a hazai életbiztosítási piac teljesítménye immár nem csupán a nyugat-európai országokétól, hanem a visegrádi országokétól is egyre inkább elmarad.

Az egy főre eső életbiztosítási díjbevételt tekintve a hazai szektor az utolsók között teljesít. A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy a magyar életbiztosítási díjbevételben igen nagy súllyal szerepelnek a hosszú távú öngondoskodásra kevésbé alkalmas egyszeri díjas biztosítások.

A leszakadási folyamat sajnálatos módon évek óta folyamatos. Az elmúlt tíz év adatainak összehasonlításából az tűnik ki, hogy miközben a visegrádi országok közül 2007-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre eső életbiztosítási díjbevétel, addig mára valamennyi említett ország megelőzött bennünket. 2011-ben ugyanez az érték Lengyelországban és Szlovákiában 27-28 százalékal, míg Csehországban 62 százalékkal haladta meg az itthoni szintet.

„Aggodalomra ad okot, hogy a friss adatok szerint egyre súlyosabb a magyar életbiztosítási piac elmaradása az európai környezettől – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. – A hosszú távú lakossági öngondoskodás megerősítése ugyanis elemi gazdasági érdek. Érezhető pozitív elmozdulás belátható időn belül a jelenleginél ösztönzőbb szabályozási környezet megteremtésével, például az adókedvezmény bevezetésével érhető el.”

További információ:

https://www.insuranceeurope.eu/uploads/Modules/Publications/final-keyfacts-2013.pdf https://www.insuranceeurope.eu/facts-figures/statistical-publications/life

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása

Posted on | by root

Útmutató a biztosítók és a vállalkozások közötti, személy- és vagyonvédelmi, vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő, magánnyomozói tevékenységek felelősségbiztosítási szerződései megkötéséhez, teljesítéséhez, a felelősségbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezéséhez

A Magyar Biztosítók Szövetsége Felelősségbiztosítási Bizottsága összeállította útmutatóját a vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosításával kapcsolatos tudnivalókról.

A tájékoztató elkészítését külön is indokolta, hogy e tevékenység végzésének törvényben előírt feltétele felelősségbiztosítási szerződés megléte.

Az útmutató a legfontosabb információkat tartalmazza a tevékenységhez kapcsolódó felelősségbiztosításokról.

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása

Nem hozott áttörést a biztosítási piacon a harmadik negyedév sem

Posted on | by Lambert Gábor

Nem hozott áttörést a biztosítási piacon a harmadik negyedév sem

2013.11.14.

2013 első háromnegyed évében 1,1 százalékkal – 502,7 milliárdról 497 milliárd forintra – csökkent a hazai biztosítási piac egyszeri díjas életbiztosításokkal korrigált díjbevétele az előző év azonos időszakához képest. Az összesített, nem korrigált díjbevételek összege 617,6 milliárd forintot ért el a 2013. január-szeptemberi időszakban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb adataiból.

Az idei év első háromnegyedében az életbiztosítási szegmens 324,2 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, miközben a korrigált díjbevétel – amelyben az egyszeri díjas életbiztosítások csak 10 százalékos súllyal szerepelnek – mintegy 1,7 százalékkal esett vissza az előző év első kilenc hónapjához képest. 2012 első kilenc hónapjában 207 milliárd, az idei első háromnegyed évben 203,6 milliárd forint díjbevétellel zártak az életbiztosítási ágazat szereplői. Az egyszeri díjas életbiztosításokból idén szeptember végéig befolyt 134,1 milliárd forint még így is közel 15 százalékkal marad el a 2007 azonos időszakában elért 157,5 milliárd forinttól.

A nem életbiztosítási szegmens 293,4 milliárd forint díjbevétellel zárta az idei első kilenc hónapot, megközelítőleg 1 százalékos csökkenést mutatva az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz képest.

Az életbiztosítási ág összetételét vizsgálva jól látszik, hogy a rendszeres díjas biztosítások volumene továbbra is stagnál, és csak az egyszeri, eseti befizetések volumenében mutatkozik pozitív elmozdulás.

A nem életbiztosítási üzletágon belül a gépjármű-biztosítások piacán az előző év azonos időszakához képest egyes területeken erőteljes visszaesés mutatkozik.

A casco termékekből származó díjbevételek csaknem 12 százalékkal, a 2012 első háromnegyed évben elért 54,1 milliárd forintról 47,8 milliárd forintra csökkentek. A szerződések darabszáma 821 ezerről 798 ezerre zsugorodott, miközben az átlagdíj az elmúlt egy évben 79 200 forintról 76 700 forintra – több mint 3 százalékkal – esett vissza.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán 4 százalékos csökkenés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest, az átlagdíj pedig 3,3 százalékkal mérséklődött. Mindezek alapján jól látszik, hogy a kgfb átlagdíja közel azonos szinten maradt 2013-ban. 2012 hasonló időszakában a kgfb éves átlagdíja 19 796 forint volt, ami 2013 harmadik negyedévére 656 forinttal – 19 140 forintra – csökkent.

Nyugdíjbiztosítás: új lendületet kaphat a nyugdíj-előtakarékosság

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjbiztosítás: új lendületet kaphat a nyugdíj-előtakarékosság

2013.12.04.

A napokban kihirdetett adójogszabály szerint 2014. január 1-jétől – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. Az új szabályozással megvalósul a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló termékek versenysemleges szabályozása.

Az új nyugdíjbiztosítási adókedvezmény az adóról való rendelkezés jogosultságát jelenti. 2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírathatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon. Az adókedvezmény lehetőséget teremt egy egyenletesen növekvő, stabil nyugdíjbiztosítási állomány létrehozására, ami a későbbiekben jelentős szerepet játszhat az időskori ellátások kiegészítésében.

Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe összesítése szerint Európában igen sokszínű az ilyen típusú termékek támogatása, de az Unió szinte minden országában adókedvezményt élveznek a nyugdíjbavonuláskor igénybevehető megtakarítások. Ezek nagy része, hasonlóan a most elfogadott magyar szabályozáshoz, felső korláttal, százalékosan vagy maximált összeggel megállapított kedvezmény, de van olyan ország is, ahol normatív – minden állampolgár számára automatikusan járó – kedvezményt alkalmaznak.

A nyugdíj-előtakarékosság egyaránt érdeke a lakosságnak és az államnak. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák, jelenségek – csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor – Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások szélesebb körben való elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás terheit.

„A kedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a jövőben nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig reményeink szerint jelentősen növelni fogja az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékeknek négyféle biztosítási eseményt kell tartalmaznia. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota legalább 40 százalékos mértékben károsodik, vagy 3. eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, illetve 4. ha elhalálozik.

Kevesebben váltottak a tavalyi kampányban biztosítót

Posted on | by Lambert Gábor

Kevesebben váltottak a tavalyi kampányban biztosítót

Február 1-jétől új szabály lépett életbe

2014.02.05.

Tavaly ismét csökkent azoknak az autósoknak a száma, akik az év végi átkötési időszakban biztosítót váltottak. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes adatai szerint a 2013-as kampányban – a segédmotoros kerékpárok nélkül – mintegy 435 ezerre tehető a váltók száma, ebből 310 ezer személyautóval rendelkező magánszemély.

A statisztikák szerint évről évre csökken azoknak az autósoknak a száma, akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban élnek a biztosításváltás lehetőségével. Az elmúlt három évben ez a szám a harmadára zsugorodott: 2010-ben 1,3 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést mondtak fel, 2011-ben 1,03 milliót, 2012-ben már csak 724 ezret. A tavalyi kampányban pedig ennél is csaknem 300 ezerrel kevesebbet

„A kgfb-biztosítót váltók számának évek óta tartó csökkenése nem meglepő, hiszen az utóbbi években az autósok döntő többsége legalább egyszer már váltott biztosítót. Nagyrészük ezzel jelentős díjkedvezményt realizált, így a további, még esetleg elérhető, legfeljebb 1-2 ezer forintos díjcsökkenésért már jóval kevesebben vállalják a váltással járó ügyintézést” – magyarázza Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Mint ismert, 2013 januárjától a biztosítók már év közben is módosíthatják az új szerződők számára kialakított tarifákat, így ha a piaci helyzet alapján úgy döntenek, évente többször is módosíthatják tarifáikat. A jogszabályi előírások szerint azonban ezt 60 nappal a díj életbelépése előtt meg kell hirdetniük.

Új viszont a szabályozásban, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium módosított rendelete alapján 2014. február elsejétől a biztosítók az ügyfelek kártörténete alapján kialakított tarifák meghatározásánál nem csupán a bonus-malus besorolást vehetik figyelembe, hanem egyéb korrekciós tényezőket is alkalmazhatnak. Ez a gyakorlatban például azt jelentheti, hogy egy régóta kármentes autós a B10-es besorolás felett is kaphat további kármentességi kedvezményt.

Az autósok kártörténetét a 2010-ben létrehozott Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) tartja nyilván. Az információs adatbázis a legfrissebb adatok szerint jelenleg 11,8 millió adatot tartalmaz, amelyből 4,036 millió élő szerződés.

Ptk: felértékelődhet a vezetői felelősségbiztosítás

Posted on | by Lambert Gábor

Ptk: felértékelődhet a vezetői felelősségbiztosítás

2014.03.13.

Március 15-étől válik hatályossá az új Polgári Törvénykönyv, amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is. Az egyik legkomolyabb horderejű módosítás ugyanakkor a cégvezetők felelősségi körére vonatkozik – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Jelentősen felértékelődhet a felelősségbiztosítás szerepe az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) életbe lépésével. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói magánvagyonukkal felelnek azokért a károkért, amelyeket okoznak akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek.

Számukra védelmet jelenthet e kockázatok kiküszöbölésére a vezető tisztségviselőkre köthető felelősségbiztosítás, amely kifejezetten a vezetők tevékenysége során, annak következtében okozott károkra nyújt fedezetet.

Magyarországon jelenleg elhanyagolható az ilyen típusú biztosítási szerződések száma – a szövetség legfrissebb adatgyűjtése szerint tavaly év végén mindössze 320 ilyen szerződés alkotta a piacot –, miközben a mostani módosítás több mint 300 ezer gazdasági társaság és még néhány ezer egyéb formában működő jogi szervezet első emberét érintheti. Külföldön ezzel szemben jóval nagyobb hagyománya van az ilyen típusú védelemnek.

Az új Polgári Törvénykönyv életbe lépése nemcsak ezt a területet befolyásolja: a hazai biztosítók által kezelt, közel 12 millió biztosítási szerződést érinti valamilyen módon. Több ponton egyszerűsítheti, gyorsíhatja a biztosítási ügymenetet. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvező fogyasztóvédelmi módosításokat: ezek egyike, hogy az új Ptk. szerint a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat. A biztosítónak minden esetben írásban, póthatáridő kitűzésével kell felhívnia a szerződő figyelmét a teljesítésre. Amennyiben mégis megszűnik a szerződés – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével – a szerződő kérheti a biztosítótól a biztosítási fedezet helyreállítását.

Szintén a fogyasztói érdekeket – és a korszerű kommunikációs eszközök elterjedését – jelzi, hogy a 2014. március 15-étől hatályossá váló Polgári Törvénykönyv már nem köti az írásbeliséghez a szerződés létrejöttét, illetve érvényességét. A bizonyíthatóság természetesen lényeges elem, de az eddiginél szélesebb körben ismerik el az új, korszerű kommunikációs eszközök közötti üzenetváltás írásbeliségét, ami várhatóan egyszerűsíti és gyorsítja a biztosítási ügymenetet.

Változik a kártérítés szabályozása is, amelyben lényegi eltérés a korábbi gyakorlathoz képest, hogy az új törvény alapján megszűnik a nem vagyoni kártérítés, helyette a jövőben úgynevezett sérelemdíjat kell fizetniük a károkozóknak – vagy helyettük a biztosítóknak. A sérelemdíjnak elégtételt kell nyújtania a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kielégítésére, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a jogsértés szankcionálására is, mértékét a bíróság az eset körülményeire, például a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére figyelemmel fogja megállapítani.

Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben

Posted on | by Lambert Gábor

Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben

2014.05.16.

A hazai biztosítási piac összesített díjbevétele az idei első negyedévben 1,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A nem életbiztosítási üzletágból származó díjbevételek ugyanakkor enyhe növekedést mutattak – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi első negyedéves adataiból.

A korábbi negyedévek tendenciájával szemben ezúttal a nem életbiztosítási üzletág volt eredményesebb: az üzletágból származó díjbevételek 3,9 százalékkal tudtak nőni. A szerződések darabszáma is – mintegy 1,7 százalékkal – bővült. Az üzletágon belül a casco, a tűz- és elemi károk, illetve a hitelbiztosítások kivételével lényegében az összes terméktípusból származó bevételek enyhe gyarapodást mutattak.

Kiemelendő a gépjármű-biztosítások piacán tapasztalható lassú növekedés, ami az új autó értékesítés volumenének lassú, de már szemmel látható emelkedésével magyarázható. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések darabszáma 3,1 százalékkal, a 2013. évi első negyedév végi 4,2 millióról 4,3 millióra emelkedett. A kgfb-szerződések átlagdíja minimális – éves szinten 650 forintos – bővülést mutatott. A kgfb átlagdíja a 2013. március végi 19 100 forintról, 2014. március végére 19 750 forintra növekedett.

A casco-biztosításokból befolyt díjbevételek 0,8 százalékkal csökkentek az idei első negyedév végére, miközben a szerződések darabszáma minimálisan emelkedett. Így a casco-biztosítások éves átlagdíja tovább, az egy évvel korábbihoz képest mintegy 1300 forinttal, 75 700 forintra csökkent az idei első negyedév végére.

Az életbiztosítási üzletág gyengébben teljesített, amely – a korábbi időszak folyamataival szemben – elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható. Az életbiztosítási üzletág egyszeri és eseti díjakkal korrigált díjbevétele 70,4 milliárd forintot tett ki: 1,4 százalékos csökkenést mutatott az egy évvel korábbi hasonló időszakkal összehasonlítva.

Az alábbi diagramon az életbiztosítási ágazat egyszeri és eseti díjas termékeiből származó negyedéves díjbevételeinek alakulása látható 2006-tól napjainkig.

Ugyanakkor kedvező tendencia – amely remélhetőleg tartóssá tud válni a piacon – a folyamatos díjas életbiztosítási termékek erősödése, amelyhez a nyugdíjbiztosítások idei év eleji felfutása is hozzájárult.

„Bíztató jelek mutatkoznak a rendszeres díjas biztosítások piacán, és már látszanak az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások első eredményei is – fejtette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A várakozások szerint hatásukra új lendületet kaphat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság” – tette hozzá a főtitkár.

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Posted on | by Lambert Gábor

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Nő a magyarok utazási kedve

2014.06.18.

Idén már a kiutazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, bár a tavaly év végi statisztikák szerint még mindig kevesebben utaznak külföldre, mint 2008-ban. A feltételezések szerint tudatosabban készülünk fel a lehetséges veszélyhelyzetek kezelésére, és az autós utak túlsúlya miatt is sokan kötnek autós assistance biztosítást – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok – döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak.

Az összes kiutazás valamivel több, mint fele – 51 százaléka – turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Várhatóan így lesz ez idén is, s mivel honfitársaink – Franciaországot kivéve – a legtöbb országba jellemzően autóval utaznak, a tendencia kedvezően hathat az utasbiztosítási, valamint az ahhoz kapcsolódó autós assistance biztosítások piacára is. Az utóbbinak kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlagosan 12 éves, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelenthet egy hosszabb utazás során.

Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjármű-tulajdonosok számára. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval – hangsúlyozza Kalmár László, a Europ Assistance ügyvezető igazgatója.

Az idei első negyedévben közel 59 százalékkal nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságnak növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

„A tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra. Egyre inkább számolnak azokkal a kockázatokkal, amit egy váratlan baleset vagy betegség, vagy akár a gépjármű meghibásodása jelenthet a külföldi nyaralás során – fogalmaz Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedés a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Életbiztosítás: jelentős lemaradásban

Posted on | by Lambert Gábor

Életbiztosítás: jelentős lemaradásban

2014.09.04.

Az Európai Biztosítók Szövetsége, az Insurance Europe frissen publikált összesítése szerint a világ legnagyobb biztosítási piaca az európai: 2013-ban a kontinens biztosítói mintegy 1119 milliárd eurós díjbevételt értek el, ebből az életbiztosítási díjbevételek 667 milliárd eurót tettek ki. Egy ügyfél átlagosan 1124 eurót költ Európában életbiztosításra, Magyarországon ennek az összegnek alig egy hetedét fordítják ugyanerre a célra.

Az összesítés szerint Európa továbbra is a világ legnagyobb biztosítási piaca: a globális biztosítási piac 35 százalékát adja, miközben az Egyesült Államok további 30, Ázsia 28 százalékkal részesül ebből, a Csendes-óceáni térség és Afrika részesedése marginális, körülbelül 3-3 százalék. Tavaly a teljes európai biztosítási piac díjbevétele 1119 milliárd euró volt, ebből 667 milliárd életbiztosításból, 334 milliárd a nem-élet jellegű termékekből, míg 118 milliárd euró egészségbiztosításból származott.

Az egy főre jutó biztosítási költés tekintetében hasonló arányok látszanak: életbiztosításban az európai átlag 1124 euró évente, nem-élet termékekre és balesetbiztosításra 564 eurót költ egy átlag európai, míg az egészségbiztosítás a maga alig 200 eurójával ezektől jóval elmarad, ugyanakkor növekvő tendenciát mutat.

Az adatok alapján jól látszik, hogy az életbiztosítási szegmens meghatározó Európában: a legfejlettebb piac Lichtenstein, Svájc, Finnország, Dánia és az Egyesült Királyság: ezekben az országokban az egy főre eső átlag életbiztosítási költés éves szinten 3000-3500 euró.

Az átlagos 1124 euróhoz képest sereghajtó Törökország, Románia, Bulgária és Lettország: ezekben az országokban alig 100 eurót költenek életbiztosításra. Magyarország a kevesebb, mint 150 eurós éves átlaggal szintén jóval az átlag alatt volt 2013-ban.

A magyar piacot vizsgálva tavaly összesen 810,2 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz. Ennek 53,4 százaléka, 432,7 milliárd forint az élet-, 46,6 százaléka, 377,5 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágakból. Az életpiac 2013-ban stagnált, az idei évben azonban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint már látszik némi elmozdulás.

A 2014. január 1-je óta hatályos adószabály-változás megszüntette a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.

„Az adókedvezmény jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Elindult a MABISZ Díjnavigátora

Posted on | by Lambert Gábor

Elindult a MABISZ Díjnavigátora

2014.11.07.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) Díjnavigátora, amely valamennyi érintett biztosító kötelező biztosítási tarifáját pontosan, teljes körűen, valamennyi kedvezménnyel együtt tartalmazza.

A Díjnavigátor ötödik éve igen fontos eszköze a fogyasztóvédelemnek és az ügyfelek teljes körű tájékoztatásának. A szövetség hitelesített kalkulátora egyedi eszköze a díj-összehasonlításnak: az itt szereplő tarifákat és az összes elérhető kedvezményt a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

Mindez nem elhanyagolható szempont, hiszen az autósoknak ilyenkor nem könnyű eligazodni a tarifák és kedvezmények sokaságában. A biztosítók az idén is közel 100-féle kedvezményt kínálnak ügyfeleiknek: továbbra is a családi kedvezmény, az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás, a csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása biztosít a legtöbb biztosítónál kedvezményt.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában, közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra.

A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

„Mivel még mindig sokakat érint az év végi biztosítóváltás, a fogyasztók hiteles tájékoztatásának kiemelt szerepe van, ennek pedig az egyik legfontosabb eszköze lett az utóbbi években a Díjnavigátor” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.