Címke: Gépjármű

Határbiztosítási díjak / Frontier Insurance Premium

Posted on | by Lambert Gábor

Határbiztosítási díjak / Frontier Insurance Premium

A határbiztosítás aktuális díjai (30 napos biztosítási időszakra)

Frontier Insurance premiums (for a 30-day insurance period)

Járműkategória / Vehicle Category Díj / Premium 
Személygépkocsi / Passenger Car

90 000 HUF
Motorkerékpár / Motorcycle 35 000 HUF
Autóbusz / Bus 150 000 HUF
Tehergépkocsi / Truck 170 000 HUF
Vontató / Tractor 170 000 HUF
Mezőgazdasági vontató / Agricultural tractor 50 000 HUF
Pótkocsi / Trailer 50 000 HUF
Segédmotoros kerékpár / Scooter 3 500 HUF
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi / Car trailer, caravan 2 000 HUF
Motorkerékpár utánfutó / Motorcycle trailer 2 000 HUF

Információs Központ

Posted on | by root

Információs Központ

Annak érdekében, hogy a Gépjármű-biztosítási Irányelv szerinti, magyar károsult által külföldön elszenvedett károk esetén a károsultnak lehetősége legyen hazájában, anyanyelvén kártérítést követelni, valamennyi tagállam köteles létrehozni információs központokat.

Az információs központok felelősek:

  • a gépjárművek forgalmi rendszámát és felelősségbiztosítási adatait tartalmazó nyilvántartások vezetéséért,
  • ezen adatok gyűjtésének és továbbításának összehangolásáért,
  • azon személyek tájékoztatásáért, akik az említett adatok megismerésére jogosultak.

Hazánkban az Információs Központ feladatait a MABISZ látja el.

Az Információs Központ gépjárművel okozott káresemény esetén tájékoztatást ad a károsult részére a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójáról, külföldi gépjármű esetén annak magyarországi képviselőjéről (levelező, kárrendezési megbízott). Ezt az adatot a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokra tekintettel kizárólag írásbeli kérelemre, kizárólag konkrét káresemény kapcsán áll módunkban kiadni az arra jogosult személy részére, amennyiben a megkereső az adatok megszerzéséhez fűződő jogos igényét adatokkal és bizonylatokkal igazolta.

A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai

Posted on | by root

A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

A nemzetközi autós idegenforgalom fellendülése következtében már a II. világháború előtt felmerült az a gondolat, hogy miképpen lehetne kiterjeszteni külföldre a felelősségbiztosítási garancia hatályát

A II. világháború után a frissen alakult Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve ennek Genfben működő Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB, UNECE) kezdett foglalkozni a kérdéssel. A kitűzött cél kettős volt:

  • Egy olyan rendszer kialakítása, amely megoldja, hogy a közlekedési baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön rosszabb helyzetbe akkor, ha a balesetet egy külföldi gépjármű üzemeltetésével okozták, valamint

  • a más országokba látogató gépjárművek határokon való átjutásának megkönnyítése.

A témával foglalkozó ENSZ munkacsoport, az ENSZ-EGB Közlekedési Albizottsága e célra létrehozott Főmunkacsoportjában 1949. január 25-én megfogalmazták a Főmunkacsoport ún. 5. sz. ajánlását, amely a már 1926 óta működő skandináv rendszer átvételét javasolta. Ennek lényege az, hogy azon országok központi biztosítási szervei, amelyekben kötelező a gépjármű felelősségbiztosítás, a svéd mintához hasonlóan vezessék be a zöldkártyát, mint a felelősségbiztosítási garancia igazolását, kössenek egymással megállapodásokat, amelyek értelmében a külföldiek által okozott károkat a külföldi biztosító helyett rendezik.

A Zöldkártya Rendszer tagországai

Posted on | by root

A Zöldkártya Rendszer tagországai

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Közlekedési Albizottsága 1953. január 1-jei hatállyal, nyolc ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság) részvételével hívta életre a Zöldkártya Rendszert. Fél éven belül további négy ország (Dánia, Norvégia, Finnország és Írország), majd a következő években majdnem minden európai ország csatlakozott a rendszerhez. Magyarország 1960 óta tagja a Zöldkártya Rendszernek.

A Zöldkártya Rendszer megfelelő működése érdekében a csatlakozást az Irodák Tanácsa (Council of Bureaux – a Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve) egyre szigorúbb feltételekhez köti. Az új tagok meghatározott ideig korlátozott jogokkal járó ún. átmeneti tagsággal rendelkeznek, működésüket pedig a Council of Bureaux közgyűlése által erre a célra választott bizottság ellenőrzi és segíti.

Bár a Zöldkártya Rendszer deklaráltan európai szervezet, gazdasági, politikai és idegenforgalmi okok miatt egyes nem európai országok (mint pl. Marokkó, Tunézia, Azerbajdzsán, Irán) is tagsággal rendelkeznek.

A Zöldkártya Rendszer tagországainak aktuális listája elérhető a Council of Bureaux honlapján.

 

Zöldkártya Egyezmény, Belső Szabályzat

Posted on | by root

Zöldkártya Egyezmény, Belső Szabályzat

A Zöldkártya Egyezmény a kezdetektől szabályozta a zöldkártya irodák közötti kapcsolatokat, és két alapvető elvet határozott meg:

  1. A baleset helye szerinti ország zöldkártya irodája (Kezelő Iroda) kizárólagos kompetenciával rendelkezik a kár rendezésére a baleset helye szerinti ország jogszabályainak megfelelően.
  2. A Kezelő Iroda köteles a kárt okozó külföldi gépjármű biztosítója, illetve annak zöldkártya irodája (Fizető Iroda) érdekeinek megfelelően eljárni.

Ezeket az elveket tükrözte a Zöldkártya Egyezmény (Nemzeti Irodák Közötti Egységes Megállapodás / Inter-Bureaux Uniform Agreement, 1951-2002) szövege, amely részletesen ismertette a rendszer fogalmait, működésének, a kár rendezésének és visszatérítésének szabályait.

A korábbi egyezmények helyébe lépő Belső Szabályzat 2003. július 1-jén lépett hatályba.

A Belső Szabályzat a Zöldkártya Egyezményt és a Multilaterális Garancia Egyezményt egy egységes dokumentummá formálta, amely ma is a zöldkártya irodák kétoldalú kapcsolatai alapjául szolgál. A Belső Szabályzat a korábbi egyezmények egyes eltérő definícióit egységesítette, szövegezése már összhangban van az európai uniós irányelvek szóhasználatával, nyelvezete egyszerűbb és érthetőbb. A Belső Szabályzat a zöldkártya irodák olyan alapokmánya, amely általános rendelkezéseket és egyes választható elemeket (Rendszámegyezmény) is tartalmaz.  Az új egyezmény rendelkezéseit a fenti időponttól mind az új, mind a már folyamatban levő ügyekben alkalmazzák az aláírók.

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

Posted on | by root

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

A nemzetközi gépjárműforgalom növekedésével felmerült az egyébként jól működő Zöldkártya Rendszer egyszerűsítésének igénye. Egyes zöldkártya tagországok idővel olyan kiegészítő megállapodásokat kötöttek, melyek a zöldkártya, mint felelősségbiztosítást igazoló okirat kiállításáról és határátlépéskori ellenőrzéséről lemondanak. Ezeket a megállapodásokat később egyetlen egyezménybe foglalták, melynek tagországai a gépjármű-felelősségbiztosítási garancia (fedezet) igazolásául kölcsönösen vagy egyoldalúan elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és a megkülönböztető országjelzést.

A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv (Gépjármű-biztosítási Irányelv) kimondja, hogy a harmadik országban szokásosan üzemben tartott gépjárműveket úgy kell kezelni, mint a Közösség területén szokásosan üzemben tartott gépjárműveket, ha minden tagállam nemzeti irodája – valamennyien a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami szabályozásban rögzített egyes feltételeknek megfelelően – külön-külön garantálja az ilyen gépjárművek által a területükön okozott balesetekből keletkező kárigények kiegyenlítését. Az irányelvben említett garanciát a Rendszámegyezmény (Multilaterális Garancia Egyezmény) biztosítja.

A zöldkártya

Posted on | by root

A zöldkártya

A zöldkártya a meglátogatott országban előírt biztosítási fedezet meglétét igazoló dokumentum, melynek felmutatásával a gépjármű üzembentartója igazolja a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet a Zöldkártya Rendszer tagországaiban. A zöldkártya nemzetközileg egységes dokumentum, melyet minden tagország nemzeti irodája (vagy annak felhatalmazásával tagbiztosítója) az ENSZ-EGB fentebb említett bizottsága által jóváhagyott szöveggel és formátumban ad ki az adott ország nyelvén kívül angol nyelven is. Annak ellenére, hogy a Rendszámegyezmény értelmében már sok országban elfogadják a gépjármű felelősségbiztosítási fedezetének igazolásául a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és megkülönböztető országjelét (a felelősségbiztosítás külföldi igazolásáról részletes információkat a Nemzeti Iroda tájékoztatója tartalmaz), erősen ajánlott minden külföldi út előtt zöldkártyát kiváltani. Ezt mindenki megteheti saját felelősségbiztosítójánál, ahol azt ingyenesen rendelkezésére bocsátják. A biztosító által kiállított zöldkártya általában a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig, de legalább 15 napig érvényes.

Amennyiben olyan országba utazunk, amely nem tagja a Zöldkártya Rendszernek, akkor az illető ország határán az ott előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést (ún. határbiztosítást) kell megkötni.

A zöldkártyát a Nemzeti Iroda nevében a tagbiztosítók bocsátják biztosítottjaik rendelkezésére ingyenesen, elektronikus úton vagy papíralapon. A magyar Nemzeti Iroda 2020. július 24-től tagjai számára lehetővé tette a fekete-fehér formátumú zöldkártyák kibocsátását. A zöldkártyák kibocsátásáról és formátumáról további információ a Nemzeti Iroda tájékoztatójában olvasható.

Kártalanítási Szervezet

Posted on | by root

Kártalanítási Szervezet

A Zöldkártya Rendszer keretein belül működtetett kárrendezési mechanizmus nem terjed ki azon káreseményekre, ahol a károsult kárát nem saját országában, hanem külföldön okozták (ún. szenvedett károk). Ilyen esetekben a károsult a kár érvényesítése során nehézségekbe ütközött az idegen jogrendszer, idegen nyelv, szokatlan kárrendezési eljárások és gyakran indokolatlanul elhúzódó kárrendezés miatt, ha kártérítési igényét külföldön, külföldi biztosítóval szemben kellett érvényesítenie.

A  2000/26/EC irányelv (4. számú Gépjármű-biztosítási Irányelv) állította fel azt a károsultvédelmi rendszert, melynek értelmében ha Zöldkártya Rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől eltérő országában az Európai Unió valamely tagállamában regisztrált gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és a károkozónak az ebben a tagállamban székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a más tagállam területén lakóhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt kártérítési igénye keletkezik, a károsult kártérítési igényét a lakóhelye szerinti tagállam területén a károkozó biztosítója által kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó biztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

A külföldi biztosító kárrendezési megbízottja köteles összegyűjteni a kártérítési igények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén lefolytatni.

Az Európai Unió területén működő minden, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosító társaság köteles az összes többi tagállamban kárrendezési megbízottat kijelölni. Ha  biztosító nem azonosítható, nem jelölt ki kárrendezési megbízottat, vagy a kárrendezési megbízott három hónapon belül nem adott indokolással ellátott választ a kárigényre, a kárrendezési eljárást a károsult kérésére a lakóhelye szerint illetékes Kártalanítási Szervezet folytatja le.

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: nagyot kockáztat, aki ittasan vezet

2017.04.13.

A húsvéti ünnepek alkalmával sokan hajlamosak „lazábban” kezelni a zéró tolerancia szabályát. Az ittas vezetés sokszoros kockázatot jelent: az ittas sofőr veszélyt jelent a forgalomban résztvevők számára, de emellett az alkoholos befolyásoltság idején okozott baleset kártérítési összegét is meg kell fizetnie – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az alkoholfogyasztás mellett történt balesetokozás, még egy kisebb koccanás esetén is, az ittas sofőr súlyos százezer forintjaiba kerülhet. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény értelmében a biztosítók visszakövetelhetik – regresszálhatják – a kártérítés összegét 5 millió forintig, ha a vezető alkoholos befolyásoltság alatt, vagy „a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt” állapotban okoz balesetet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint 2016-ban 16 506 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A rendőrség adatai szerint tavaly az ittas vezetők 1574 személyi sérüléssel járó balesetet okoztak.

Országos szinten ugyan 0,2 százalékkal csökkent az ittas sofőrök okozta balesetek száma, ugyanakkor egyes régiókban kiugró emelkedés látszik. Budapesten 2015-2016-ban 18,2 százalékkal növekedett az ittas vezetők által, személyi érülést is okozó balesetek száma, s kiugróan magas emelkedés mutatkozott Nógrád megyében, ahol 25 százalékkal, illetve Zala megyében, ahol 26,1 százalékkal okoztak több balesetet az ittas vezetők, mint egy évvel korábban.

„Az ünnepek közeledtével ismételten felhívjuk a gépjármű-vezetők figyelmét, hogy semmiképpen se üljenek volán mögé, ha alkoholt fogyasztottak. Amellett, hogy súlyosan veszélyeztetik mások és a maguk személyi épségét, a baleset okozta károkért anyagi felelősséggel tartoznak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Kgfb: március 1-je fontos határidő

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: március 1-je fontos határidő

Nem kötelező, de ajánlatos magunknál tartani a díjigazolást

2017.02.27.

Már csak néhány napjuk maradt az esedékes díjrészletek befizetésére azoknak az autósoknak, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek. Ez a január 1-jei évfordulós szerződések esetében március 1-je.

Az érvényes kgfb-szerződés meglétét, illetve a fedezet fennállását a közúti ellenőrzések során is ellenőrzik. Az ellenőrzés módját kormányrendelet szabályozza, eszerint az ellenőrzés elsősorban elektronikus úton történik. Ma már a jogszabály nem írja elő, hogy a kötvényt, illetve a befizetéről szóló bizonylatot az autósnak magánál kell tartania, annak hiánya nem számít szabálysértésnek. Ugyankkor javasolható, hogy a forgalmiban tartsuk a díjigazolást, mivel ha valamilyen adminisztrációs hiba vagy pontatlan adatközlés miatt annak megléte nem lekérdezhető a központi rendszerből, igazolni tudjuk a biztosítási fedezet meglétét.

A kgfb díjfizetésének elmaradása esetén a szerződés díjnemfizetés (dnf) miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a jogszabály fedezetlenségi díj kiszabását írja elő. Az ebben az időszakban okozott kárt a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – napi 280-660 forint a biztosítással nem fedezett időszakra, tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb, a napi 2100-2600 forint.

A 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátuma. A MABISZ adatai szerint az összes, 4,8 millió jármű mintegy 37 százaléka, 1,7 millió jármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. Közülük 1,1 millióra tehető a magánszemélyek tulajdonában álló, január 1-jei évfordulós személygépkocsi.