Címke: MABISZ

Presse Internationale des Assurances (PIA)

Posted on | by root

Presse Internationale des Assurances (PIA)

Szövetségünk – a Biztosítási Szemle kiadójaként – tagja a biztosítási szakfolyóiratok nemzetközi szervezetének. A szervezetet 1954-ben alapították Párizsban. A PIA-nak jelenleg 18 állandó és 8 levelező tagja van, a szervezet hatóköre elsősorban Európára korlátozódik.

A tagok, a köztük létrejött megállapodás értelmében eljuttatják egymáshoz kiadványaikat.

Az érdeklődők az aktuális PIA híreket a www.piassurance.eu címen olvashatják.

Folyóiratok:

A MABISZ-nál az alábbi folyóiratok tekinthetők meg eredetei nyelven. A * jelzéssel ellátott kiadványokból – egyelőre – csak régebbi példányok állnak rendelkezésre, a külön nem jelzettekből pedig folyamatosan kapjuk a friss kiadásokat is.

  • Post Magazine & Insurance Week* (Anglia)
  • Reactions (Anglia)
  • News Release (Az Angol Szövetség havonta többször megjelenő tájékoztatója. A angol biztosítási piac legújabb fejleményeit tartalmazó tájékoztató az alábbi web-címen is megtalálható: https://www.abi.org.uk)
  • Finish Insurance Review* (Finnország, angol nyelven!)
  • Versicherungs Rundschau (Ausztria)
  • Schweizerische Versicherung-Zeitschrift (Svájc, angol-francia nyelven!)
  • Zeitschrift für die gesamte versicherungs-wissenscahft (Németország)
  • Assurer (Franciaország)
  • Le monde de l`assurance (Belgium, francia nyelven)
  • Actualidad Aseguradora* (Spanyolország)
  • Boletim Informativo (Portugália)
  • Assinews (Olaszország)
  • Welwezen (Hollandia)
  • Osiguranje (Horvátország)
  • Pojistny Obzor (Csehország)
  • Poistné Rozhlady (Szlovákia)
  • Asekuracja & Re (Lengyelország)
  • Topics (Münchener Rück hírlevele, angolul)
  • Nordic Insurance (skandináv piac hírlevele, angolul)
  • Safety Monitor (European Transport Safety Council hírlevele, angolul)

MABISZ konferencia – 2014

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ konferencia – 2014

2014.11.05.

Csütörtökön ötödik alkalommal rendezi meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szektor rövid idő alatt igen népszerűvé vált biztosításszakmai konferenciáját. Az esemény kiváló alkalmat teremt a biztosítók, az együttműködő vállalkozások és a szabályozói oldal, a felügyeleti döntéshozók képviselői számára a magas szintű szakmai eszmecserére.

A tavalyi konferencia óta igen fontos, a biztosítási szektort érintő változások történtek, elég csak az adó- és jogszabályi környezet átalakulására, az új Ptk.-ra, vagy a nyugdíjbiztosítások adókedvezményére gondolni. A konferencia fókuszában ezúttal az egészségbiztosítási piacban rejlő lehetőségek, a biztosítókat érintő európai szabályozói változások, valamint a nyugdíjbiztosítások adókedvezményének bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai állnak.

November 6-án hazai és külföldi biztosítási felsővezetők, szabályozói és felügyeleti döntéshozók osztják meg egymással és a közönséggel véleményüket, tapasztalataikat. Megvitatják azokat az új tendenciákat, gazdasági és jogi környezeti változásokat, amelyek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi biztosítási piacra is döntő befolyással vannak, illetve lesznek.

A konferenciát Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nyitja meg, őt követően pedig Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója tart előadást az aktuális makrogazdasági tendenciákról és kilátásokról, illetve a nyugdíjbiztosítások makrogazdasági szerepéről.

Az MNB részéről további három szakértő is előadást tart a rendezvényen: Stabilitás és bizalom címmel az MNB biztosításfelügyelési stratégiájáról és módszereiről Kisgergely Kornél, a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója beszél majd, a fogyasztóvédelem szerepéről a biztosítási piacon pedig Bethlendi András fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató tart előadást. Nagy Koppány, a Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója „Küszöbön a Szolvencia II. és az IMD II” címmel tart előadást.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a konferencia kapcsán hangsúlyozza: a biztosítási piacnak nagy szüksége van a konstruktív piaci, illetve a jogalkotóval folytatott párbeszédre, amelyre alkalmas fórum a MABISZ éves nemzetközi konferenciája. „A konferencián nemcsak a hazai biztosítási vezetőkkel és hazai szakmai partnereinkkel, hanem külföldi szakemberekkel is lehetőség nyílik a konzultációra.”

Új irányok: egészség és a nyugdíjbiztosítás lehet a jövő

Posted on | by Lambert Gábor

Új irányok: egészség és a nyugdíjbiztosítás lehet a jövő

MABISZ konferencia 2014

2014.11.07.

Ötödik alkalommal rendezte meg nemzetközi konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melyen a résztvevő szereplők egyöntetűen a szakmai párbeszéd fontosságát, és a piac aktívan szabályozott és felügyelt, transzparens működésének szerepét hangsúlyozták. Pandurics Anett, a MABISZ elnöke kifejtette: a közeljövő stratégiai prioritása egyebek mellett az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása, és a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása.

A rendezvényt Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a biztosítók szerepe megkerülhetetlen mind az üzleti életben, mind a társadalmi folyamatokban. Az államtitkár előadásában párbeszédet és szakmai konzultációt ajánlott a biztosítási szakmának, ismertette továbbá a kormány elképzeléseit a jelenlegi egészségügyi ellátórendszerről. Mint mondta, a fő kérdés évek óta az, hogyan működjön együtt az állami és a magánbiztosítási rendszer, miközben „az ennek javítására tett kísérletek, vagyis a nagy rendszerszintű átalakítások eddig többnyire elbuktak”.

„Az egészségbiztosítási rendszer alapja Magyarországon a szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosítási rendszer, és ez így is marad.” – fejtette ki az államtitkár és hozzátette: kiemelt cél, hogy mindenki által hozzáférhető, és magas ellátási színvonalú szolgáltatást kapjanak az állampolgárok. A területi, valamint a szakmai egyenlőtlenségek, illetve a hozzáférés egyenlőtlenségeinek megszüntetése az állam feladata, emellett ugyanakkor szükség van alternatív lehetőségekre azok számára is, akik az államinál magasabb szintű ellátást vennének igénybe. „Feladatunk, hogy ebben a rendszerben hogyan találjuk meg a megoldást, amely biztosítja az egyenlő hozzáférés elvét, de a magasabb szintű igényeket is kielégíti.”

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetráis politikáért felelős ügyvezető igazgatója a nyugdíjbiztosítások fontosságára hívta fel a figyelmet annak tükrében, hogy láthatóan a lakosság megtakarításainak összetétele egyre inkább tolódik el a hagyományos, kis kockázatú, rövidtávú alternatívák irányából. Ebben a tendenciában kívánatos, hogy a nyugdíjbiztosítások egyre nagyobb szerephez jussanak- emelte ki Palotai Dániel. Az ügyvezető kitért az idén január óta elérhető adókedvezményre is, melynek első eredményei már most megmutatkoznak: a legfrisebb háromnegyedéves statisztikák szerint jelenleg 50-féle nyugdíjterméket kínálnak a biztosítók, akik a harmadik negyed végén mintegy 45 ezer megkötött nyugdíjbiztosítási szerződést kezeltek.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a piac aktuális helyzetét értékelve a biztosítások hasznosságát hangsúlyozta, mint mondta vitathatatlan a szektor stabilizáló, kiegyenlítő funkciója. Az elnök előadásából kiderült: közel 12 millió ügyfélszerzőést kezelnek a hazai biztosítók, a közteherviseléshez való hozzájárulásuk pedig közel 100 milliárdos adóbevételt jelentett 2013-ban. „Folyamatosan stabil a szektor tőkeellátottsága, amellett több szegmensben látunk kifejezetten bíztató jeleket a jövőre nézve: a nyugdíjbiztosításban pozitívan az eredmények, a baleset, és egészségbiztosítás piaca is jól alakul, a felelősségbiztosítások piacán szintén van ok az óvatos optimizmusra.” – tette hozzá.

Pandurics Anett a MABISZ startégiai prioritásai kapcsán kiemelte: az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása kiemelt jelentőségű csak úgy, mint a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása egyebek mellett a korrekt, tisztességes termékfejlesztéssel és tájékoztatással. „A piac lehetséges kitörési pontjai a közeljövőben a kiegészítő egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, valamint a felelősségbiztosítás lesz.”

Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MNB általános felügyeleti céljainak irányvonalait ismertette. Ide tartozik, hogy a piaci szereplők sokk-ellenálló képessége kielégítő legyen, de ilyen az egészséges verseny fenntartása, és erősítése, illetve a prudencia és fogyasztóvédelem együttes jelenléte is. Ezeken túl az ügyvezető ismertette a felügyelet jövőre vonatkozó módosítási javaslatait is, melyek közül a legfontosabbak a rendszerszinten jelentős piaci szereplők fokozott felügyelete, az üzleti modell alapú felügyelet, a korai bevatkozási rendszer, az aktív nemzetközi jelenlét, illetve a határon átnyúló tevékenység, fióktelepek felügyelete.

Bethlendi András, az MNB fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, mennyit változtak az elmúlt egy évben a fogyasztóvédelmi felügyelés módszerei. Kiemelte a biztosítók fogyasztóvédelmi felügyelői rendszerének kialakítását, a folyamatos felügyelést, fogyasztóvédelmi szakértő bevonását valamennyi átfogó vizsgálatban, az egyedi ügyek becsatornázását folyamatokban lévő vizsgálatokba, a tisztességtelen piaci gyakorlatok feltárását, valamint a fokozatosság elve alapján a konszenzusos megoldás keresését. A pénzügyi fogyasztóvédelem szerepe folyamatosan nőtt az elmúlt években, és ez a tendencia az ügyvezető igazgató szerint csak tovább fog erősödni a következő időszakban is.

Association International de Droit des Assurances(AIDA)

Posted on | by root

Association International de Droit des Assurances(AIDA)

A nemzetközi szervezet a biztosítási jogászokat tömöríti.

2006 november végén került megrendezésre Budapesten az immár hagyományos IX. AIDA Budapest Biztosítási Szeminárium. A kétévenként megrendezett nemzetközi konferencia témája: „Új tendenciák a biztosítási szerződési jog törvényi szabályozásában” – volt.

A nemzeti AIDA szekcióval együttműködve indította be és működteti a szövetség a biztosítási jogi honlapot (www.aidahungary.hu), amelyen fellelhetők a biztosításjogi publikációk, szakcikkek, kongresszusok anyagai, és fórum-levelezésre is alkalmas.

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

Posted on | by Lambert Gábor

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

2015.02.27.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) címmel nyílt kiállítás a napokban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kiállítás biztosítási témájú plakátokat mutat be egy-egy korszak kiemelkedő, neves alkotásaira fókuszálva. Az esemény megnyitóján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is képviseltette magát.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) című kiállítás közel egy évszázad biztosítási plakátjaiból mutat be egy nagy csokorra valót, és teszi hozzáférhetővé az érdeklődők számára a hangulatos óbudai kiskocsmák tőszomszédságában. A múzeum szakembereinek az intézmény saját gyűjteménye és magángyűjtők művei mellett nagy tekintélyű közintézményektől – a Magyar Nemzeti Múzeumtól, az Országos Széchenyi Könyvtártól és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól – is sikerült kölcsön kapniuk néhány értékes kiállítási darabot.

A most megnyílt kiállítás már a harmadik olyan esemény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM), amely a biztosítástörténethez vagy a biztosítási piachoz kötődik. Néhány éve már az MKVM őrzi a dr. Deutsch Róbert nevét viselő Biztosítási Szakkönyvtárat és Archívumot, ami különleges történelmi érték, s ugyanakkor nélkülözhetetlen a hazai biztosítástörténet kutatói számára. Alig két éve pedig a háború előtt épült gyönyörű, patinás épületeket – az évszázados történelemmel rendelkező biztosítók székházait – bemutató fotókiállítást csodálhatták meg az érdeklődők.

„Mai használati tárgyaink, vagy akár a biztosításhoz kötődő darabok is évek múltán akár értékes múzeumi relikviákká válhatnak” – emelte ki megnyitójában Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. Majd hozzátette, ezek a gyönyörű, patinás óbudai termek reményei szerint egyszer majd otthont adhatnak egy, a biztosítással kapcsolatos állandó kiállításnak is.

„Közel két évvel ezelőtt egy hasonló, szintén a hazai biztosítástörténetet felidéző kiállítás megnyitóján találkozhattunk” – mondta köszöntő beszédében Gilyén Ágnes, a szövetség kommunikációs főosztályvezetője. „Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei évben is itt lehetünk egy hasonló eseményen, amely segít közelebb hozni a biztosítás fontosságát, történelmi szerepét az emberekhez. Sajátos múltidézés ez, mintha egy történelemkönyv lapjai elevenednének meg, a múlt század viharos, gyakran tragikus eseményei gyönyörű, néha megmosolyogtató módon ábrázolva.”

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

2015.03.16.

Egyre többen fordulnak a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatához: 2014-ben több mint 23 ezer megkeresést regisztrált a szövetség, amely 10 százalékkal haladta meg az előző évi megkeresések számát. Ezzel a 2010 szeptembere óta elérhető ügyfélszolgálatot a tavalyi év végéig összesen 110 ezren keresték fel – tette közzé a szövetség az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

A tavalyi évben összesen 23 261 alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát. Ennek döntő többsége telefonos megkeresés volt: a beérkező telefonhívások száma évről évre szignifikánsan növekszik. A MABISZ ügyfélszolgálatához fordulók száma 2013-hoz képest tavaly mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Legtöbbször – ahogy minden évben – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban (kgfb) érdeklődik a lakosság, ezen belül is a fedezetlenségi díjjal, a bonus-malus rendszerrel, illetve az aktuális fedezetekkel kapcsolatos ügyekben történik a legtöbb megkeresés. A többi biztosítási üzletágat érintő kérdések száma ennél kevesebb.

Ami az információkérés módját illeti, folytatódik az az évek óta tartó trend, mely szerint az ügyfelek túlnyomó többsége telefonon keresztül érdeklődik – 19 678 megkeresés történt 2014-ben -, ennél jóval kevesebben vannak, akik írásban kérnek segítséget – tavaly 2279-en -, a személyes megkeresések száma pedig ennél is kevesebb: 1304-an látogattak el személyesen a MABISZ ügyfélszolgálatára.

Összes megkeresés a beérkezés módja szerint, 2014 (forrás: MABISZ)

„A MABISZ ügyfélszolgálat az egyik legfontosabb pillére szövetségünk fogyasztóvédelmi törekvéseinek és eszközeinek. A fogyasztóvédelmi célokat szolgáló Teljes Költség Mutató (TKM), a Díjnavigátor, illetve a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat mellett azzal a céllal hoztuk létre, hogy az ügyfelek tájékozódását segítsük, s hogy ezáltal gyors és pontos információhoz jusson a lakosság általános biztosítási kérdésekben, valamint ha szükséges, az egyedi szerződésekkel kapcsolatban is” – jelentette ki Molnos Dániel a MABISZ főtitkára. „Az, hogy négy és fél év alatt mintegy 110 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hoztunk létre” – tette hozzá.

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

2015.05.15.

A biztosítási szektor összesített díjbevétele az idei év első három hónapjában 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nem életbiztosítási üzletág az előző évihez képest növekedni tudott, az életbiztosítási üzletág bevételei azonban elmaradtak az egy évvel korábbitól – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi első negyedéves adatokat.

A biztosítási piac idei első negyedéves növekedését a nem életbiztosítási üzletág 6,5 százalékos bővülése adja, így a szektor összesített díjbevétele az élet üzletág 2,6 százalékos csökkenése ellenére is nőni tudott. A szektor eredményeit összesítő adatok között első alkalommal szerepelnek a Cardif Életbiztosító Magyarország Zrt. és a Cardif Biztosító Magyarország Zrt. adatai is, amely cégek 2015. január 1-jétől a szövetség teljes jogú tagjai.

2015 első negyedévében a betegség-, a tűz- és elemi károkra vonatkozó, az egyéb vagyoni kockázatokat lefedő, illetve a temetkezési biztosítások kivételével a nem életbiztosítási üzletág minden egyes területe növekedést mutatott.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac díjbevétele az előző év azonos időszakához képest 14,6 százalékkal emelkedett, miközben a szerződések száma 3,9 százalékkal bővült. A gépjármű-biztosítások piacának másik meghatározó területe, a casco-biztosítások díjbevétele 6,9 százalékos, a szerződések darabszáma pedig közel 1 százalékos növekedést mutat.

A szerződések éves átlagdíja a teljes, biztosított gépjárműállományra vetítve a kgfb esetében az egy évvel korábbi 19 742 forintról 21 750 forintra, míg a casco éves átlagdíja 75 666 forintról 78 471 forintra emelkedett.

2015 első három hónapjában az életbiztosítási üzletág szinte minden területen csökkenést mutatott a 2014. év hasonló időszakához képest. Ez alól kivétel a kockázati életbiztosítások piaca, amelynek díjbevétele kiemelkedő, 10,6 százalékos bővülést tudott elérni az idei év első negyedévében.

A befektetéshez kötött életbiztosítási termékek esetében a díjbevételek 2,1 százalékos csökkenése, ugyanakkor a szerződések darabszámának 5,9 százalékos növekedése látszik. A unit-linked piac gyengébb teljesítménye elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható.

„Pozitív jelenség, hogy az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási szerződések száma 2015 első negyedévének végére meghaladta a 81 ezret, díjbevétele az idei első negyedévben pedig megközelítette az 5,4 milliárd forintot. Ezzel a teljes állomány értéke 17,6 milliárd forintra, a kiegészítő biztosításokkal együtt pedig közel 17,7 milliárd forintra emelkedett. Az szja-támogatást élvező nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja megközelíti a 220 ezer forintot, ami mutatja, hogy az adókedvezmény elérte célját” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

25 éves a MABISZ

Posted on | by Lambert Gábor

25 éves a MABISZ

2015.11.24.

25 évvel ezelőtt, 1990 novemberében kezdte meg működését a Magyar Biztosítók Szövetsége, a MABISZ. Az elmúlt negyedszázadban hatalmas változások történtek a biztosítási piacon: a tagok száma 9-ről 33-ra bővült, ez idő alatt vált külön az élet- és nem életbiztosítási üzletág, jött létre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piaci alapú rendszere, s a biztosítási szerződések száma mára már meghaladja a 11 milliót.

Az első hazai biztosító társaság 1857-ben, az első biztosítási szövetség, a Biztosítók Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919-ben alakult meg. A BIOSZ-nak jelentős érdemei voltak abban, hogy a magyar biztosításügyet Európában is jegyezték. A II. világháborút követő államosítás megtörte a magyar biztosításügy lendületét, a szövetség 1948-ban meg is szűntette tevékenységét.

1986-ban, a politikai intézményrendszer megújulását megelőzve került sor a magyar biztosításügy gyökeres reformjára. Kezdetben duopóliummá alakult át az állami monopólium, két, továbbra is állami tulajdonú biztosítóval. Ezt követően öt év alatt 12 új biztosító társaság alakult Magyarországon, itthon is megjelentek a világ és Európa tekintélyes, nagy biztosító társaságai, német, osztrák, francia, amerikai, holland és belga tulajdonú cégek.

A Magyar Biztosítók Szövetségét 9 biztosító társaság és egy magánszemély alapította 1990 novemberében. Az elmúlt 25 évben közel két tucat cég lépett be a piacra, számos társaság váltott nevet, történtek egyesülések, névváltások, összeolvadások. A MABISZ tagjainak száma ma eléri a 33-at.

Az alakuláskor döntően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal létrejött szervezet 25 éves fennállása alatt az egyik legjelentősebb eredmény 1995-ben, a biztosítási törvény megalkotása volt, amely már – kilenc évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – tartalmazta az EU biztosítási piacra vonatkozó irányelveinek a hazai körülményekhez igazított átvételét. Ettől kezdve vált ketté az élet- és nem életbiztosítási üzletág, és ekkor rögzítették a szolvencia alapú felügyeleti ellenőrzés alapelveit is. Azóta egyetlen átfogó módosítás történt, 2003-ban.

A szövetség 1990-ben 12 szakmai bizottsággal kezdte meg munkáját. 2015 novemberében 6 tagozatban, 9 bizottságban és 6 szekcióban folyik a magas színvonalú szakmai munka. Tekintélyes változáson ment keresztül a piaci struktúra is: az indulás évében a piac mindössze 23 százalékát adták a személybiztosítások, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) pedig ekkor még nem is létezett. A piaci koncentrációt tekintve, a top 5 biztosító részesedése a nem életbiztosítási területen meghaladta a 90, a személybiztosításokat illetően pedig a 80 százalékot.

A kgfb ma ismert rendszere 1991-ben indult a hazai piacon, 1996-ban létrejött a Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), amelynek feladata a biztosítással nem rendelkezők, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károk megtérítése.

Az oktatási feladatok ellátására 1994-ben a szövetség létrehozta a Biztosítási Oktatási Intézetet, a BOI-t. A szervezet több száz biztosítási szakember, tanácsadó képzésében vett részt az elmúlt két évtizedben.

A szövetség főtitkári posztját húsz éven keresztül, 1990-től egészen 2010-ig Trunkó Barnabás töltötte be. Trunkó nyugdíjba vonulása óta, 2010 márciusától Molnos Dániel látja el a főtitkári feladatokat, aki korábban – szövetségi biztosként – a GKI létrehozásában és megszervezésében is vezető szerepet játszott.

A MABISZ a biztosítók érdekvédelme mellett ma már kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre. Az elmúlt években számos olyan projektet dolgozott ki, amellyel elősegíti az ügyfelek számára a releváns információkhoz való hozzájutást, illetve az üzleti érdektől mentes összehasonlítást.

2010 óta elérhető a szövetség által kidolgozott a TKM (Teljes Költségmutató) rendszer, amely a befektetéshez kötött életbiztosítások költség-összehasonlítására nyújt lehetőséget. Ugyancsak 2010-ben indult a MABISZ Díjnavigátor, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak üzleti érdekektől mentes összehasonlítását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a MABISZ Ügyfélszolgálat, amely az elmúlt években évi több tízezer hívást fogad, segíti az ügyfelek informálását, eligazodását biztosítási ügyekben.

A szövetség 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet az ismeretterjesztése, az informálásra és a kommunikációra. 2010-ben megalakult a szövetség kommunikációját irányító Kommunikációs Tagozat: a MABISZ sajtó-megjelenéseinek száma azóta meghaladja az évi két ezret. A szövetség kiemelt feladatként kezeli a lakosság pénzügyi edukációját, erre a feladatra több kampányt is szervezett.

Council of Bureaux

Posted on | by root

Council of Bureaux (CoB)

Európában, a fejlett motorizációjú országokban már a két világháború között kötelezővé tették a gépjárművel okozott károkat fedező felelősségbiztosítások megkötését. A háború után romokban heverő kontinens szinte az elsők között tűzte ki céljául, hogy a közúti baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön hátrányos helyzetbe, ha a kárt külföldi gépjármű okozta.

Az erről szóló megállapodást a „londoni nyolcak” (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és NSZK) 1953. január 1. hatállyal hozták létre. A megállapodás lényege azt volt, hogy minden üzembentartó „magával viszi” az otthoni felelősségbiztosítást az egyezményhez csatlakozó országokba. Ezt a fedezetet a nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat (a Zöldkárgya / Green Card) igazolja. Minden országnak létre kellet hoznia egy, a hazai gépjármű-felelősségbiztosítókat tömörítő irodát, amely a külföldiek által okozott károkat rendezi (és utólag elszámol a károkozó külföldi biztosítójával). Hamarosan csaknem minden európai ország csatlakozott a megállapodáshoz. Londonban hozták létre a Nemzeti Irodák csúcsszervét; a Council of Bureaux-t.

Magyarország 1962-ben – a volt szocialista táborból elsőként – csatlakozott az egyezményhez. A rendszer további egyszerűsítése érdekében, a hagyományosan jó kapcsolatban lévő Magyarország, Ausztria és Németország létrehozta az un. rendszámegyezményt, amelynek értelmében a három ország még a Zöldkártyát sem kéri a határon, a fedezet igazolásául elégséges a forgalmi rendszám és a hivatalos országjel. Ezen megállapodás alapján jött létre 1973-ban a Többoldalú Garancia Egyezmény, amely folyamatosan egész Európa területén bevezette ezt az egyszerűsített igazolási módot.

A Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény részletesen szabályozza a kárrendezés módját és az országok pénzügyi kapcsolatait. A kárt a baleset helye szerinti ország jogszabályai alapján az illető ország Gépjármű Kárrendezési Irodája rendezi. Az így kifizetett kárt köteles a fedezetet nyújtó külföldi biztosító rendezni. A visszafizetést különböző garanciák biztosítják.

A MABISZ GKI megalakulása óta, 1996. január 1. napjától a MABISZ tekintendő a Londoni Egyezmény szerinti nemzeti irodának (Buro), amely feladatkörét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység (2013. december 31-ig MABISZ GKI) útján látja el.

Internet: www.cobx.org

Tovább erősödött a magyar lakosság biztosítók iránti bizalma

Posted on | by Lambert Gábor

Tovább erősödött a magyar lakosság biztosítók iránti bizalma

2016.06.08.

Tovább nőtt a biztosítók felé irányuló bizalom a 2015-ös szinthez képest: a lakosság a pénzügyi szféra szereplői közül a leginkább a biztosítókban bízik – derül ki a Századvég Alapítvány kutatásából. A magyar lakosság körében a leginkább ismert biztosítástípus a lakásbiztosítás, ezt követi az élet-, illetve a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) az ismertségi listán.

A MABISZ megbízásából, a lakosság biztosítási szektorral kapcsolatos elégedettségéről szóló országos, reprezentatív kutatást a Századvég Alapítvány 2016 májusában készítette, ezer fő telefonos megkérdezésével. A 2015. áprilisi felmérés eredményeihez képest nőtt a lakosság bizalma a biztosítók iránt, a lakosság többsége bizalommal fordul a biztosítók felé.

Az idei közvélemény-kutatás szerint a háztartások legnagyobb része – 44 százaléka – két–három biztosítással rendelkezik, további 14 százalékuk pedig több mint négyféle biztosítást kötött. Emellett azonban magas – mintegy 40 százalék – a biztosítással nem, vagy legfeljebb egy szerződéssel rendelkezők aránya.

Az egyes biztosításfajták közül a felnőtt korú magyar lakosság körében a lakásbiztosítás a legismertebb. 2015 áprilisában a válaszadók 91, 2016 májusában már 95 százaléka említette, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatokra köthető biztosítás.

Második helyre az életbiztosítások kerültek: 2016 májusában a megkérdezettek 77 százaléka, egy évvel korábban 75 százaléka említette az életbiztosítást, mint az általa ismert biztosítástípust. Az életbiztosításokat az ismertséget tekintve a kgfb, illetve a cascobiztosítások követik. A lakosság közel fele nevezte meg spontán az ismert termékek között a balesetbiztosítást, és közel harmada a nyugdíjbiztosítást.

A nyugdíjbiztosítások ismertségét tekintve az látható, hogy az átlaghoz képest tájékozottabbak e téren az aktív korosztályok, a több biztosítással rendelkezők, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a magasabban képzettek. A válaszok alapján a lakosság csak kevesebb, mint 40 százaléka hallott arról, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosításokat. Az aktív korú lakosság valamivel több, mint egytizede tartja valószínűnek, hogy pár éven belül nyugdíjbiztosítást köt. Azok, akiknek nincsenek ilyen terveik, főként a megtakarítások hiányára, illetve fizetési nehézségekre hivatkoztak. A nyugdíjbiztosítások irányába nyitottak háromnegyede szerint hosszú távon versenyképes hozamot hoznak majd a nyugdíjbiztosítások. Azok, akik nyugdíjbiztosítást terveznek kötni, többségük 10 ezer forint feletti összeget szánna erre a célra havonta, harmaduk havi 10–20 ezer forintot, negyedük pedig több mint 20 ezer forintot.

A kötelező gépjármű-biztosítással rendelkező lakosság körében továbbra is az elégedettség a jellemző: 80–85 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg, melyből minden második megkérdezett kiváló értékelést adott biztosítójának a kötelező gépjármű-biztosítási ügyekkel kapcsolatos eljárását, kapcsolattartásának módját, minőségét illetően.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan az idén is rendkívül kedvező a hazai biztosítók lakossági megítélése a többi biztosítási termék esetében is. Ugyancsak kedvezően ítéli meg a lakosság a biztosítók szolgáltatási színvonalát, a tájékoztatással és a kapcsolattartással kapcsolatos magatartását: a megkérdezettek 83–85 százaléka adott pozitív visszajelzést, vagyis – terméktípustól függetlenül – elégedettek biztosítójukkal ezeken a területeken.

A felmérés kapcsán Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára kiemelte: „A kutatás fontos visszajelzéseket tartalmaz számunkra. Közülük is az egyik legfontosabb, hogy 2015 tavasza óta is érezhetően növekedett a lakosság bizalma a biztosítók irányába.”