Jelentősen csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma Magyarországon


Jelentősen csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma Magyarországon

2017.11.25.

Lényeges javulás állt be a magyarországi utakon kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás nélkül közlekedő gépjárművek számát tekintve: 2017. szeptember végén – az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal ellentétben – a járművek 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény előírásai szerint a biztosító társaságok közzétették a 2018. évre vonatkozó fedezetlenségi díjtételeket. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 340-760 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel (kgfb). Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – napi 490-2320 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 2660 forintot is elérheti.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb, mint az adott járműkategória „normál” díja, és annak megállapítása napi díjszámítással történik. A jogalkotó ezzel a jogi eszközzel is azt kívánja elérni, hogy minden gépjármű rendelkezzen kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Emellett a jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.

A Magyar Biztosítók Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy az autósok mindent kövessenek el annak érdekében, hogy az év minden napján rendelkezzenek érvényes kgfbszerződéssel. Ezért ha nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

Az adatok szerint jelenleg a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű 1,8 százaléka, de még így is több mint 86 ezer gépjármű nem rendelkezett 2017. szeptember 30-án érvényes kgfb-szerződéssel.

A naprakész járműnyilvántartásnak, illetve a magas fedezetlenségi díj fegyelmező hatásának köszönhetően lényegesen jobbak a biztosítatlansággal kapcsolatos adatok, mint néhány évvel korábban. Míg öt évvel ezelőtt a járművek több mint 5,8 százaléka volt biztosítatlan, a 2017. szeptember végi, 1,8 százalék látványos javulás.

Az európai biztosítási piacokon igen nagy a szórás a biztosítatlan gépjárművek számát illetően. Észtországban a járművek 1,4 százaléka, Dániában 0,1 százaléka, Finnországban kevesebb, mint 1 százaléka nem rendelkezik „kötelezővel”. Ugyanakkor Írországban az utakon közlekedő járművek 5 százalékának, Horvátországban közel 6 százalékának, Ukrajnában pedig több mint 33 százalékának nincs érvényes kgfb-szerződése.

A biztosítatlanság több fizetési/anyagi szankciót is maga után von Magyarországon, ezek egyike a fedezetlenségi díj. Ennél azonban még sokkal nagyobb az a kockázat, amelyet azok az autósok vállalnak, akik nem rendelkeznek érvényes kgfb-szerződéssel. Ha ugyanis úgy okoznak balesetet, hogy nem volt érvényes szerződésük, az okozott, akár több millió forintos kárt meg kell téríteniük.

Egész éves biztosítói kampány a pénzügyi tudatosság növelésére


Egész éves biztosítói kampány a pénzügyi tudatosság növelésére

2018.03.10.

A ma záruló Pénz7-tel a MABISZ számára nem ér véget a pénzügyi tudatosság népszerűsítése, sőt, inkább az idei rendezvénysorozat nyitányának tekinthető. A biztosítók tavasszal és ősszel is, több korosztályban, célzott edukációs programokkal hívják fel a fiatalabb generációk figyelmét a pénzügyi kultúra fejlesztésének fontosságára – áll a Magyar Biztosítók Szövetségének közleményében.

A fiatalok elméletben fontosnak tartják értékeik biztosítását, tenni viszont keveset tesznek érte. Korlátozott körű biztosítási ügyeiket szüleik intézik. Nemcsak azért, mert esetleg nincsenek megfelelő anyagi helyzetben, hanem azért is, mert úgy érzik, nem hívják fel eléggé a figyelmüket a lehetőségekre. Így például a rendszeresen külföldre utazók sem biztos, hogy kötnek utasbiztosítást. Többek között ez is kiderül abból a fókuszcsoportos kutatásból, amelyet a MABISZ megbízásából a Case Solvers esetmegoldó vállalkozás folytatott le. Ennek során szakértőik 18-23 éves egyetemista fiatalokkal folytatott spontán beszélgetés alapján próbálták azonosítani a biztosításokkal, biztosítókkal kapcsolatos sztereotípiákat, illetve azt, hogy milyen módon, milyen programokkal lehet közelebb hozni hozzájuk az őket is érintő kockázatkezelés és a biztosítások témakört.

Mindezek figyelembe vételével alakította ki a MABISZ a Fiatal Generációs Stratégiáját, amelynek keretében a fiatalok minőségi és hiteles információkkal való ellátására törekszik, élményszerűen és a kritikus gondolkodásukat fejlesztő megoldásokkal, ugyanakkor játékos formában. A szövetség a You Tube-on, az Instagramon és a Facebook-on terjesztett szezonális video kampányokkal, online játékokkal, fővárosi és vidéki egyetemekre szervezett roadshow-val egészíti ki tavaly már kialakított edukációs csatornáit. Ilyen volt tavaly szeptemberben a Biztonság Hete, amely az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságával (ORFK-OBB) való együttes kampányának eredménye. Öt nap alatt a fővárosi és Pest megyei általános iskolák több mint ötezer diákját sikerült megmozgatni. Idén is folytatódik a Biztosítsd be magad!, az egyetemistákat célzó esettanulmányi verseny, valamint a szövetség közösségi oldalán közzétett színes infografika sorozat, amely kezdeményezések az eddigi tapasztalatok szerint egytől egyik hatékonyan tudják megcélozni a fiatal generációt.

A Pénz7, amely Magyarországon a közoktatásra koncentrálva immár 1200 iskolát és kb. 200 ezer diákot ért el, egy Európa szerte közel 30 országban egy időben zajló kezdeményezés, a European Money Week része. Más pénzügyi szervezetekhez hasonlóan a biztosítók nemzetközi közössége is nagy hangsúlyt helyez a pénzügyi ismeretek állandó bővítésére, s nemcsak a fiatalokra koncentrálva, de az „élethosszig tartó tanulás” jegyében. Ennek keretében az Insurance Europe, az európai biztosítók szövetsége év eleji kiadványában öt pontban foglalta össze, mit tartson szem előtt az, aki újévi fogadalmának megfelelően idén okosan szeretné bebiztosítani magát (részletek a www.insuranceeurope.eu/insure-wisely oldalon):

  • Képezd magad! Ha nem vagyunk biztosak a pénzügyi döntéseinkben, szánjunk időt a pénzügyi és biztosítási koncepciók megismerésére.
  • Fedezd fel az új digitális csatornákat! A honlapoktól az okos telefonokig, a különböző applikációkig egyre több módon lehet kommunikálni a biztosítóval a megfelelő termék kiválasztásában, pénzügyi döntések előtt, vagy akár kárbejelentéseknél.
  • Tudd, mire vonatkozik a biztosításod! Túl gyakran süllyesztjük el az aláírt szerződést a fiók mélyére anélkül, hogy megértenénk, mikor fizet a biztosító és melyek a kizáró okok.
  • Aktualizáld a biztosításod! Évente legalább egyszer ellenőrizzük, nem állt-e be életkörülményeinkben olyan változás, amelyhez hozzá kellene igazítani a szerződésünket.
  • Tégy félre a nyugdíjra! A pénzügyi egészség szempontjából kritikusan fontos, hogy jól mérjük fel a nyugdíjaskor utáni várható szükségleteink és bevételeink egyenlegét.

Minderre a magyar biztosítók ügyfeleinek is érdemes figyelni.

Ne felejtse el igénybe venni nyugdíjbiztosítása adójóváírását!


Ne felejtse el igénybe venni nyugdíjbiztosítása adójóváírását!

2018.05.15.

Május 22-én éjfélkor jár le az szja-bevallás határideje, ami a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezőknek egyben 20 százalékos adójóváírást is jelent, amennyiben időben, adótartozás mentesen és helyesen kitöltve nyújtják be a bevallásukat. Évről évre ezt minden negyedik nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfél felejti el megtenni, ami akár 130.000 Ft-os kiesést is jelenthet számára – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A nyugdíjbiztosítások után 2014-től járó adójóváírás már több mint 200 ezer ügyfelet érint az idei adóbevallásnál. Tavaly ez a szám az adóhatóság nyilvántartásai alapján még csak közel 149 ezer fő volt. A bevallás időszakára szóló befizetések 20 százalékát, maximum 130 ezer forintot a személyi jövedelemadó-bevallás keretében, bevalláskor kell igényelni. Az adóhatóság a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül átutalja az összeget a biztosítónál vezetett számlánkra, növelve ezáltal a nyugdíjcélú megtakarításokat.

Az adójóváírás igénylést a biztosító által megküldött igazolás alapján kell kitölteni, amely legkésőbb február közepén kellett, hogy megérkezzen az ügyfélhez. Aki esetleg nem rendelkezik ilyen igazolással, az a biztosítója ügyfélszolgálatán keresztül tudja pótolni.

A folyamatos felhívások ellenére mégis sokan elfelejtik jelezni az igényüket az adóbevallásban, pedig a jóváírás nem jár automatikusan. Évről évre a jogosultak 25 százaléka esik el emiatt a befizetésük után járó visszatérítéstől. A visszatérítések elmaradásának oka persze nem csak a figyelmetlenség lehet: ugyanis ha az érintett adóalany ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, úgy az adóhatóság visszatarthatja a fizetést a fennmaradás rendezéséig. Az adójóváírás feltétele – a jogosultságon és az igénybenyújtásán felül – az is, hogy az adózó éves adóbefizetése meghaladja az adójóváírás mértékét.

Abban az esetben, ha elfelejtettük feltüntetni az adójóváírási igényünket, akkor azt az elévülési időn belül (adóbevallás évét követő 5 évig) önrevízió keretein belül meg tudjuk tenni. Érdemes tehát utánanézi az elmúlt évek bevallásainak is.

2018-ban egy fontos változás lépett életbe az szja–törvényben. Így a munkáltató már nem készítheti el a munkavállalók adóelszámolását, hanem az adóbevallást a NAV tölti ki mindazoknak, akik ügyfélkapu regisztrációval rendelkeznek. Ezt ügyfélként nem kell külön kérelmezni, a NAV automatikusan elkészíti a tervezetet, így nekünk csak át kell néznünk, és jóvá kell hagynunk az adatokat.

Pótlólagos védelem az utazásszervezők csődje esetén


Pótlólagos védelem az utazásszervezők csődje esetén

2018.05.22.

Akik most fizetik be nyári utazásuk előlegeit valamelyik irodában, júliustól nagyobb biztonsággal számíthatnak arra, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén is viszontlátják a pénzüket. Egy új biztosításfajta pedig garanciát nyújt ilyen esetekben a külföldön rekedtek hazautaztatására is. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy július 1-től életbe lépő, az utazási csomagokkal kapcsolatos uniós szabályozás hazai átültetését a magyar jogalkotó arra használta fel, hogy újragondolja az utazásszervezők vagyoni biztosíték-rendszerét. Ennek igénybe vételére akkor van szükség, ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik – amire az elmúlt nyaralási szezonban is volt példa.

Az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik. A vagyoni biztosíték (ami lehet bankgarancia, biztosítás vagy pénzbeli letét is) júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet. Azonban ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.

Ez a pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, amennyiben rendelkezik utasbiztosítással. Mivel pedig a becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él ezzel a lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk.

A földrészünkön utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható – ami tágabb fogalom, mint az Európai Unió, viszont nem fedi le a teljes kontinenst. Különösen a Balkánra utazóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy választott úti céljukban elfogadják-e a kártyát. Azt is tartsuk szem előtt, hogy az EEK segítségével csupán azokhoz a szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá ingyenesen, illetve esetleg bizonyos önrész megfizetésével, amelyeket az adott ország a saját társadalombiztosítása keretében nyújt állampolgárainak. Az EEK nem tartalmazza a poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási fedezeteket, valamint az olyan szolgáltatásokat sem, mint kinti orvosi ellátásunk vagy egy esetlegesen szükségessé váló hazaszállítás megszervezése. Mindezeket egy átlagosnak mondható, Európán belül napi néhány száz forintért már megvásárolható utasbiztosítás azonban magában foglalja. (Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5%-ért már megvehetjük az utasbiztosításunkat. Továbbá egy kiegészítő gépjármű asszisztencia szolgáltatással arra az esetre is fel tudunk készülni, ha járművünk cserbenhagy minket az európai utakon.)

A különböző szintű, s az utazás céljához igazodó szolgáltatások megválasztásával az egyéni igényekre szabottan tudjuk magunknak és családunknak biztosítani a széleskörű védelmet külföldi nyaralásunk idején. Ehhez azonban az is kell, hogy tisztában legyünk azzal, mely kockázatokra és milyen összeghatárokig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget és mire nem vonatkozik a kockázatviselése. Mindez nem igényel sok időt és hosszas előkészületeket, hiszen az utasbiztosítást okostelefonon, interneten, de akár bankjegy-automatákon keresztül is meg lehet venni – sőt, ezen szerződések közel háromnegyedét már ma is elektronikus csatornákon keresztül kötik a tavalyi adatok szerint 12,5 milliárd forintos piacon.

A biztosítók és a GDPR


A biztosítók és a GDPR

2018.05.25.

Május 25 után Magyarországon is kötelező lesz alkalmazni az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletét (GDPR), amely – tekintettel arra, hogy az adatkezelők többségét érinti – a biztosítási szférában is változásokat hoz. Az új szabályozás egész Európában erősebb jogosítványokat ad az ügyfeleknek, hogy maguk rendelkezzenek adataikkal, hívja fel a figyelmet a nemzetközi képviseleti szervezet tájékoztatójával összhangban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Számos előadás és tájékoztató előzte meg a május 25-én életbe lépő új Európai Uniós szabályozást, amely szigorítja a vállalatok ügyfél adatainak tárolását és felhasználását. Az új általános adatvédelmi rendelet mindenkire vonatkozik, aki személyes adatokat kezel, és ezt a tevékenységet Európán belül végzi. Ennek értelmében a GDPR mindenkit érint, a biztosítási szektorra pedig különösen nagy hatással van, hiszen a piaci szereplők jelentős adatvagyonnal rendelkeznek. A szabályozási rendszer felépítése igen összetett, a rendelet be nem tartása ugyanakkor komoly anyagi következményekkel is járhat. Az európai biztosítók legfontosabb képviseleti szervezete, az Insurance Europe néhány pontban összefoglalta a biztosítóknak az új szabályozással kapcsolatos legfőbb kötelezettségeit, amelyek némelyikével az ügyfeleknek sem árt tisztában lenniük. (A részletes angol nyelvű tájékoztatás ezen a linken érhető el, a magyar nyelvű piktogramos infografika pedig megtalálható a MABISZ Facebook oldalán.)

A GDPR érvénybe lépésével a biztosítóknak a szabályozásban foglalt elvárások szerint kell kezelniük az ügyféladatokat, amelyek között bizonyos személyes adatok (pl. az ügyfél egészségi állapota) különleges adatnak számítanak. Ezek kezeléséhez az ügyfél előzetes hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor a hazai gyakorlatban ez nem jelent lényegi változást, mivel ezt a magyar szabályozás már eddig is előírta a biztosítók számára.

A GDPR erősebb jogosítványokat ad az ügyfeleknek az adataikkal való rendelkezés vonatkozásában is. Ez azt jelenti, hogy például az ügyfél a hozzájárulásával kezelt adatairól tájékoztatást kérhet biztosítójától, és jogosult kérni azok más társaság részére való továbbítását is.

Ugyancsak elengedhetetlen megvizsgálni, hogy egy tevékenység során a biztosító által igénybe vett megbízott (adatfeldolgozó) megfelelően alkalmazza-e az ügyféladatok kezelésére vonatkozó szabályozást, a rendelet erre vonatkozóan is számos garanciát tartalmaz.

A biztosítók fő tevékenységük kapcsán jellemző módon nyomon követik magánszemélyek adatait, illetve bizonyos termékek esetében szükségszerű a különleges személyes adatok tömeges kezelése is. Ilyen esetben jogszabályi elvárás egy adatvédelmi tisztviselő kijelölése, aki hivatalból biztosítja a jogszabályoknak megfelelő adatkezelést.

A GDPR előírja azt is, hogy ha ügyfelek személyes adatai törvénytelen módon vagy más okból illetéktelen kezekbe kerülnek, esetleg átmenetileg nem elérhetőek vagy megváltoztak a tárolás során, úgy 72 órán belül értesíteni kell a felügyeleti hatóságot. A rendelet ezen kívül szigorú előírásokat tartalmaz az EU-n kívülre, harmadik országokba történő adattovábbításokra vonatkozóan is.

Megjelent a Biztosítás és Kockázat legfrissebb száma


Megjelent a Biztosítás és Kockázat legfrissebb száma

2017.04.03.

Pozitívak a hazai biztosítási piacon újonnan bevezetett, a kockázatalapú szavatolótőke-követelményen nyugvó, Szolvencia II (S2) rendszerrel kapcsolatos első jegybanki tapasztalatok – olvasható a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tudományos folyóirata, a Biztosítás és Kockázat napokban megjelent, idei első számában.

A Szolvencia II rendszerre történő átállásról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, Bora Zsuzsanna, Holczinger Norbert, Nagy Koppány és Merész Gabriella közöltek összefoglalót. A tanulmány szól az S2-es adatszolgáltatás tapasztalatairól, az MNB első S2-alapú kockázatértékeléséről, illetve a tartósan alacsony hozamkörnyezet tőkemegfelelésre gyakorolt hatásait vizsgáló, EIOPA-stresszteszt alapján értékeli a hazai biztosítási piacot.

„Új lehetőségek a biztosítási innovációban” címmel Leposa Csilla és Hanák Gábor közölt tanulmányt. A KPMG szakembereinek írása összefoglalót nyújt arról a felmérésről, amelyet a KPMG készített a biztosítási szakma vezetőinek körében, 280 cég bevonásával, 20 országban.

A Pásztor Gábor és Zsigri Gábor nevével fémjelzett írás a „Néhány gyakorlati tapasztalat a biztosítói eszköz-forrás menedzsmentben” címet viseli. A szerzők példákon keresztül világítanak rá arra, hogyan valósítható meg a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszköz-forrás egyensúly, és hogyan biztosítható annak tartós fennmaradása.

A folyóirat legfrissebb számában helyet kapott egy olyan kvalitatív kutatás eredményeit bemutató cikk is, amely a szülészeti hálapénz előfordulása motivációját, hatásait vizsgálja különböző internetes fórumokon fellelhető, szülésen átesett nők tapasztalatain, bejegyzésein és hozzászólásain keresztül.

A kiadvány – az eddigi lapszámokhoz hasonlóan – egy interjúval indul, amely ezúttal az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Baleset-megelőzési Bizottságának ügyvezető elnökével, Óberling József rendőr ezredessel készült. A beszélgetés központi témája a közlekedésbiztonság, amellyel kapcsolatban szó esik a szabályozási környezetről, annak esetleges módosításáról, a hazai közúti balesetek leggyakoribb kiváltó okairól, illetve a közelmúltban bevezetett Közúti Intelligens Kamerahálózatról, a VÉDA-rendszerről és annak eredményeiről is.

A folyóirat a következő linken érhető el:

https://mabisz.hu/hu/esemenyekpublikaciok/687-biztositas-es-kockazat-4-1.html