Címke: Hírek

Kgfb: csendes kampány, alacsony váltószám

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: csendes kampány, alacsony váltószám

2014.11.25.

Megközelítőleg másfél millió személyautót érint az év végi kötelező váltás, ám az már az első időszak tapasztalatai alapján látszik, hogy az idei évben még a tavalyinál is kevesebben cserélik le korábbi biztosításukat. A biztosítót váltóknak azonban fontos betartani a határidőket: a jelenlegi szerződés felmondásának legkésőbb december 1-jén éjfélig kell beérkeznie a biztosítóhoz – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Becslések szerint az idei évben még az előre becsültnél is kevesebb lesz azoknak az autósoknak a száma, akik az év végi átkötési időszakban lecserélik jelenlegi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat (kgfb). Mint ismert: a biztosítók november elején tették közzé a 2015. január 1-jétől érvényes tarifáikat. A kötelező átlagdíjak a MABISZ legfrissebb statisztikái szerint az idei év első kilenc hónapban gyakorlatilag stagnáltak. 2014 első kilenc hónapjában a kgfb-átlagdíj 20 094 forint, egy évvel korábban 19 140 forint volt. Ez az adat azonban mind a közel 4,2 millió gépjármű díját tartalmazza – köztük a magasabb kgfb-díjú vontatókat, tehergépjárműveket, buszokat stb. A személygépjárművek kgfb-átlagdíja ennél jóval alacsonyabb, évi 13-14 ezer forint. A magyarországi kgfb-átlagdíj messze elmarad a többi uniós országétól: Belgiumban 306 euro, Cipruson 171 euro, Németországban 228 euró, Görögországban 267 euro, Romániában 115 euro az éves átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj.

A biztosítók díjtarifáira továbbra is jellemző a korábbi kedvezménystruktúra. A legtöbb biztosítónál díjkedvezmény kapható az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás vagy csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása esetén. Díjkedvezményt kapnak az egyes foglalkozási ágakat űzők, egyes szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez, egyes cégcsoportokhoz tartozók, illetve a mozgássérült igazolvánnyal rendelkezők.

Néhány új kedvezmény is megjelent a tarifatáblázatokban: ilyen a kerékpárra is érvényes felelősségbiztosítás, illetve az együttkötési kedvezmények kibővített köre: az idei évtől nemcsak a casco és/vagy a lakásbiztosítás, hanem például életbiztosítási együttkötés után is olcsóbb lehet a kötelező. Emellett a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai díjkedvezményre jogosultak az egyik biztosítónál, illetve újdonság még az egyik biztosító pénzügyi szolgáltató partnerénél nyitott bankszámlacsomag, illetve nyugdíjasszámla-csomag nyitása esetén kapható díjkedvezmény.

Hasznos eszköze az idei évben is az összehasonlításnak, a díjak és a kedvezmények ellenőrzésének a MABISZ Díjnavigátora. A szövetség hitelesített kalkulátora egyedi eszköze a fogyasztóvédelemnek: az itt szereplő tarifákat és az összes elérhető kedvezményt a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra. A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

Nyugdíjbiztosítás: néhány hétig még optimalizálható az adókedvezmény

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjbiztosítás: néhány hétig még optimalizálható az adókedvezmény

2014.12.04.

December végéig köthet nyugdíjbiztosítást, illetve módosíthatja nyugdíjbiztosítási szerződésének összegét az, aki ki szeretné használni a január 1-jétől lehetséges adójóváírás lehetőségét. Évi legfeljebb 130 ezer forint összegben vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítással rendelkezők – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Miközben az év utolsó hónapjai hagyományosan is intenzívebbek az életbiztosítási piacon, a nyugdíjbiztosítások után igényelhető adókedvezmény lehetősége a következő hetekben várhatóan tovább erősítheti a kötési hajlandóságot. 2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírhatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon. Vagyis az adóév végéig – december 31-éig – még optimalizálható az adójóváírás összege, így a következő hetekben még élhetnek a jogszabály adta lehetőségekkel az ügyfelek.

„A kedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a jövőben a nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig reményeink szerint jelentősen növelni fogja az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – hangsúlyozza Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékek négyféle biztosítási esemény esetén nyújthatnak szolgáltatást. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota 40 százalékos vagy nagyobb mértékben károsodik, vagy 3. eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, illetve 4. ha a biztosított elhalálozik.

2014. első háromnegyed évében a biztosítók több mint 45 ezer darab nyugdíjbiztosítási szerződést kötöttek. A piacon jelenleg 50-féle adókedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződés érhető el, közülük 45 unit-linked típusú, 5 pedig hagyományos termék. Az egy szerződésre jutó éves átlagos állománydíj elérte a 212 ezer forintot.

Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 1600 kárt okoztak a január elejei földrengések

2015.01.09.

A 2015. január elejei földrengéseket követően csütörtök délutánig 1626 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 190 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káresetet Nógrád megyéből jelentették, de Heves és Pest megyéből is jeleztek károkat. Ezek többsége Balassagyarmat, Szécsény, Varsány, Cserhátsurány és Mohora településeket érintette.

Az egy eseményre jutó átlagkár az eddigi adatok alapján 120 ezer forint. A leggyakrabban falrepedésekről, vakolatrepedésekről, vakolatleomlásról, illetve a felületi festés sérülésével kapcsolatos károkról érkeztek bejelentések, de jó néhány esetben kéményledőléssel kapcsolatos eseteket is jeleztek az ügyfelek.

A bejelentések jelenleg is folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, a károk felmérése a jelzést és időpont-egyeztetést követően a lehető legrövidebb idő alatt megtörténik.

Az újév első napján összesen négy földmozgást regisztráltak Nógrád megye középső részén, az ötödik, 2,1 erősségű utórengést január 7-én délután észlelték.

A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda tájékoztatása szerint január elsején először reggel 7:43 perckor keletkezett közepes erősségű földrengés a Nógrád megyei Cserhátsurány – Nógrádmarcal – Mohora térségében, majd ezt még ugyanazon a napon három másik követte. Az utolsó, szintén közepes erősségű utórengést néhány nappal később, január 7-én észlelték.

A térségben az előző években több földrengés is történt, utoljára 2014. augusztus 3-án volt érezhető rengés. A legutóbbi, jelentős károkat okozó földrengés 2013. április 23-án történt Magyarországon, a földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg akkor megközelítette a 600 millió forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Association International de Droit des Assurances(AIDA)

Posted on | by root

Association International de Droit des Assurances(AIDA)

A nemzetközi szervezet a biztosítási jogászokat tömöríti.

2006 november végén került megrendezésre Budapesten az immár hagyományos IX. AIDA Budapest Biztosítási Szeminárium. A kétévenként megrendezett nemzetközi konferencia témája: „Új tendenciák a biztosítási szerződési jog törvényi szabályozásában” – volt.

A nemzeti AIDA szekcióval együttműködve indította be és működteti a szövetség a biztosítási jogi honlapot (www.aidahungary.hu), amelyen fellelhetők a biztosításjogi publikációk, szakcikkek, kongresszusok anyagai, és fórum-levelezésre is alkalmas.

Kgfb: 273 ezren váltottak a tavalyi kampányban

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: 273 ezren váltottak a tavalyi kampányban

Március elsején éjfélig kell beérkeznie az esedékes díjnak

2015.02.17.

Az előzetes becslések szerint alakult az év végi kgfb-váltók száma: a 250 ezres várakozáshoz képest alig több, 272 738 autós cserélte le kötelező biztosítóját az átkötési időszakban – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból. Ez a szám messze elmarad attól, ahányan az elmúlt években váltottak.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,2 millió jármű körülbelül fele, 2,2 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A mintegy 4,2 millió járműből csaknem 2,7 millió személyautó tulajdonosa magánszemély. Közülük több mint 1,4 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhetett sor biztosítóváltásra a tavaly év végi kampányban. A MABISZ adatai szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.

Annak a mintegy 273 ezer autósnak viszont, aki tavaly a váltás mellett döntött, több határidőre is érdemes odafigyelnie, ezek közül bő két hét múlva esedékes az első.

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 nap lejártával be kell érkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Azoknak, akik csekken fizetik a biztosítás díját, érdemes ugyanakkor néhány napos átfutási idővel kalkulálniuk, vagyis a csekket néhány nappal előbb feladniuk, különös tekintettel arra, hogy az idei évben március elseje vasárnapra esik. A banki átutalást sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.

Azon ügyfeleknek, akiknek biztosítási díja március elsejéig – vasárnap éjfélig – nem érkezik be a biztosítóhoz, díjnemfizetés miatt megszűnik a szerződésük, és a díjjal nem fedezett időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetniük.

Ennek összege járműkategóriánként eltérő: személygépjárművek esetében az autó teljesítményétől függően 270-630 forint naponta; motorkerékpároknál 40-210 forint/nap. A fedezetlenségi díj a haszon gépjárműveknél a legmagasabb, a vontatók esetében eléri a napi 2500 forintot.

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

2015.02.18.

A magyarországi biztosítási piac 2014-es összesített adatai óvatos optimizmusra adhatnak okot: a szektor díjbevétele 4,2 százalékkal növekedett az elmúlt évben – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi adataiból. Az életbiztosítási piac 4,4 százalékkal, a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 3,9 százalékkal emelkedett.

2014-ben 844,1 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 54 százaléka, 451,8 milliárd forint az élet-, 46 százaléka, 392,3 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágból. A szerződések darabszáma a teljes piacot tekintve szintén emelkedett, ehhez viszont a nem életbiztosítási üzletág járult hozzá erőteljesebben. A károkra és szolgáltatásokra kifizetett összeg az életbiztosítások esetében 9,5 százalékkal csökkent, a nem életbiztosítási területen viszont 1,7 százalékkal emelkedett.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 451,8 milliárd forint 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban, az pedig ennél is pozitívabb változás, hogy az életbiztosítási ágazaton belül a hagyományos életbiztosítások szerepe tovább tudott nőni. Míg 2013-ban ezek a termékek összesen 147,5 milliárd forint díjbevételt értek el, tavaly már 173 milliárdot – ami 17 százalékos növekedésnek felel meg.

„Pozitív tendencia, hogy 2014-ben a hagyományos életbiztosításokból származó díjbevétel emelkedett, így ismét a klasszikus biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába kezdett elmozdulni a piac” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „Különösen jó hír, hogy ehhez vélhetően jelentős mértékben hozzájárult a tavaly január óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási terület fejlődése is” – tette hozzá a főtitkár.

A MABISZ statisztikái alapján valószínűsíthető az is, hogy az ügyfelek igyekeznek kihasználni az adókedvezményt, és valószínűleg magasabb átlagdíjjal kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést, mint más életbiztosítások esetében, kihasználva az adójóváírás nyújtotta lehetőségeket.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2014-ben 392,3 milliárd forintot tett ki, 3,9 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ehhez leginkább a gépjárműbiztosítási szegmens, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac járult hozzá. A szerződések darabszáma 207 ezerrel gyarapodott tavaly, a kgfb éves átlagdíja 2014-ben 20 515 forintra módosult. A kgfb-szerződések növekvő számának köze lehet a gépjármű-értékesítés lassú, de mára tartóssá váló növekedéséhez, ami mind az új, mind pedig a használtautók piacán megmutatkozik.

A járműértékesítés növekedése hatással van a casco-piacra is. A casco-biztosítások díjbevétele 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a szerződések darabszáma ugyanebben az időszakban 1,4 százalékkal bővült. A casco átlagdíja tavaly alig haladta meg a 77 ezer forintot, minimálisan nőtt a 2013-as, 76 207 forintos átlagdíjhoz képest. Ennek oka egyebek mellett az import-alkatrészek árának emelkedése lehet, amely befolyásolhatja a szervizek árképzését.

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

Posted on | by Lambert Gábor

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

2015.02.27.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) címmel nyílt kiállítás a napokban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kiállítás biztosítási témájú plakátokat mutat be egy-egy korszak kiemelkedő, neves alkotásaira fókuszálva. Az esemény megnyitóján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is képviseltette magát.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) című kiállítás közel egy évszázad biztosítási plakátjaiból mutat be egy nagy csokorra valót, és teszi hozzáférhetővé az érdeklődők számára a hangulatos óbudai kiskocsmák tőszomszédságában. A múzeum szakembereinek az intézmény saját gyűjteménye és magángyűjtők művei mellett nagy tekintélyű közintézményektől – a Magyar Nemzeti Múzeumtól, az Országos Széchenyi Könyvtártól és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól – is sikerült kölcsön kapniuk néhány értékes kiállítási darabot.

A most megnyílt kiállítás már a harmadik olyan esemény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM), amely a biztosítástörténethez vagy a biztosítási piachoz kötődik. Néhány éve már az MKVM őrzi a dr. Deutsch Róbert nevét viselő Biztosítási Szakkönyvtárat és Archívumot, ami különleges történelmi érték, s ugyanakkor nélkülözhetetlen a hazai biztosítástörténet kutatói számára. Alig két éve pedig a háború előtt épült gyönyörű, patinás épületeket – az évszázados történelemmel rendelkező biztosítók székházait – bemutató fotókiállítást csodálhatták meg az érdeklődők.

„Mai használati tárgyaink, vagy akár a biztosításhoz kötődő darabok is évek múltán akár értékes múzeumi relikviákká válhatnak” – emelte ki megnyitójában Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. Majd hozzátette, ezek a gyönyörű, patinás óbudai termek reményei szerint egyszer majd otthont adhatnak egy, a biztosítással kapcsolatos állandó kiállításnak is.

„Közel két évvel ezelőtt egy hasonló, szintén a hazai biztosítástörténetet felidéző kiállítás megnyitóján találkozhattunk” – mondta köszöntő beszédében Gilyén Ágnes, a szövetség kommunikációs főosztályvezetője. „Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei évben is itt lehetünk egy hasonló eseményen, amely segít közelebb hozni a biztosítás fontosságát, történelmi szerepét az emberekhez. Sajátos múltidézés ez, mintha egy történelemkönyv lapjai elevenednének meg, a múlt század viharos, gyakran tragikus eseményei gyönyörű, néha megmosolyogtató módon ábrázolva.”

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

2015.03.16.

Egyre többen fordulnak a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatához: 2014-ben több mint 23 ezer megkeresést regisztrált a szövetség, amely 10 százalékkal haladta meg az előző évi megkeresések számát. Ezzel a 2010 szeptembere óta elérhető ügyfélszolgálatot a tavalyi év végéig összesen 110 ezren keresték fel – tette közzé a szövetség az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

A tavalyi évben összesen 23 261 alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát. Ennek döntő többsége telefonos megkeresés volt: a beérkező telefonhívások száma évről évre szignifikánsan növekszik. A MABISZ ügyfélszolgálatához fordulók száma 2013-hoz képest tavaly mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Legtöbbször – ahogy minden évben – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban (kgfb) érdeklődik a lakosság, ezen belül is a fedezetlenségi díjjal, a bonus-malus rendszerrel, illetve az aktuális fedezetekkel kapcsolatos ügyekben történik a legtöbb megkeresés. A többi biztosítási üzletágat érintő kérdések száma ennél kevesebb.

Ami az információkérés módját illeti, folytatódik az az évek óta tartó trend, mely szerint az ügyfelek túlnyomó többsége telefonon keresztül érdeklődik – 19 678 megkeresés történt 2014-ben -, ennél jóval kevesebben vannak, akik írásban kérnek segítséget – tavaly 2279-en -, a személyes megkeresések száma pedig ennél is kevesebb: 1304-an látogattak el személyesen a MABISZ ügyfélszolgálatára.

Összes megkeresés a beérkezés módja szerint, 2014 (forrás: MABISZ)

„A MABISZ ügyfélszolgálat az egyik legfontosabb pillére szövetségünk fogyasztóvédelmi törekvéseinek és eszközeinek. A fogyasztóvédelmi célokat szolgáló Teljes Költség Mutató (TKM), a Díjnavigátor, illetve a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat mellett azzal a céllal hoztuk létre, hogy az ügyfelek tájékozódását segítsük, s hogy ezáltal gyors és pontos információhoz jusson a lakosság általános biztosítási kérdésekben, valamint ha szükséges, az egyedi szerződésekkel kapcsolatban is” – jelentette ki Molnos Dániel a MABISZ főtitkára. „Az, hogy négy és fél év alatt mintegy 110 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hoztunk létre” – tette hozzá.

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

Posted on | by Lambert Gábor

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

2015.03.19.

Szezonja van a kátyúk okozta baleseteknek: a károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Igaz, az idei évben az enyhébb időjárás miatt eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a kátyúbiztosítást kínáló biztosítók, az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért érdemes felkészülni biztosítással a váratlan esetekre – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco, mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, évi 2-3 ezer forintos díjért. A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is. Az átlagos kárösszeg 20 ezer forint körül van, a biztosítási szakemberek azonban találkoztak olyan esettel is, amikor a kátyú 500 ezer forintot meghaladó összegű kárt okozott a futóműben.

Fontos tudni, hogy a káreseményt a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez érdemes rendőrt hívni, a hatósági jegyzőkönyv ugyanis fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Szükséges alaposan dokumentálni az esetet: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről, és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

Az utak állapotáért az út fenntartója felel, így a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, ha kátyúba futás miatt megsérül az autója. A településeket összekötő útvonalak, illetve az autópályák a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak, a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainak kezelője a fővárosi, az egyéb úthálózatoké a kerületi önkormányzatok.

A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, illetve a kárigényt. Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni.

Az úthibák, ezáltal a kátyúkárok előfordulásának gyakorisága erősen függ az időjárástól – e tekintetben az idei év egyelőre kedvezően alakult, eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a biztosítók, mint a korábbi évben. Jól látszik azonban, hogy a sokszor szélsőséges időjárási viszonyok, elsősorban a hirtelen, és tartós jegesedés óriási károkat okoz az úthálózatban, ez pedig sok autós számára jelentett már kellemetlenséget.

Érdemes biztosítani ezt a fajta kockázatot is, hiszen a klasszikus gépjárműbiztosítások – a casco – többnyire önrészt tartalmaznak, és a kátyúkár összege általában alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott önrész összege. Kátyúkár-biztosítás esetén egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

2015.03.24.

A tavalyi évben 12,6 milliárd forintra nőtt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások díjbevétele. E nyugdíjtermékek éves átlagdíja 220 365 forint volt, míg a folyamatos díjas életbiztosításoké ennél jóval kevesebb, 166 290 forint. Az adatok jól mutatják, a tavaly január 1-jétől bevezetett adójóváírás hatékonyan tudta ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból.

2014 végén 1,7 millió darab folyamatos díjas életbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, ebből 68 025 darab volt az szja-kedvezményre jogosító, rendszeres díjas szerződés (a kiegészítő biztosításokkal együtt ez a szám 104 402 darab). Az adatok alapján látszik, hogy beigazolódtak a várakozások: az adótámogatás komoly lendületet adott a nyugdíjtermékek népszerűségének, így a valóban hosszú távú megtakarításoknak.

2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírhatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékek négyféle biztosítási esemény esetén nyújthatnak szolgáltatást. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékben károsodik, illetve 3. ha eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, valamint 4. ha a biztosított elhalálozik.

„A tavaly január óta elérhető adókedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig az első év tapasztalatai alapján láthatóan már most jelentősen növeli az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – hangsúlyozza Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.