szkennelt változat
szkennelt változat
szkennelt változat
szkennelt változat
szkennelt változat
szkennelt változat
szkennelt változat
szkennelt változat
szkennelt változat
angol szkennelt változat
A Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködve) 1949-es alakulása óta a Council of Bureaux (CoB, Irodák Tanácsa) hosszú évekig londoni, majd 2006 óta brüsszeli székhellyel. 2020 óta a CoB tagjai az Információs Központok, Kártalanítási Szervezetek és Garancia Alapok is.
A Council of Bureaux főbb feladatai:
A Council of Bureaux működését a szervezet alapokmánya (Articles of Association) szabályozza.
Az operatív és döntéselőkészítő munkát a CoB apparátusa és különböző, a tagországok képviselőiből meghatározott időre választott bizottságok végzik. A CoB legfőbb döntéshozó szerve a korábban ritkábban, 1994 óta pedig évenként ülésező Közgyűlés (General Assembly).
Annak érdekében, hogy a Gépjármű-biztosítási Irányelv szerinti, magyar károsult által külföldön elszenvedett károk esetén a károsultnak lehetősége legyen hazájában, anyanyelvén kártérítést követelni, valamennyi tagállam köteles létrehozni információs központokat.
Az információs központok felelősek:
Hazánkban az Információs Központ feladatait a MABISZ látja el.
Az Információs Központ gépjárművel okozott káresemény esetén tájékoztatást ad a károsult részére a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójáról, külföldi gépjármű esetén annak magyarországi képviselőjéről (levelező, kárrendezési megbízott). Ezt az adatot a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokra tekintettel kizárólag írásbeli kérelemre, kizárólag konkrét káresemény kapcsán áll módunkban kiadni az arra jogosult személy részére, amennyiben a megkereső az adatok megszerzéséhez fűződő jogos igényét adatokkal és bizonylatokkal igazolta.
2017.08.31.
A magyar fuvarozási vállalkozások minden adminisztratív korlátozás ellenére teret nyernek a nyugat-európai piacokon. Ennek bizonyítéka a hazai szállítmánybiztosítási piac stabil növekedése is, derül ki egyebek mellett a hazai biztosítók 2017-es évkönyvéből, amelyet most tett közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A május végéig leadott társasági mérlegek adataiból elkészült az egyik első részletes ágazati elemzés. Az ebből kirajzolódó tendenciák érdekes részletekkel gazdagítják az elmúlt évnek nemcsak a biztosítási, de szélesebb kitekintésben a gazdasági és társadalmi folyamatait is. Így például abban, hogy a szállítmánybiztosítási szerződések száma tavaly több, mint 80 százalékkal megugrott és a díjbevételek is stabilan növekedtek, fontos szerepe van a magyar fuvarozási vállalkozások térnyerésének a nyugat-európai piacokon. Bár az ottani fuvarozók a saját kormányaiknál igyekeznek elérni a piacukat védő jogi korlátok bevezetését a közép-európai versenytársaikkal szemben, ám ezek a törekvések a tényleges üzleti volumenben még nem érzékelhetőek. A közép- és kelet-európai fuvarozók tevékenységét azonban megnehezítik a tőlük megkövetelt biztosítási fedezetek is. Egyre speciálisabb igények merülnek fel, s az ezekre való reagálás a biztosítók számára is külön feladatot jelent.
A változatlanul erős díjverseny ellenére a biztosítók igyekeznek a növekvő kockázattal arányos díjakat elérni. Ezek növelése annál is indokoltabb, mivel 2016-ban bizonyos kárkategóriában 60 %-os növekedést is érzékeltek egyes biztosítók. Nagymértékben nőttek a közlekedési balesetekhez kapcsolódó árukárok. Ez beleillik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál is tapasztalt kár darabszám-növekedés tendenciájába, derül ki az évkönyvből. De míg ott ez főként a személygépkocsi állomány több mint százezres bővülésének valamint a csökkenő üzemanyagárak következtében megnövekedett gépjárműhasználatnak volt a sajnálatos velejárója, addig a szállítmányozási területen a károk számának növekedésében szerepet játszott például az Európát érintő menekültválság is. A menekültek nagyon gyakran használják „közlekedési eszközként” a teherszállító járművek rakterét. Különösen az élelmiszerszállítmányoknál fordul elő – a szigorú élelmiszerhigiéniai előírások miatt, – hogy a címzett visszautasítja a teljes szállítmányt, függetlenül a tényleges károkozás mértékétől. Ez a szállítmányozó és fuvarozó cégeket is új kihívások elé állítja, és ennek a kártípusnak a kezelése egyre komolyabb problémát jelent a biztosítóknak is. A kockázat növekedése még inkább indokolttá teszi, hogy a biztosítók megalapozottan, az ügyfél és fuvarozó tevékenységének minél jobb megismerése után vállalják a kockázatot.
Az évkönyvből megtudható az is, hogy az ágazatban a tavalyi, több mint öt százalékos növekedéssel a 920 milliárd forintot megközelítő díjbevétel már majdnem elérte a válság előtti, 2007-es szintet. Az életbiztosítási szerződések száma 5 százalékkal csökkent az előző évihez képest, a nem életbiztosítási szerződéseké viszont összességében 1,7 százalékkal emelkedett. Az életbiztosítási bevétel szerényebb mértékben, a nem életbiztosításoké viszont jelentősen növekedett 2015-höz képest, így a teljes díjbevételen belül már kisebb az előbbi aránya. (Az előző évi 51,3 százalékról 49,6 százalékra csökkent.)
Az évkönyv megjelenésének pillanatában a hazai piacon 24 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaságnak volt tevékenységi engedélye, közülük 21 tagja a szövetségnek, míg a 19 biztosító egyesület közül egy, a 17 EU tagállami fióktelepi biztosító közül öt. Négy társaság piaci részesedése haladja meg a tíz százalékot, így együtt közel a piac felét fedik le.
Részletes elemzések és táblázatok a mabisz.hu-n olvashatók.
Európa legnagyobb szövetségei méltatják a TKM-et és a Díjnavigátort
2011.06.09.
Nemzetközi elismerést kapott a Magyar Biztosítók Szövetsége két ügyfélbarát eszköze, a Teljes Költség Mutató (TKM) és a Díjnavigátor kifejlesztése. Európa legnagyobb biztosítási piacainak képviselői példakánt tekintenek a hazai érdekvédelmi szövetség átalakítására.
„Őszinte elismerés a magyarországi biztosító társaságoknak és egyesületeknek szövetségük átalakításáért. Benyomásunk szerint a ’jövő’ egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki magyarországi kollégáink azzal, ahogyan egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit” – jelentette ki Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője.
A német biztosítási szövetség vezetője a közelmúltban járt Budapesten a Magyar Biztosítók Szövetségénél egy, az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción. Közös fellépés a magasabb szintű ügyfél-tudatosság elérése érdekében, közös lobbi-tevékenység a nemzetközi szervezetekben, edukációs célok – csak néhány azon területek közül, amelyek a német és a magyar szövetség jövőbeli együttműködésének terepei lehetnek.
„Különösen fontos számunkra ez az elismerés, mivel az Európa egyik legnagyobb biztosítási piacának képviselőjétől, s nem utolsósorban egy valóban professzionális szövetség vezetőjétől származik” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ főtitkára a látogatást követően.
Hasonló látogatáson vett részt 2011. június 1-jén a Francia Biztosító Szövetség (FIA) delegációja. „Úgy véljük, úttörő munkát végzett a MABISZ azzal, hogy kifejlesztette az életbiztosítások összehasonlíthatóságát megvalósító Teljes Költség Mutatót (TKM), valamint az üzleti érdekektől mentes, teljeskörű és hiteles eszközt, a Díjnavigátort. Mindkét termék példaszerűen illeszkedik abba az európai trendbe, amely egyre nagyobb jelentőséget kölcsönöz a költségtranszparenciának és a fogyasztóvédelemnek, s mindezt egy hatékonyabb és versenyképesebb biztosítási piac támogatásával valósítja meg” – összegezte a magyarországi szövetségnél tett látogatás egyik legfontosabb tanulságát Xavier Cognat, a Francia Biztosító Szövetség brüsszeli irodájának vezetője.
„Sokra értékeljük a MABISZ nemzetközi elismerését, s azt különösen, hogy azokat az eszközöket, a TKM-et és a Díjnavigátort, amelyeket a hazai biztosító társaságok a transzparencia, az önszabályozás és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében kifejlesztettek és alkalmaznak, a legnagyobb biztosítási piacok vezetői szakemberei értékelik. Erre utal, hogy szövetségünk meghívást kapott Berlinbe, ahol a német szövetség és a legnagyobb biztosító társaságok képviselői előtt ismertetjük majd a TKM és a Díjnavigátor működtetésének és piaci fogadtatásának tapasztalatait” – mondta Molnos Dániel.
A létesítmények üzemeltetői és a biztosítótársaságok közös érdeke a gazdálkodásra és üzletmenet folytonosságára jelentős hatással lévő káresemények bekövetkezési valószínűségének csökkentése, a bekövetkező kár mértékének minimalizálása.
A létesítmények üzemeltetési kockázatainak kézben tartása, a kontroll igénye az üzemeltetőt ésszerű kármegelőző intézkedésekre ösztönzi.
A létesítmények energiaellátásában kulcsszerepet játszó kisfeszültségű kapcsoló-, és vezérlőberendezések komoly kockázati forrást jelentenek, így minden, erre a területre irányuló kockázatcsökkentő intézkedés, szabályozás kiemelt jelentőséggel bír.
Az MSZ EN 61439-1, -2 szabvány következetes, kiterjedt alkalmazásával a létesítmények üzemi kockázatai csökkennek, mivel a kisfeszültségű berendezések hosszú távú megbízhatósága, üzemeltetési biztonsága növekszik.
A Magyar Biztosítók Szövetsége a fentiek miatt javasolja az MSZ EN 61439-1, és az MSZ EN 61439-2 szabványok alkalmazását minden kisfeszültségű teljesítménykapcsoló- és vezérlőberendezés gyártója, összeszerelője számára.
A Magyar Biztosítók Szövetsége a fenti szabványok kritériumainak megfeleltetett elosztó berendezések preferálását és az MSZ EN 61439-1,-2 szabványok szerinti szerelés megvalósulásának ellenőrzését javasolja minden felhasználónak, üzemeltetőnek arra való tekintettel, hogy a szabványos, tipizált megoldások kisebb mértékű kockázatot jelentenek.
A mind magasabb szolgáltatási színvonal elérése a cél
2014.06.20.
A jogszabályi kötelezettségeken túlmutató piaci önszabályozásként jött létre, és működik a gyakorlatban az a rendszer, amely a biztosításközvetítők magas színvonalú szakmai tevékenységét hivatott támogatni. A Referencia Rendszert a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagbiztosítói hozták létre. Jelenlegi formájában már a függő és a független biztosításközvetítők is használhatják, önkéntes alapon.
A referencia rendszer célja a biztosítási szektorban jól működő közvetítők piaci működésének támogatása, a visszaélésektől mentes biztosításközvetítés elősegítése, az ügyféligények szem előtt tartása, a biztosításközvetítők és az őket megbízó, illetve foglalkoztató társaságok közötti hosszú távú együttműködés megalapozása.
A rendszer lényege, hogy amennyiben a természetes személy biztosításközvetítő új biztosításközvetítői jogviszonyba kíván belépni, úgy a korábbi működéséről, teljesítményéről igazolást, referenciát kérhet a korábbi foglalkoztatójától, illetve megbízójától. A rendszerben való részvétel önkéntes mind a közvetítők, mind a biztosítók számára. A referencia tájékoztatót a közvetítő saját maga jogosult felhasználni, de kérheti, hogy azt közvetlenül a leendő foglalkoztató számára kézbesítsék.
Jelenleg 20 biztosítótársaság és – a közelmúltban megnyílt lehetőséggel élve – már egy független biztosításközvetítő társaság is csatlakozott a Referencia Rendszerhez; folyamatosan érkeznek jelzések további csatlakozási igényekről. A rendszerhez való csatlakozást a piac három nagy érdekképviseleti szervezete, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ), a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is ajánlja tagjai számára. A piacon – az elmúlt években tapasztalt jelentős csökkenést követően – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regisztere alapján jelenleg kevesebb, mint 30 000 regisztrált biztosításközvetítő dolgozik.
A rendszer kereteit jelentő Referencia Rendszer szabályzat a MABISZ honlapján is elérhető.
„Büszkék vagyunk rá, hogy a biztosítók és a piacon tevékenykedő biztosításközvetítők ilyen módon is együtt tudnak működni az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása, és a piac transzparens működése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A közvetítők megfelelő tapasztalata, felelősségvállalása és a valóban szakmai alapokon nyugvó értékesítés elengedhetetlen közös érdek” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.
2014.09.01.
2010 szeptembere óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, melyet az elmúlt négy évben több mint 86 ezren kerestek fel. Legtöbben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításokkal (kgfb) kapcsolatos ügyekben érdeklődnek – tette közzé a MABISZ az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.
Az indulás óta pontosan 86 103-an keresték fel az ügyfélszolgálatot, az ügyfelek döntő többsége – több mint 90 százaléka – írásban vagy telefonos kapcsolatfelvétel útján. A személyes megkeresések száma négy év alatt megközelítette a 2500-at.
A 2010. szeptember 1-jén létrehozott ügyfélszolgálatot legtöbben a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítással (kgfb) kapcsolatos ügyekben keresték meg: a legtöbb kérdés a fedezetlenségi díjra, a bónus-malus besorolásra, a biztosítatlan gépjárművek okozta károkra, illetve a MABISZ Díjnavigátorra vonatkozott.
„A MABISZ Ügyfélszolgálatát azzal a céllal hoztuk létre négy évvel ezelőtt, hogy az ügyfelek gyors és pontos információhoz jussanak általános biztosítási kérdésekben és a saját, egyedi szerződésükkel kapcsolatban is. Az, hogy négy év alatt több mint 86 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló a kezdeményezés, és az információszolgáltatás mellett fontos edukációs feladatokat is ellát” – foglalta össze az elmúlt évek tapasztalatait Molnos Dániel a MABISZ főtitkára.
A MABISZ Ügyfélszolgálat „csúcsidőszaka” általában az őszi-téli hónapokra esik, amikor a kgfb-díjak hiteles összehasonlítására szolgáló MABISZ Díjnavigátorról, illetve a „kötelezőváltással” kapcsolatos témákról érdeklődnek az ügyfelek.
Az idei év első kilenc hónapjában, 2014. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között 12 824 megkeresést regisztrált a szervezet, ebből 10 644 telefonos, 1411 írásos, 769 pedig személyes kapcsolatfelvétel volt.
A biztosítási orvos nemcsak gyógyító szakember, hanem a biztosításügy és a piac egyik kulcsszereplője. Tevékenysége három ponton kapcsolódik a biztosítási szisztéma kialakításához és működtetéséhez.
A világ kitágulásával egyre inkább felmerült az igény arra, hogy az életbiztosítási szakemberek az eseti nemzetközi kapcsolatokon túl, szervezett módon is találkozzanak.
Az életbiztosítási orvosok első nemzetközi kongresszusára 1899-ben került sor Brüsszelben. 19 ország szakemberei vettek részt a találkozón. 1928-ban javaslat született egy állandó szervezet létrehozására, amely 1931-ben meg is történt. Az új szervezet, amely ICLAM néven alakult meg, 1935-ben tartotta első kongresszusát Londonban.
A magyar biztosítási orvosok mindig Európa élvonalához tartoztak. 1975-ben alakult meg az igazságügyi orvosok társaságán belül a Biztosítási Orvostani Szekció (BOSZ), majd 1992-ben a MABISZ Orvos tagozata. 1994-ben jött létre a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT). A magyar biztosítási orvosok több mint két évtizede aktívan részt vesznek az ICLAM munkájában.
Az életbiztosítási orvostan legfontosabb nemzetközi fóruma – 1935 óta – a három évenként megtartott világkongresszus. A kongresszusok közötti időben a tudományos társaság (ICLAM) vezetősége (a Bureau) hivatott a gyakorlati szakmai kérdések megbeszélésre, állásfoglalások kiadására és szintén a Bureau szervezi a soron következő kongresszust, közösen a nemzeti tudományos társaságokkal, szövetségekkel.
Az 1992-es londoni kongresszus az elnevezést – a kiterjedtebb orvosi tevékenységnek megfelelően – Nemzetközi Élet-, Rokkantsági és Egészségbiztosítási Orvostani Bizottságra változtatta, de továbbra is a régi, ICLAM rövidítés használatos.
A Bizottság az évszázad utolsó kongresszusának megszervezésére a MABISZ Orvosi tagozatát és a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaságot kérte fel. Így 1998 tavaszán Budapesten gyűltek össze a szakma képviselői a világ minden pontjáról, ezzel is tovább öregbítve országunk hírnevét.
(A fenti ismertető Jacques Chouty, az ICLAM főtitkárának a „Journal at Insurance Medicine” 24/2 számában megjelent cikke alapján ill. dr. Horváth Imre segítségével készült.)