A Századvég kutatási cég 2015 óta végez felmérést a MABISZ megbízásából a biztosítókkal szembeni bizalomról és elégedettségről. A mellékelt slide-ok az idei felmérés és a nyolc éves trend legfontosabb grafikonjait tartalmazzák. .  

Biztosítási szempontból viszonylag csendes májuson vagyunk túl. A hagyományos viharszezon első hónapjában a biztosítók mintegy egymilliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly lakásbiztosításokra 7,5 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy hatvanháromezer bejelentésre. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik az egymilliárd forintot és több mint tizenkétezer bejelentéshez kapcsolódnak.  

Az elmúlt évben arányaiban éppen a május számított „erős” hónapnak. 2,4 milliárdnyi kárkifizetést hagytak maguk után a viharos napok és mintegy tizennyolcezer bejelentés érkezett a társaságokhoz. Idén ugyan a májusi esőt kevésbé kísérték a tavalyihoz hasonló erősségű szélviharok, ám a szupercellák egy-egy kisebb területen így is súlyos károkat tudnak okozni. Különösen Budapest, valamint Pest, Békés, Komárom, Heves, Baranya, Veszprém, Somogy, és Nógrád vármegyék, ezeken belül is Gyula, Kétegyháza, Bogyiszló, Szombathely, Nyíregyháza és Győr bizonyultak kiemelt célpontoknak. Jellemzően beázások és a felhőszakadások egyéb következményei miatt fordultak a biztosítókhoz.

Az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelzi, hogy már nemcsak a május-augusztusi időszakban lehet pusztító viharokra számítani. Idén például csak egy nap, a február 4-i szélvihar nyomán több mint tizenhárom ezren fordultak a társaságokhoz, amelyek 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezekben az adatokban nincsenek benne az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk. Az időjárási katasztrófa valós pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom MABISZ-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások egy átlagos alapterületű lakás esetében már havi néhány ezer forintért elérhetőek. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.

A hagyományos piaci termékek mellett már tizenkét társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is.  Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni. Szerződéseinket érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívta fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

A Magyar Biztosítók Szövetségének Ügyvezető Elnöksége kéri a szektort terhelő jövő évi tervezett, megemelt bevételi előirányzat számainak a biztosítási ágazattal egyeztetett felülvizsgálatát.

A biztosítási szektor megérti és elfogadja, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében minden szereplőnek több terhet kell vállalnia, szögezi le a MABISZ közleménye. Lényeges azonban, hogy ez a többletteherviselés méltányos és arányos legyen. Ebből a szempontból fontos, hogy a biztosítási szektorban nem képződik extraprofit, ráadásul az egyéb szektorok extraprofitadó terheléséhez képest a biztosítási pótadó aránya kiemelkedően magas. Ezt támasztják alá a Magyar Nemzeti Bank adatai is, amelyek szerint a biztosítási szektor 2022. évi adózott eredménye a megelőző évihez képest (82,6 Mrd) 57%-kal csökkent és 35,8 Mrd Ft-ot tett ki, míg az extraprofit adóteher meghaladta az 50 Mrd Ft-ot. Idén ennél is nagyobb összeg befizetése várható. A 2022. december 23-i módosítással megemelt pótadó ugyanis a biztosítók számára 2023-ra olyan mértékű terhelést jelent, hogy a szektorban a nyereség (ezáltal a saját tőke képzési lehetőség) jelentősen tovább csökken, akár el is tűnhet.

Ennek fényében kell értékelni a Költségvetési Tanácsnak a Pénzügyminisztérium 2024-es költségvetési tervezetére vonatkozó véleményében megjelent, még a 2023-hoz képest is megemelt bevételi előirányzat számait: „A biztosítási adó előirányzata 234,2 milliárd forint, 6,7 százalékkal (összegében 14,8 milliárd forinttal) több az előző évi vártnál”.

Ez az elvárás a szektor számára fenntarthatatlan helyzetet eredményezne. A biztosítási szektor ezért megfogalmazta a javaslatát az extraprofitadó fokozatos kivezetésére, és kéri az előirányzott számok szektorral egyeztetett felülvizsgálatát, amelynek keretében a költségvetési szempontokat és a piaci szempontokat egyaránt figyelembe veszik, áll a MABISZ közleményében.