Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban


Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

2017.05.29.

Az elmúlt hét évben több mint 35 milliárd forint kártérítést fizettek ki a hazai biztosítók tűzkárokra, melyek jelentős része megelőzhető lett volna néhány alapvető elővigyázatossági szabály betartásával. Az elektromos eszközök mind gyakoribb használatával fokozódik az elektromos tüzek kockázata is – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) hétfői sajtótájékoztatóján.

2016-ban a biztosított lakóingatlanokban 6585 tűzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegű kár esett.2010 óta összesen 47 564 tűzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.

A lakossági ingatlanokban keletkezett tűzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tűzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal később is tüzet okozhat.

A panelházakban – is – a konyha az egyik leginkább tűzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsőházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tűz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok.

Növekszik az elektromos eredetű tüzek előfordulásának száma. Egyre több árammal működő eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is.Az ilyen eredetű tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tűz terjedését is elősegíthetik, így a kezdetben szűk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet.

A megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintően járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltőjére is potenciális tűz forrásaként gondolni, és lehetőség szerint kellő távolságban tartani tőle minden éghető, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hőt működése során, így a hő elvezetéséről, a készülék szellőzéséről minden esetben – a használati utasításban foglaltak szerint – gondoskodni kell. Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkező zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegő, sercegő hangok a konnektoroknál, a műanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.

A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból.

Új európai terméktájékoztató a biztosítóknál


Új európai terméktájékoztató a biztosítóknál

2018.01.09.

Januártól az EU rendeletének életbe lépése a hazai társaságokat is arra kötelezi, hogy minden, befektetési elemet tartalmazó biztosításhoz egy új információs anyagot tegyenek elérhetővé a potenciális ügyfelek részére. Az alig három oldalas, úgynevezett Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentumba (KID) jelentős mennyiségű adatot kellett belesűríteni. Ezeknek a helyes értelmezése a pénzügyekben járatosabbaknak is komoly kihívást jelenthet, és számos félreértésre adhat okot – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az 1286/2014/EU – ismertebb nevén PRIIPS – rendelet nyomán unió-szerte kötelezővé tett tájékoztató anyag hazánkban nem minden előzmény nélküli. Bizonyos értelemben Magyarország a MABISZ által 8 éve önkéntes alapon bevezetett, majd törvényi erővel kötelezővé tett Teljes Költség Mutató (TKM) kidolgozásával megelőzte a többi tagországot. Ugyanakkor a KID lényegesen többet jelent egy új mutatószámnál. A háromoldalas dokumentum alapvető célja, hogy a befektetési elemeket tartalmazó pénzügyi termékek egyértelműen összehasonlíthatóvá váljanak kockázat, költségvonzat és várható eredmény tekintetében. Egyértelmű előnye, hogy nem szükséges minden egyes termék esetében akár több tíz oldalas feltételrendszereket átbogarászni, segítségével relatíve gyorsan mérhetők fel akár az összetettebb termékek alapvető paraméterei is. „Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a KID lényegében egy szerződéskötés előtti tájékoztató, nem a konkrét biztosítási szerződés adatait tartalmazza, hanem elsősorban a befektetési döntés meghozatalában segít” – figyelmeztet Kozek András, a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke.

Ennek megfelelően a KID tartalmazza az adott termék pár mondatos leírását, melybő kiderül annak célja, időtartama, a biztosítási szolgáltatások és költségek, továbbá az is, kinek szánják. Az alapvető információkat a termék kockázati mutatója követi, ez egy egyszerű, egytől-hétig terjedő skálán megállapított szám. Ez a termékben foglalt befektetői kockázatokat sűríti egyetlen számba, s a kisebb szám alacsonyabb kockázatot jelent. Mindenképpen megemlítendő, hogy ez a mutató egységes számítási szabályokon alapul. Ezeknek szubjektív eleme nincs, így a kockázat valóban összehasonlíthatóvá válik.

Komolyabb értelmezési nehézségek az úgynevezett teljesítmény forgatókönyveknél kezdődhetnek. Ezek lényegében azt hivatottak felvázolni, hogy ugyanakkora befektetett összeg esetén mekkora hozamokkal lehet számolni egy évre, az ajánlott tartási időre, illetve annak a felére, eltérően alakuló piaci körülmények között. Fontos megemlíteni, hogy ezeknek a hozamoknak a számítása szigorúan kötött metóduson alapul. Ez a jövőbeli feltételezett hozamkilátásokat a múltbéli teljesítményekre alapozza, így a bemutatott érték nem minden esetben mutat hiteles képet. A hazai piacon is találunk olyan befektetési eszközt, amelynek a magas tényhozamait reálisan nem lehet elvárni a jövőben. Ennek kifejezésére azonban a számítási metodika nem ad lehetőséget, azaz könnyen irreális elvárásokat kelthet az ügyfelekben. A KID-ben leírtaknál részletesebb magyarázatot érdemelnek akár a mérsékelt forgatókönyvekben megjelenő hozamok is, amelyeket már valamennyi felmerülő költség levonásával tüntetnek fel.

A költségek részletezésénél egy új mutató is bevezetésre került. Az úgynevezett RIY (Reduction in Yield) a hozamcsökkenés mértékét mutatja meg a már ismertetett időintervallumokra. Jellegéből adódóan ugyan nagyon hasonlít a már jól ismert TKMre, ám módszertanuk több ponton is különbözik egymástól. „Habár az értelmezhetőség szempontjából valóban jobb lenne, ha csak egy mutató lenne jelen a piacon, a rövid bevezetési határidők miatt esélytelen volt a megfelelő RIY hatástanulmányok elkészítése” – emeli ki Kozek András. „Legkevesebb 1-2 évnyi tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy a TKM és a RIY viszonyáról döntés születhessen” – tette hozzá.

Összességében elmondható, hogy a KID helyes értelmezése egy tanulási folyamat eredménye lesz, aminek még nagyon az elején járunk. Szabályozásbeli finomításokra, korrekciókra is számítani lehet. A befektetési alapkezelő szektor ráadásul 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza, amely több ponton is eltér a KID-től. Így például a költségek nem tartalmazzák a tranzakciós költségeket. „A biztosítási szektorra jutott a zászlóvivő szerepe. Bízunk benne, hogy a sajtóval együttműködve minél gyorsabban ki tudjuk alakítani a megfelelő gyakorlatot és a jó értelmezés felé tudjuk terelni az ügyfeleket” – jelentette ki a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke a szövetség hétfői sajtórendezvényén.

Telefonos csalás a MABISZ nevében


Telefonos csalás a MABISZ nevében

2018.01.04.

A szokatlan kezdetű hívószámokról érkező telefonos megkeresésekhez semmi köze sincs a MABISZ-nak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége.

A napokban bejelentés érkezett a szövetség ügyfélszolgálatára, hogy a +36 61 272 217 telefonszámról valaki a MABISZ nevében 90.000 Ft befizetésére szólította fel a panaszost, arra hivatkozva, hogy lakott területen belül 105 km/h sebességgel hajtottak az autójával. A kérdések hatására a telefonáló belezavarodott a válaszaiba, végül azt mondta, hogy csak viccelt, és megszakította a hívást. Visszahíváskor a jelzett szám már nem csengett ki. A hívott fél csalás kísérlete miatt bejelentést tett a rendőrségen.

A MABISZ felhívja a figyelmet arra, hogy a +36 61 kezdetű hívószámról jelentkező telefonos megkeresések nem a szövetség részéről érkeznek. A MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének munkatársai is kizárólag kárrendezési ügyekben, és telefonon a legritkább esetben keresik csak meg az ügyfeleket, előzetes írásos kapcsolatfelvételt, illetve hivatalos bekérőt követően. A telefonos megkeresés minden esetben az ügyfél személyének és a kárügy adatainak beazonosításával zajlik.

Tavaly novemberben hasonló tartalmú közleményt adott ki telefonhívások miatt az E.ON Hungária Zrt. is +36/60-as és +36/50-es kezdetű hívószámokról indított, zaklató és fenyegetőző jellegű hívások kapcsán. Sajtóinformációk szerint az 50-es körzetszám hátterében egy humorosnak szánt, de jogilag megkérdőjelezhető, pénzért letölthető applikáció, a JokesPhone állhat, amelyben a „vicc” szenvedő alanyának a telefonszámát kell megadni. Az app használója megjelöli továbbá, milyen „tréfát” szeretne elsütni, az alkalmazás pedig telefonál, a hívott fél reakcióját rögzíti, majd azt továbbküldi a hívás megrendelőjének.

Ám nem árt tudni, hogy már a hangfelvételek beleegyezés nélküli rögzítése is törvénytelen. Nem beszélve arról, ha ráadásul valaki egy szervezet nevében, „viccesen” pénzt próbál kicsalni.

Kevés lehet a legolcsóbb utasbiztosítás a téli szezonban


Kevés lehet a legolcsóbb utasbiztosítás a téli szezonban

2017.12.27.

A két ünnep közötti időszak egyre nagyobb tömegek számára a síszezon kezdetét jelenti. Ám ilyenkor történik a legtöbb baleset is a havas pályákon. Ha a megelőzésben nem is, de az anyagi gondok enyhítésében sokat segíthet a megfelelően megválasztott utasbiztosítás – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A több éves statisztikák alapján Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban. Különösen veszélyesnek számít a szezon kezdete, amikor a legtöbben felkészületlenül, rossz kondícióban csatolják fel a léceket, és esetleg a hüttékben is túl sok időt töltenek – túl sok alkoholt fogyasztva. Mivel a legnépszerűbb síterepnek idehaza továbbra is az osztrák lejtők számítanak, ezért nem árt az emlékezetbe idézni, hogy Ausztriában egy szános mentés kb. félmillió, egy helikopteres pedig egy-kétmillió forintba kerül, s a kórházi napidíj akár több százezer forint is lehet.

Sokan biztonságban érzik magukat azáltal, hogy a baleseti ellátáshoz kiváltották az EU-ban érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK). Ám baj esetén gyakran azzal kell szembesülniük, hogy a kártya az ellátást kizárólag az állami kórházakban fedezi, és csak az adott ország állami betegbiztosítottjai számára előírt szolgáltatásokra terjed ki. Így többek között nem állja a hegyi mentés költségét, vagy a kórházban eltöltött idő után esetlegesen fizetendő önrészt sem, amelynek összege – Ausztriánál maradva – meghaladja a napi 7 Eurót.

Ilyen esetekben lehet nagyon hasznos, ha van utasbiztosításunk. „Általában a biztosítók a síelést, sokan a snowboardot is, az alapbiztosítás részeként helyezik el” összegez Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Mivel azonban a hazai utasbiztosítási piacon több mint egy tucat szereplő van jelen, több közvetítő közreműködésével, így érdemes összehasonlítani, hogy melyik termék mire nyújt fedezetet. Mindez kényelmes módon, online is megtehető, s maga a biztosítás is intézhető ily módon. Csak arra kell figyelni, hogy még az indulás előtt, tehát külföldi út esetén a magyar határ átlépése előtt megkössük a szerződést, mert különben az nem érvényes. Érdemes ellenőrizni, hogy helikopteres mentés van-e az adott módozatban, s annak összege limitált-e. Ugyanez igaz a kórházi költségekre és az ellopott, vagy elvesztett felszerelésre is. Nem árt, ha szükség esetén tolmácsot is biztosít a társaság.

Egyre kiemeltebb jelentőségűvé válik az is, hogy a felelősségbiztosítás is része legyen a szerződésünknek. Amennyiben ugyanis mi okozunk másoknak kárt vagy balesetet, azért perelhetőek vagyunk, s a károsultak egyre gyakrabban élnek is a jogaikkal. Pervesztesként pedig meg kell téríteni a közvetlen anyagi károkon túl adott esetben a munkából való kiesés miatt elmaradt jövedelmet, az eljárási költséget, valamint a jogi képviselet díját is. Így szerencsétlen esetben több millió forintos nagyságrend is könnyen összejöhet.

Külön probléma, ha úgy szenvedünk balesetet, hogy elhagytuk a kijelölt pályát. Ilyenkor a térítésből a legtöbb biztosító ki is zárhat bennünket. „Ha valaki pályán kívül akar síelni, akkor mindenképpen érdemes extrém sportokra érvényes biztosítást kötni, amely ennek a kockázatát is fedezi” – emeli ki Horváth Péter. Míg egy átlagos biztosítás költsége napi 300 és 1000 forint között van (az utóbbi árfekvésen már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezhetjük az egészségügyi ellátásokat), addig a free ride hívei is tudnak már napi 1300 forint körüli áron megfelelő terméket találni.

Nem árt csínján bánni a hüttézéssel sem. Ha komolyabb balesetet okozunk, az adott ország gyakorlatától függően nem csak jegyzőkönyv készül, de meg is szondázhatnak. Előfordulhat, hogy a dokumentált túlzott alkoholos befolyásoltság miatt a biztosító szerepvállalása korlátozott lesz. Bölcs dolog tehát az alkohol fogyasztását az aprés-ski időszakra tartogatni.

Jelentősen csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma Magyarországon


Jelentősen csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma Magyarországon

2017.11.25.

Lényeges javulás állt be a magyarországi utakon kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás nélkül közlekedő gépjárművek számát tekintve: 2017. szeptember végén – az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal ellentétben – a járművek 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény előírásai szerint a biztosító társaságok közzétették a 2018. évre vonatkozó fedezetlenségi díjtételeket. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 340-760 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel (kgfb). Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – napi 490-2320 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 2660 forintot is elérheti.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb, mint az adott járműkategória „normál” díja, és annak megállapítása napi díjszámítással történik. A jogalkotó ezzel a jogi eszközzel is azt kívánja elérni, hogy minden gépjármű rendelkezzen kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Emellett a jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.

A Magyar Biztosítók Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy az autósok mindent kövessenek el annak érdekében, hogy az év minden napján rendelkezzenek érvényes kgfbszerződéssel. Ezért ha nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

Az adatok szerint jelenleg a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű 1,8 százaléka, de még így is több mint 86 ezer gépjármű nem rendelkezett 2017. szeptember 30-án érvényes kgfb-szerződéssel.

A naprakész járműnyilvántartásnak, illetve a magas fedezetlenségi díj fegyelmező hatásának köszönhetően lényegesen jobbak a biztosítatlansággal kapcsolatos adatok, mint néhány évvel korábban. Míg öt évvel ezelőtt a járművek több mint 5,8 százaléka volt biztosítatlan, a 2017. szeptember végi, 1,8 százalék látványos javulás.

Az európai biztosítási piacokon igen nagy a szórás a biztosítatlan gépjárművek számát illetően. Észtországban a járművek 1,4 százaléka, Dániában 0,1 százaléka, Finnországban kevesebb, mint 1 százaléka nem rendelkezik „kötelezővel”. Ugyanakkor Írországban az utakon közlekedő járművek 5 százalékának, Horvátországban közel 6 százalékának, Ukrajnában pedig több mint 33 százalékának nincs érvényes kgfb-szerződése.

A biztosítatlanság több fizetési/anyagi szankciót is maga után von Magyarországon, ezek egyike a fedezetlenségi díj. Ennél azonban még sokkal nagyobb az a kockázat, amelyet azok az autósok vállalnak, akik nem rendelkeznek érvényes kgfb-szerződéssel. Ha ugyanis úgy okoznak balesetet, hogy nem volt érvényes szerződésük, az okozott, akár több millió forintos kárt meg kell téríteniük.

Egész éves biztosítói kampány a pénzügyi tudatosság növelésére


Egész éves biztosítói kampány a pénzügyi tudatosság növelésére

2018.03.10.

A ma záruló Pénz7-tel a MABISZ számára nem ér véget a pénzügyi tudatosság népszerűsítése, sőt, inkább az idei rendezvénysorozat nyitányának tekinthető. A biztosítók tavasszal és ősszel is, több korosztályban, célzott edukációs programokkal hívják fel a fiatalabb generációk figyelmét a pénzügyi kultúra fejlesztésének fontosságára – áll a Magyar Biztosítók Szövetségének közleményében.

A fiatalok elméletben fontosnak tartják értékeik biztosítását, tenni viszont keveset tesznek érte. Korlátozott körű biztosítási ügyeiket szüleik intézik. Nemcsak azért, mert esetleg nincsenek megfelelő anyagi helyzetben, hanem azért is, mert úgy érzik, nem hívják fel eléggé a figyelmüket a lehetőségekre. Így például a rendszeresen külföldre utazók sem biztos, hogy kötnek utasbiztosítást. Többek között ez is kiderül abból a fókuszcsoportos kutatásból, amelyet a MABISZ megbízásából a Case Solvers esetmegoldó vállalkozás folytatott le. Ennek során szakértőik 18-23 éves egyetemista fiatalokkal folytatott spontán beszélgetés alapján próbálták azonosítani a biztosításokkal, biztosítókkal kapcsolatos sztereotípiákat, illetve azt, hogy milyen módon, milyen programokkal lehet közelebb hozni hozzájuk az őket is érintő kockázatkezelés és a biztosítások témakört.

Mindezek figyelembe vételével alakította ki a MABISZ a Fiatal Generációs Stratégiáját, amelynek keretében a fiatalok minőségi és hiteles információkkal való ellátására törekszik, élményszerűen és a kritikus gondolkodásukat fejlesztő megoldásokkal, ugyanakkor játékos formában. A szövetség a You Tube-on, az Instagramon és a Facebook-on terjesztett szezonális video kampányokkal, online játékokkal, fővárosi és vidéki egyetemekre szervezett roadshow-val egészíti ki tavaly már kialakított edukációs csatornáit. Ilyen volt tavaly szeptemberben a Biztonság Hete, amely az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságával (ORFK-OBB) való együttes kampányának eredménye. Öt nap alatt a fővárosi és Pest megyei általános iskolák több mint ötezer diákját sikerült megmozgatni. Idén is folytatódik a Biztosítsd be magad!, az egyetemistákat célzó esettanulmányi verseny, valamint a szövetség közösségi oldalán közzétett színes infografika sorozat, amely kezdeményezések az eddigi tapasztalatok szerint egytől egyik hatékonyan tudják megcélozni a fiatal generációt.

A Pénz7, amely Magyarországon a közoktatásra koncentrálva immár 1200 iskolát és kb. 200 ezer diákot ért el, egy Európa szerte közel 30 országban egy időben zajló kezdeményezés, a European Money Week része. Más pénzügyi szervezetekhez hasonlóan a biztosítók nemzetközi közössége is nagy hangsúlyt helyez a pénzügyi ismeretek állandó bővítésére, s nemcsak a fiatalokra koncentrálva, de az „élethosszig tartó tanulás” jegyében. Ennek keretében az Insurance Europe, az európai biztosítók szövetsége év eleji kiadványában öt pontban foglalta össze, mit tartson szem előtt az, aki újévi fogadalmának megfelelően idén okosan szeretné bebiztosítani magát (részletek a www.insuranceeurope.eu/insure-wisely oldalon):

  • Képezd magad! Ha nem vagyunk biztosak a pénzügyi döntéseinkben, szánjunk időt a pénzügyi és biztosítási koncepciók megismerésére.
  • Fedezd fel az új digitális csatornákat! A honlapoktól az okos telefonokig, a különböző applikációkig egyre több módon lehet kommunikálni a biztosítóval a megfelelő termék kiválasztásában, pénzügyi döntések előtt, vagy akár kárbejelentéseknél.
  • Tudd, mire vonatkozik a biztosításod! Túl gyakran süllyesztjük el az aláírt szerződést a fiók mélyére anélkül, hogy megértenénk, mikor fizet a biztosító és melyek a kizáró okok.
  • Aktualizáld a biztosításod! Évente legalább egyszer ellenőrizzük, nem állt-e be életkörülményeinkben olyan változás, amelyhez hozzá kellene igazítani a szerződésünket.
  • Tégy félre a nyugdíjra! A pénzügyi egészség szempontjából kritikusan fontos, hogy jól mérjük fel a nyugdíjaskor utáni várható szükségleteink és bevételeink egyenlegét.

Minderre a magyar biztosítók ügyfeleinek is érdemes figyelni.

Ne felejtse el igénybe venni nyugdíjbiztosítása adójóváírását!


Ne felejtse el igénybe venni nyugdíjbiztosítása adójóváírását!

2018.05.15.

Május 22-én éjfélkor jár le az szja-bevallás határideje, ami a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezőknek egyben 20 százalékos adójóváírást is jelent, amennyiben időben, adótartozás mentesen és helyesen kitöltve nyújtják be a bevallásukat. Évről évre ezt minden negyedik nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfél felejti el megtenni, ami akár 130.000 Ft-os kiesést is jelenthet számára – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A nyugdíjbiztosítások után 2014-től járó adójóváírás már több mint 200 ezer ügyfelet érint az idei adóbevallásnál. Tavaly ez a szám az adóhatóság nyilvántartásai alapján még csak közel 149 ezer fő volt. A bevallás időszakára szóló befizetések 20 százalékát, maximum 130 ezer forintot a személyi jövedelemadó-bevallás keretében, bevalláskor kell igényelni. Az adóhatóság a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül átutalja az összeget a biztosítónál vezetett számlánkra, növelve ezáltal a nyugdíjcélú megtakarításokat.

Az adójóváírás igénylést a biztosító által megküldött igazolás alapján kell kitölteni, amely legkésőbb február közepén kellett, hogy megérkezzen az ügyfélhez. Aki esetleg nem rendelkezik ilyen igazolással, az a biztosítója ügyfélszolgálatán keresztül tudja pótolni.

A folyamatos felhívások ellenére mégis sokan elfelejtik jelezni az igényüket az adóbevallásban, pedig a jóváírás nem jár automatikusan. Évről évre a jogosultak 25 százaléka esik el emiatt a befizetésük után járó visszatérítéstől. A visszatérítések elmaradásának oka persze nem csak a figyelmetlenség lehet: ugyanis ha az érintett adóalany ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, úgy az adóhatóság visszatarthatja a fizetést a fennmaradás rendezéséig. Az adójóváírás feltétele – a jogosultságon és az igénybenyújtásán felül – az is, hogy az adózó éves adóbefizetése meghaladja az adójóváírás mértékét.

Abban az esetben, ha elfelejtettük feltüntetni az adójóváírási igényünket, akkor azt az elévülési időn belül (adóbevallás évét követő 5 évig) önrevízió keretein belül meg tudjuk tenni. Érdemes tehát utánanézi az elmúlt évek bevallásainak is.

2018-ban egy fontos változás lépett életbe az szja–törvényben. Így a munkáltató már nem készítheti el a munkavállalók adóelszámolását, hanem az adóbevallást a NAV tölti ki mindazoknak, akik ügyfélkapu regisztrációval rendelkeznek. Ezt ügyfélként nem kell külön kérelmezni, a NAV automatikusan elkészíti a tervezetet, így nekünk csak át kell néznünk, és jóvá kell hagynunk az adatokat.

Pótlólagos védelem az utazásszervezők csődje esetén


Pótlólagos védelem az utazásszervezők csődje esetén

2018.05.22.

Akik most fizetik be nyári utazásuk előlegeit valamelyik irodában, júliustól nagyobb biztonsággal számíthatnak arra, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén is viszontlátják a pénzüket. Egy új biztosításfajta pedig garanciát nyújt ilyen esetekben a külföldön rekedtek hazautaztatására is. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy július 1-től életbe lépő, az utazási csomagokkal kapcsolatos uniós szabályozás hazai átültetését a magyar jogalkotó arra használta fel, hogy újragondolja az utazásszervezők vagyoni biztosíték-rendszerét. Ennek igénybe vételére akkor van szükség, ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik – amire az elmúlt nyaralási szezonban is volt példa.

Az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik. A vagyoni biztosíték (ami lehet bankgarancia, biztosítás vagy pénzbeli letét is) júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet. Azonban ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.

Ez a pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, amennyiben rendelkezik utasbiztosítással. Mivel pedig a becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él ezzel a lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk.

A földrészünkön utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható – ami tágabb fogalom, mint az Európai Unió, viszont nem fedi le a teljes kontinenst. Különösen a Balkánra utazóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy választott úti céljukban elfogadják-e a kártyát. Azt is tartsuk szem előtt, hogy az EEK segítségével csupán azokhoz a szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá ingyenesen, illetve esetleg bizonyos önrész megfizetésével, amelyeket az adott ország a saját társadalombiztosítása keretében nyújt állampolgárainak. Az EEK nem tartalmazza a poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási fedezeteket, valamint az olyan szolgáltatásokat sem, mint kinti orvosi ellátásunk vagy egy esetlegesen szükségessé váló hazaszállítás megszervezése. Mindezeket egy átlagosnak mondható, Európán belül napi néhány száz forintért már megvásárolható utasbiztosítás azonban magában foglalja. (Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5%-ért már megvehetjük az utasbiztosításunkat. Továbbá egy kiegészítő gépjármű asszisztencia szolgáltatással arra az esetre is fel tudunk készülni, ha járművünk cserbenhagy minket az európai utakon.)

A különböző szintű, s az utazás céljához igazodó szolgáltatások megválasztásával az egyéni igényekre szabottan tudjuk magunknak és családunknak biztosítani a széleskörű védelmet külföldi nyaralásunk idején. Ehhez azonban az is kell, hogy tisztában legyünk azzal, mely kockázatokra és milyen összeghatárokig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget és mire nem vonatkozik a kockázatviselése. Mindez nem igényel sok időt és hosszas előkészületeket, hiszen az utasbiztosítást okostelefonon, interneten, de akár bankjegy-automatákon keresztül is meg lehet venni – sőt, ezen szerződések közel háromnegyedét már ma is elektronikus csatornákon keresztül kötik a tavalyi adatok szerint 12,5 milliárd forintos piacon.

Inkább az időjárás, mint a betörők okoznak kárt a nyaralókban


Inkább az időjárás, mint a betörők okoznak kárt a nyaralókban

2018.07.19.

Egy-egy népszerű nyaralóhely frekventált területein az ingatlan négyzetméterárak már vetekszenek a fővárosi új beruházások áraival. A tavaszi-nyári időszak azonban nem csak a vásárlások időszaka, hanem a kárbejelentéseké is. Nem árt tehát a nyaralók esetében is a megfelelő biztosítási védelemről gondoskodni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ingatlanpiaci elemzések alapján a Balaton északi partján lévő településeken a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára idén tavasszal 315 ezer forint volt, ez több mint 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. A déli parton lévő ingatlanok ára átlagosan 16 százalékkal, 280 ezer forintra emelkedett egy év alatt. Az élénkülő kereslet az ország többi régióját sem kerülte el. A nyaralók forgalmi értékével párhuzamosan, a szakipari munkák illetve az építőanyagok árának növekedése miatt, megnőtt az újjáépítési értékük is. Mivel a biztosítási szerződésünk ez utóbbit veszi alapul, így érdemes felülvizsgálni a már meglévő ingatlan biztosításunkat, illetve új nyaraló vásárlás esetén erre tekintettel megválasztani a biztosítási fedezetet.

A tavaszi és a nyári időszak ugyanis nem csak a nyaralóvásárlások időszaka, hanem a kárbejelentéseké is. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) webes térinformatikai alkalmazásából például kiderül, hogy Somogy megye Siófoki járásában 2010 és 2017 között minden évben a nyári hónapokban tetőzött a lakásbetörések száma, átlagosan havi 60 esettel. Ezzel szemben a megyeszékhelyen, Kaposváron novemberben és decemberben. Vagyis a szezonalitás jól kimutatható az üdülőövezetekben.

Ugyanakkor a biztosítók adatai szerint a betörések okozta károk nem érik el az összes kárbejelentés tíz százalékát sem. Sokkal inkább jellemzőek a téli fagy, illetve a nyári viharszezon okozta károk. Míg például az állandóan lakott ingatlanoknál a káresetek mindössze 30-40 százaléka származik vízkárból, addig a nyaralók tekintetében ez az arány már a 90 százalékot is megközelíti, köszönhetően főként a nem megfelelő téliesítésnek.

Egy nyaraló esetében ugyanis a tulajdonos csak adott időszakokban használja az ingatlant, ami az év fennmaradó részében üresen áll, ezért a károk észlelése és mérséklése jellemzően később történhet csak meg. Ezt nevezzük lakatlansági kockázatnak, amelyből adódóan a tulajdonos csak később veszi észre, ha kár keletkezik a lakásában. A biztosítók a lakásbiztosításokhoz hasonló fedezetet kínálnak a nyaralókra (a nem állandóan lakott ingatlanokra) is. Figyelembe véve azonban ezen ingatlanok jellemzőit, ezek a biztosítások szolgáltatásaikban, illetve díjszabásukban eltérhetnek a sztenderd lakásbiztosításokétól. A biztosítás megkötése előtt így érdemes több ajánlatot is áttekinteni, de éves szinten néhány tízezer forintért már egy megfelelő alapvédelemhez juthatunk.

Fontos, hogy betöréses lopás esetén nyújtott kártérítés függ a kialakított vagyonvédelemtől. Egyes biztosítók a megfelelő védelmi eszközök meglétét (pl: biztonsági rács, riasztó távfelügyelettel stb.) a nyaralók esetében szigorúbban veszik. De érdemes arra is odafigyelni, hogy a nyaralóban, még ha csak időszakosan is, tárolunk-e nagyobb értékeket, például fényképezőgépet, számítógépet, kerékpárt, és ajánlott ennek megfelelően kialakítani az ingatlanunk biztosítását.

Legalább évente egyszer nézzük át lakásbiztosításunkat!


Legalább évente egyszer nézzük át lakásbiztosításunkat!

2018.03.22.

Az építőipari munkaerőhiány és az építőanyagok drágulása miatt nem árt, ha átgondoljuk, hogy lakásunk és értékeink biztosítottsága megfelel-e elvárásainknak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt években mind a fővárosban, mind pedig vidéken nagymértékben emelkedtek az ingatlanok árai, egyes területeken közel duplájára nőttek. Ez az emelkedés részben a lakáspiac fellendüléséből, és ezzel összefüggésben a forgalmi érték emelkedéséből adódott. A lakásbiztosítások biztosítási összegei és díjai azonban messze nem követik ezt az ütemet. Ennek a fő oka az erős verseny mellett (a piacon 14 biztosító több mint nyolcvan terméke van jelen, közülük mintegy negyven különböző típusú szerződés ma is elérhető) az, hogy a biztosítási összegeket az épületek újjáépítési költsége, nem pedig a forgalmi értéke szerint határozzák meg.

Ám az is igaz, hogy az ingatlanpiaci boom-mal párhuzamosan a szakemberhiány, az építőipari alapanyagok drágulása és a munkadíjak emelkedése az újjáépítési költségeket is megnövelte. Ezért legalább a szerződésünk évfordulója előtt – amire a biztosítónktól kapott indexértesítő levél emlékeztet – érdemes végiggondolni, hogy a választott épületbiztosítási összeg adott esetben fedezné-e a tényleges kárunkat.

Célszerű szem előtt tartani, hogy a biztosítók által a kötéskor javasolt épületnégyzetméter ár az adott épület típusa, kora vagy egyéb paraméterek alapján meghatározott átlagos érték csupán. A szerződés megkötésekor a szerződő módosíthat a javasolt összegen, hiszen a biztosított épület konkrét kivitelezési színvonalát leginkább ő ismeri. Az épületbiztosítás kötésekor nem szabad megfeledkezni a melléképületekről sem, melyeket jellemzően külön fel kell tüntetni a szerződésben. A biztosítási összeg meghatározásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ez ne csak az épület(ek), hanem az ingatlanon található építmények (például a kerítés, kerti járda, kút) értékét is fedezze.

Az értékkövetést segíti a szerződések évfordulós indexálása. Ezt a számítást a biztosító évente egyszer, a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a társaság ettől eltérhet. Az indexálás során a biztosítási, szolgáltatási összegek és díjak egymással arányosan változnak. Azonban a biztosítónak nincs és nem is lehet információja arról, ha egy felújítás, korszerűsítés vagy például tetőtér beépítés nyomán megnő az újjáépítési értéke az ingatlannak. Ezért mindenképpen ajánlott a már meglévő lakásszerződéseket legalább évente egyszer felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani

A lakásbiztosítások az ingatlan mellett az ingóságokra is kiterjednek. Az ingóságok biztosítási összegének alapja is a pótlási, újrabeszerzési érték. (Néhány kivételtől eltekintve, amit mindig az adott szerződési feltételek rögzítenek.) Ezek kapcsán is megéri végiggondolni, mennyire lenne elegendő a biztosítási összeg abban az esetben, ha az összes értéket újra be kellene szerezni egy komolyabb kár bekövetkezte után, vagy hogy esetleg beszereztünk-e olyan új vagyontárgyakat, amelyeket külön meg kell jelölni a biztosítási szerződésben. (Például eddig nem tartalmazott a szerződés nemesfémekre fedezetet, tehát új vagyoncsoportot is be kell vonni. Vannak olyan társaságok, ahol a 250-300e Ft feletti értékű vagyontárgyakat külön vagyoncsoportba kell belefoglalni, akár tételesen felsorolva.)

De persze csak annak érdemes minderre időt szánni, aki már rendelkezik lakásbiztosítással. A kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlanból több mint egymilliónak a tulajdonosa egyelőre még nem jutott el idáig.