Enyhe növekedés az utasbiztosítási piacon


Enyhe növekedés az utasbiztosítási piacon

Kevesebben mennek külföldre, de talán tudatosabban készülnek az útra

2014.02.17.

Bár az elmúlt évek statisztikái alapján kevesebben és rövidebb időre utaznak külföldre, üdvözlendő tendencia, hogy aki mégis az országhatárokon túl tölti szabadságát, az a feltételezések szerint talán tudatosabban készül fel a lehetséges veszélyhelyzetekre. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint tavaly az utasbiztosításokból befolyt díjbevétel elérte a 10 milliárd forintot.

Ami a magyar állampolgárok 2013-as külföldi utazásait és a magyarok által külföldön elköltött összegeket illeti, mindkét területen csökkenés látszik. A legfrissebb hírek szerint a tavalyi első háromnegyedévben a magyar állampolgárok külföldi költése 396 milliárd forint körül alakult, ami 3 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Kevesebben vannak azok is, akik több napra hagyják el az országot, így a külföldön eltöltött idő is csökkenést mutatott.

Tavaly év végén a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedésnek felel meg a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest. „Az adatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra, és alaposabban mérlegeli a külföldi tartózkodás során felmerülő lehetséges veszélyhelyzeteket. De magyarázhatja a piac bővülését az is, hogy az elmúlt évben három új szereplő lépett az utasbiztosítási piacra, s így a korábbi 12 szereplővel szemben ma már 15 MABISZ-tagsággal rendelkező cégnél köthető utasbiztosítás” – magyarázza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A díjbevétel növekedését indokolhatja a piacon a közelmúltban megjelent értékesítési csatorna is. A mobiltelefonon köthető utasbiztosítás komoly érdeklődést váltott ki a kiutazók körében, de mint ahogy számítani lehetett tá, elsősorban a fiatalabb generációk kötnek mobileszközön keresztül utasbiztosítást – teszi hozzá az elnök.
„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a lakosság rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után érezhetően megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Forrás: MABISZ

Az utasbiztosítók 2013-ban minimális díjemelést hajtottak végre az év elején – ami szintén indokolhat némi díjbevétel-növekedést. De az elemzők feltételezése szerint az is valószínű, hogy a kiutazók tájékozottabbak, jobban odafigyelnek az egyes termékek által nyújtott szolgáltatásokra, illetve szolgáltatási limitekre, és ha szükséges, magyasabb összegű szolgáltatást nyújtó biztosítást vásárolnak.

Biztosítási piac 2013: a tartós növekedésre még várni kell


Biztosítási piac 2013: a tartós növekedésre még várni kell

2014.02.19.

2013-ban a magyarországi biztosítási piac összesített, az egyszeri díjas életbiztosításokkal korrigált díjbevétele lényegében stagnált – mindössze 0,7 százalékkal nőtt a 2012. évi adatokkal összehasonlítva. Az életbiztosítási üzletágban a folyamatos díjas biztosítások díjbevételének növekedésére továbbra is várni kell, bár a csökkenés üteme mérséklődött – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2013. évi előzetes adataiból.

2013-ban 810,2 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 53,4 százaléka, 432,7 milliárd forint az élet-, 46,6 százaléka, 377,5 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágakból.

„Bár a díjbevételek évek óta tartó csökkenésének megtorpanása pozitívumként értékelhető, a biztosítási piac tartós növekedésére ugyanakkor még kevés jel utal” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A gazdasági növekedés beindulásával, az általános gazdasági környezet javulásával pozitív hatásokra számíthatunk – tette hozzá.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 432,7 milliárd forint ugyan magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért érték, az igazán reális képet nyújtó korrigált díjbevétel azonban csaknem 1,5 százalékkal csökkent. Mindez hasonló tendenciára enged következtetni, mint amely az előző negyedévekben volt látható a piacon: az egyszeri díjas szerződésekből származó bevételek átmeneti jelleggel növekedni tudnak, ám a tartós, rendszeres díjas biztosítások bevételei elmaradnak a kívánatostól. A csökkenés üteme mérséklődött, összességében azonban így is közel 30 milliárd forinttal marad el a 2008-as, válság előtti díjszinttől.

Reményre adhat viszont okot a nyugdíjbiztosítások megjelenése, amelyek hatására változhat az egyszeri befizetések túlsúlyát okozó tendencia, és újra megindulhat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság.

Forrás: MABISZ

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2013-ban 377,5 milliárd forintot tett ki, 2,3 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítások (kgfb) és a casco üzletágakban tovább folytatódott a díjbevételek csökkenése.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 82 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz, a casco-piac is gyenge évet zárt, aminek fő oka, hogy az új gépjárműértékesítések felfutása továbbra is várat magára – a hazai gépjárműpark folyamatosan öregszik. A szűkített szolgáltatási körre kötött casco-biztosítások terjedése már évek óta tart, s nem általánosan ismert az autósok körében, hogy ezek a termékek fedezeti oldalon is jóval kevesebbet nyújtanak, például nem új értéken térítenek vagy lopáskárra nem vonatkoznak A casco-biztosítási bevételek 2013-ban 65,6 milliárd forintról 63 milliárdra csökkentek, ami 4 százalékos visszaesésnek felel meg. A szerződések darabszámában ugyanakkor minimális, 0,2 százalékos emelkedés mutatkozott, így 2013 végén 800 439 casco-szerződést kezeltek a biztosítók.

Közel 5800 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a hétvégi vihar után


Közel 5800 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a hétvégi vihar után

2014.03.18.

A március 15-i hétvége viharos időjárása miatt kedd délig 5775 bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja a 400 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az első összesített adatokat.

A hétvégi viharos időjárás három-négyszeresére növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát. Ugyanakkor volt olyan társaság, ahol nyolcszorosa volt a kárdarabszám az ilyenkor szokásosnak.

A hétvégi vihar többnyire az épületek tetőszerkezetében tett kárt: megbontotta a tetőt, illetve az erős szél következtében lehullottak a cserepek. Több biztosítóhoz érkezett bejelentés fakidőlések okozta, úgynevezett rádőléses károk miatt.

A legtöbb bejelentés a fővárosból, illetve Pest megyéből érkezett. Sok kárt jelentettek Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, Győr-Moson-Sopron megyéből, Hevesből és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 2,98 millió darab volt, 93 ezerrel maradt el a 2010. évitől. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása


Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása

2014.05.13.

A fuvarozási bűncselekmények 2013-ban 8,2 milliárd euró – 2500 milliárd forint – veszteséget okoztak az Európai Unióban, ami több mint a teljes magyarországi biztosítási piac éves díjbevételének háromszorosa. A fuvarozási láncolatban résztvevők közös felelőssége a megelőzés és a biztosítás, utóbbi a szállítmányozási, illetve a CMR (nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás) biztosításból áll össze – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keddi sajtótájékoztatóján.

Az összetett, és sok esetben bonyolult közúti fuvarozási folyamat kockázatai a megfelelő szabályozási keretek betartásával és a biztosítási fedezetek megteremtésével minimálisra csökkenthetők. Egy fuvar biztonsági költsége a rakomány értékéhez képest a legtöbb esetben elenyésző, mintegy százezer forint körüli összeg.

Technikailag ez egy jó minőségű plomba, illetve zár vagy lakat beszerzését jelenti, valamint egy GPS működtetését, amely akár online útvonalfigyelésre is alkalmas. Az eszközvédelmen túl a gépkocsivezető személyére vonatkozó előírások betartása szükségszerű. „Igen egyszerű technikai megoldásokra lenne csak szükség, amelyek használatával jelentősen csökkenthetők a kockázatok” – magyarázza Papp Róbert, a Magyar Biztonsági Fórum ügyvezetője.

A megelőzést szolgálja a folyamatszabályozás és a megfelelő biztonsági zárak használata, ezen túl pedig lényegi elem a megfelelő biztosítás megléte is. „Ezek megoszlása a gyakorlati tapasztalatok szerint eltérő: míg a nyugat-európai országokban a szállítmánybiztosítás megkötése az általános, addig Magyarországon kevesebb biztosítást kötnek, viszont több biztonsági intézkedést tesznek, igaz gyakran nem a megfelelő eszközzel és nem a megfelelő módon” – teszi hozzá a szakember.

A MABISZ adatai szerint a tavalyi év végén a szállítmánybiztosítási szerződések száma megközelítette a 25 ezret, a szállítmánybiztosításokból befolyó éves díj pedig körülbelül 4,4 milliárd forintot tett ki. A becslések szerint a magyar szállítmányok nyugat-európaihoz hasonló arányú biztosítottsága esetén az éves állománydíj megközelíthetné a 10 milliárd forintot, a szerződésszám pedig a jelenleginél lényegesen magasabb lehetne.

„Jelentős problémákat vet fel az alulbiztosítottság is. Amellett, hogy a magyarországi szállítmányok jelentős része nem rendelkezik megfelelő szállítmánybiztosítással, s amelyek rendelkeznek is ilyennel, azokra sem a megfelelő fedezetre kötnek biztosítást. A szállítók gyakran csak arra figyelnek, hogy valamiféle minimális biztosítási fedezettel rendelkezzenek”- fejti ki Harkai Krisztián, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Szállítmánybiztosítási Bizottságának elnöke. „Óriási a verseny a fuvarozói piacon, így a biztosítási díj is olyan tétel, amely gyakran esik áldozatául a költségcsökkentésnek.”

Nyugat-Európában előfeltétele a megbízó és a fuvarozó együttműködésének, hogy az utóbbi a megfelelő biztosításról fedezetigazolást tudjon bemutatni, ezzel szemben a magyar piacon ez egyáltalán nem általános. „Itthon is elvárható lenne ugyanez, ha egy több 10, vagy akár 100 millió forint értékű rakománnyal indul útnak egy szállítmányozó, ráadásul ezt gyakran több helyen, több alkalommal át is rakják a szállítási folyamat során.” – véli Harkai Krisztián.

Az edukáció és tájékoztatás szerepe kiemelkedő fontosságú, hiszen a megfelelő biztosítottsági védelem megteremtése a fuvarozási láncolatban résztvevő szereplők közös érdeke. A szállítmányozási, illetve megfelelő CMR-biztosítással rendelkező fuvarozók és a megrendelői oldal kockázatai minimálisra csökkenthetők, a biztosítási díj pedig lényegesen alacsonyabb lehetne, ha az érintett piaci szereplő rendelkezik a megfelelő védelmi eszközökkel, és bizonyíthatóan eleget tesz a szabályozási követelményeknek.

Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben


Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben

2014.05.16.

A hazai biztosítási piac összesített díjbevétele az idei első negyedévben 1,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A nem életbiztosítási üzletágból származó díjbevételek ugyanakkor enyhe növekedést mutattak – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi első negyedéves adataiból.

A korábbi negyedévek tendenciájával szemben ezúttal a nem életbiztosítási üzletág volt eredményesebb: az üzletágból származó díjbevételek 3,9 százalékkal tudtak nőni. A szerződések darabszáma is – mintegy 1,7 százalékkal – bővült. Az üzletágon belül a casco, a tűz- és elemi károk, illetve a hitelbiztosítások kivételével lényegében az összes terméktípusból származó bevételek enyhe gyarapodást mutattak.

Kiemelendő a gépjármű-biztosítások piacán tapasztalható lassú növekedés, ami az új autó értékesítés volumenének lassú, de már szemmel látható emelkedésével magyarázható. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések darabszáma 3,1 százalékkal, a 2013. évi első negyedév végi 4,2 millióról 4,3 millióra emelkedett. A kgfb-szerződések átlagdíja minimális – éves szinten 650 forintos – bővülést mutatott. A kgfb átlagdíja a 2013. március végi 19 100 forintról, 2014. március végére 19 750 forintra növekedett.

A casco-biztosításokból befolyt díjbevételek 0,8 százalékkal csökkentek az idei első negyedév végére, miközben a szerződések darabszáma minimálisan emelkedett. Így a casco-biztosítások éves átlagdíja tovább, az egy évvel korábbihoz képest mintegy 1300 forinttal, 75 700 forintra csökkent az idei első negyedév végére.

Az életbiztosítási üzletág gyengébben teljesített, amely – a korábbi időszak folyamataival szemben – elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható. Az életbiztosítási üzletág egyszeri és eseti díjakkal korrigált díjbevétele 70,4 milliárd forintot tett ki: 1,4 százalékos csökkenést mutatott az egy évvel korábbi hasonló időszakkal összehasonlítva.

Az alábbi diagramon az életbiztosítási ágazat egyszeri és eseti díjas termékeiből származó negyedéves díjbevételeinek alakulása látható 2006-tól napjainkig.

Ugyanakkor kedvező tendencia – amely remélhetőleg tartóssá tud válni a piacon – a folyamatos díjas életbiztosítási termékek erősödése, amelyhez a nyugdíjbiztosítások idei év eleji felfutása is hozzájárult.

„Bíztató jelek mutatkoznak a rendszeres díjas biztosítások piacán, és már látszanak az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások első eredményei is – fejtette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A várakozások szerint hatásukra új lendületet kaphat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság” – tette hozzá a főtitkár.

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés


Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Nő a magyarok utazási kedve

2014.06.18.

Idén már a kiutazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, bár a tavaly év végi statisztikák szerint még mindig kevesebben utaznak külföldre, mint 2008-ban. A feltételezések szerint tudatosabban készülünk fel a lehetséges veszélyhelyzetek kezelésére, és az autós utak túlsúlya miatt is sokan kötnek autós assistance biztosítást – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok – döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak.

Az összes kiutazás valamivel több, mint fele – 51 százaléka – turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Várhatóan így lesz ez idén is, s mivel honfitársaink – Franciaországot kivéve – a legtöbb országba jellemzően autóval utaznak, a tendencia kedvezően hathat az utasbiztosítási, valamint az ahhoz kapcsolódó autós assistance biztosítások piacára is. Az utóbbinak kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlagosan 12 éves, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelenthet egy hosszabb utazás során.

Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjármű-tulajdonosok számára. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval – hangsúlyozza Kalmár László, a Europ Assistance ügyvezető igazgatója.

Az idei első negyedévben közel 59 százalékkal nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságnak növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

„A tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra. Egyre inkább számolnak azokkal a kockázatokkal, amit egy váratlan baleset vagy betegség, vagy akár a gépjármű meghibásodása jelenthet a külföldi nyaralás során – fogalmaz Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedés a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Élénkül a nyugdíjbiztosítási piac


Élénkül a nyugdíjbiztosítási piac

2014.08.13.

2014 első félévében kis mértékben, 1,25 százalékkal gyarapodott a biztosítási piac, ám ezen belül a gépjármű-, illetve a nyugdíjbiztosítások területe intenzívebb növekedést mutatott. A szektor összesített díjbevétele 441,3 milliárd forint volt az idei első hat hónapban – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A vizsgált időszakban a teljes díjbevételhez az életbiztosítási üzletág 229 milliárd, míg a nem-élet terület 212,3 milliárd forinttal járult hozzá. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosításokból (kgfb) származó bevételek meghaladták az 52 milliárd forintot. A kgfb-szerződések darabszáma mintegy 3,4 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. Szerényebb mértékben, de erősödött a casco-piac is: a díjbevételeket tekintve 0,7 százalékkal, közel 33 milliárd forintra nőtt, a szerződések darabszáma pedig csaknem 7 és fél ezerrel emelkedett.

A gépjármű-biztosítások területén tapasztalt bővülés elsősorban az új autóértékesítések, illetve a magyarországi forgalomba helyezések volumenének növekedésével magyarázható. Friss statisztikák szerint az idei első félévben összesen 32 992 személyautót és 7022 kishaszon-gépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, ami a tavalyi első félévhez képest 21,4, illetve 50,8 százalékos növekedést jelent

A nem-életbiztosítási üzletág összesen közel 4 százalékkal bővült a tavalyi évhez képest, ehhez a gépjármű-biztosítások területe mellett az általános felelősségbiztosítások bevételeinek növekedése járult hozzá. E terület több mint 15 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest, amiben valószínűleg szerepe lehet a Polgári Törvénykönyv vezetői felelősségre vonatkozó passzusai változásának is.

A január óta hatályos adószabály-változások megszüntették a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.

„A kedvezménytől azt várjuk, hogy jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Örömmel látjuk, hogy az első féléves adatok alapján a nyugdíjbiztosítások valóban egyre népszerűbbek az ügyfelek körében. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Életbiztosítás: jelentős lemaradásban


Életbiztosítás: jelentős lemaradásban

2014.09.04.

Az Európai Biztosítók Szövetsége, az Insurance Europe frissen publikált összesítése szerint a világ legnagyobb biztosítási piaca az európai: 2013-ban a kontinens biztosítói mintegy 1119 milliárd eurós díjbevételt értek el, ebből az életbiztosítási díjbevételek 667 milliárd eurót tettek ki. Egy ügyfél átlagosan 1124 eurót költ Európában életbiztosításra, Magyarországon ennek az összegnek alig egy hetedét fordítják ugyanerre a célra.

Az összesítés szerint Európa továbbra is a világ legnagyobb biztosítási piaca: a globális biztosítási piac 35 százalékát adja, miközben az Egyesült Államok további 30, Ázsia 28 százalékkal részesül ebből, a Csendes-óceáni térség és Afrika részesedése marginális, körülbelül 3-3 százalék. Tavaly a teljes európai biztosítási piac díjbevétele 1119 milliárd euró volt, ebből 667 milliárd életbiztosításból, 334 milliárd a nem-élet jellegű termékekből, míg 118 milliárd euró egészségbiztosításból származott.

Az egy főre jutó biztosítási költés tekintetében hasonló arányok látszanak: életbiztosításban az európai átlag 1124 euró évente, nem-élet termékekre és balesetbiztosításra 564 eurót költ egy átlag európai, míg az egészségbiztosítás a maga alig 200 eurójával ezektől jóval elmarad, ugyanakkor növekvő tendenciát mutat.

Az adatok alapján jól látszik, hogy az életbiztosítási szegmens meghatározó Európában: a legfejlettebb piac Lichtenstein, Svájc, Finnország, Dánia és az Egyesült Királyság: ezekben az országokban az egy főre eső átlag életbiztosítási költés éves szinten 3000-3500 euró.

Az átlagos 1124 euróhoz képest sereghajtó Törökország, Románia, Bulgária és Lettország: ezekben az országokban alig 100 eurót költenek életbiztosításra. Magyarország a kevesebb, mint 150 eurós éves átlaggal szintén jóval az átlag alatt volt 2013-ban.

A magyar piacot vizsgálva tavaly összesen 810,2 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz. Ennek 53,4 százaléka, 432,7 milliárd forint az élet-, 46,6 százaléka, 377,5 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágakból. Az életpiac 2013-ban stagnált, az idei évben azonban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint már látszik némi elmozdulás.

A 2014. január 1-je óta hatályos adószabály-változás megszüntette a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.

„Az adókedvezmény jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta


Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta

2014.09.23.

2010 óta, a május-augusztusi időszakokban több mint 762 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezek kárösszege megközelíti a 60 milliárd forintot. 2014. május 1-je és augusztus 31-e között több mint 134 ezer bejelentést regisztráltak a biztosítók, a károk volumene eléri a 8,1 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb összesített adatokat.

Az idei szeptemberi szélsőséges időjárás, a viharok, felhőszakadások, illetve árvizek komoly károkat okoztak országszerte. A biztosítókhoz egyetlen hétvége, a szeptember 12 és szeptember 14-e közötti viharos időjárás miatt mintegy 7 ezer kárbejelentést érkezett, a károk becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot. A szeptember elején néhány nap alatt lezúdult hatalmas mennyiségű csapadék az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) statisztikái szerint egyes országrészeken átlagosan háromhavi csapadékmennyiségnek felelt meg. Országos átlagban 77 mm csapadék hullott, ami másfélszerese az ebben az időszakban szokásosnak. Siófokon és Szentesen esett a legtöbb eső: ezekben a városokban hat nap alatt legalább negyedévnyi csapadék hullott le.

A MABISZ összesítése alapján látszik, hogy a „fekete év” 2010 volt, amikor csaknem 312 ezer viharok, illetve árvizek okozta kárt regisztráltak a biztosító társaságok, a kárösszeg pedig elérte a 29,6 milliárd forintot.

Egy évvel később jóval nyugodtabb évet zárt e tekintetben a piac, 2011-ben ugyanis kevesebb mint felére csökkent mind a károk száma, mind a kárérték. Ebben az évben május és augusztus között összesen 119 079 darab viharkárt regisztráltak a hazai biztosítók, a kárösszeg pedig valamennyivel 7,7 milliárd forint fölött alakult.

Ugyanakkor 2012-ben és 2013-ban közel 100 ezer viharkárt jelentettek a cégeknél – 2012-ben 98 630-at, 2013-ban 98 597-et -, miközben a károk összege 2012-ben 6, 2013-ban 7,3 milliárd forintot tett ki.

2014-ben több mint 40 százalékkal több kárt jelentettek a május 1-je és augusztus 31-e közötti periódusban, mint egy évvel korábban: a bejelentett károk száma meghaladta a 134 ezret, a kárérték pedig a 8,1 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013 végén a biztosítók 2,98 millió darab egyéni lakásbiztosítási szerződést tartottak nyilván, 93 ezerrel kevesebbet, mint 2010-ben. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Egyre inkább személyre szabottak a kgfb-díjak


Egyre inkább személyre szabottak a kgfb-díjak

2014.11.03.

Egyre inkább kockázatarányos díjakat alakítanak ki a hazai gépjárműfelelősségbiztosítók, az autósok egyre inkább személyre szabott díjat fizetnek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagdíj 19 887 forint volt 2014 első félévének végén, de a személyautók éves átlagos díja ennél is alacsonyabb: 13-14 ezer forint között alakult – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

A biztosítók a hét végén közzétették a 2015. január 1-jétől érvényes tarifáikat. Az első piaci elemzések alapján a biztosítók tovább folytatják azt a gyakorlatot, hogy a statisztikáik szerint legjobbnak ítél ügyfélcsoportoknak alacsonyabb díjat ajánlanak, míg a gyakori károkozók magasabb díjra számíthatnak. Erre egyébként maga a bonus-malus rendszer is lehetőséget ad: az idén februártól hatályos jogszabályváltozás már lehetővé teszi, hogy a biztosítók – akár a B10-es kategória felett is – plusz kedvezményeket nyújtsanak a régóta kármentes ügyfeleknek.

A biztosítók díjtarifáiban továbbra is megmaradt a korábbi kedvezménystruktúra. A közel 100-féle kedvezményt tartalmazó rendszer szerint továbbra is a családi és gyermekkedvezmény, az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás vagy csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása biztosít a legtöbb biztosítónál kedvezményt. Díjkedvezményt kapnak az egyes foglalkozási ágakat űzők – pl. közalkalmazottak, nyugdíjasok, egyházi alkalmazottak stb. -, a különböző szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez, egyes cégcsoportokhoz tartozók, a mozgássérült igazolvánnyal rendelkezők. Mindössze néhány új kedvezményt találni a tarifatáblázatokban: a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai olyan új ügyfélszegmens, amely díjkedvezményre jogosult az egyik biztosítónál, illetve újdonság még az egyik biztosító pénzügyi szolgáltató partnerénél nyitott bankszámlacsomag, illetve nyugdíjasszámla-csomag nyitása esetén kapható plusz díjkedvezmény.

A magyarországi kgfb-díjak az Európai Unió más országaival összehasonlítva messze a legalacsonyabbak. A MABISZ 2014 első félév végi adatai szerint egy jármű átlagos kgfb-díja 19 887 forint volt. Ha azonban csak a személygépjárművek díját vesszük figyelembe – a buszok, tehergépjárművek stb. díját nem -, akkor az átlagdíj 13-14 ezer forint évente. Ez annyit jelent, hogy a kevesebb, mint 3 liter benzin árának megfelelő összeget kell fizetni átlagosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításért havonta. Ugyanakkor Belgiumban 306 euro, Cipruson 171 euro, Németországban 228 euró, Görögországban 267 euro, Romániában 115 euro egy éves átlagos kgfb-díj.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra. A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.