Kgfb: hamarosan megjelennek a 2017. január elsejétől esedékes díjak


Kgfb: hamarosan megjelennek a 2017. január elsejétől esedékes díjak

2016.10.28.

Legkésőbb jövő hét kedden éjfélig jelentethetik meg a jövő év január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifáikat a biztosítók. A kampány egyre kevesebb autóst érint: a kgfb-szerződések mindössze 37 százalékának szerződéses évfordulója esik január elsejére – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adataiból.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a díjtarifa életbe lépése előtt 60 nappal, így a jövő év január elsejei szerződéses évfordulóval rendelkező szerződések esetében legkésőbb 2016. november 1-jén éjfélig tehetik közzé díjtarifáikat azok a biztosító társaságok, amelyek tarifáik módosítása mellett döntenek. A MABISZ nyilvántartása szerint az összes, 4,6 millió jármű szerződéseinek 37,2 százaléka, 1,7 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója esik továbbra is január 1- jére.

A 4,6 millió járműből 2,9 millió olyan személyautó, amelynek tulajdonosa magánszemély. Közülük 1,1 millió – 37 százalék – gépkocsi szerződése január 1-jei évfordulós.

A díjakat a biztosítók a szektor felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a MABISZ, illetve a cégek saját honlapjukon jelentetik meg. Egy tavalyelőtti jogszabály-módosítás szerint a biztosítók már nem kötelesek díjat hirdetni. Annak a társaságnak, amely november 1-je éjfélig nem hirdet új díjakat, automatikusan az utoljára meghirdetett tarifái lesznek érvényben 2017. január 1-jétől is.

2013. január 1-jétől vált teljesen szabaddá a magyarországi kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási piac díjhirdetési rendszere. E szerint a biztosítók év közben is bármikor – nemcsak, mint korábban, évente egyszer, október végén – módosíthatják kgfb-tarifáikat. Természetesen a már megkötött szerződések díja a következő biztosítási évfordulóig változatlan marad.

Az adatokból látszik, hogy egyre kevesebb jármű kgfb-szerződése esik az év elejére. 2010. január 1-je óta az újonnan vagy használtan megvásárolt gépjárművek kgfbszerződésének évfordulója a megvásárlás, illetve a szerződés megkötésének napja.

A szövetség adataiból az is látszik, hogy érzékelhetően fellendülőben van a gépjármű-értékesítés, s így erőteljesebben nő azoknak a járműveknek a száma is, amelyeknek évfordulója már nem az év vége.

Elindult a MABISZ Díjnavigátor


Elindult a MABISZ Díjnavigátor

2016.11.11.

2016. november 9-én elindult a MABISZ Díjnavigátora a 2017. január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjakkal. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) Díjnavigátorán valamennyi érintett biztosító kötelező biztosítási tarifája megtalálható, az azokhoz kapcsolódó összes kedvezménnyel együtt – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége pénteken.

A magyarországi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon érdekelt 14 biztosító társaságból 11 cég hirdetett meg új díjakat 2017. január 1-jétől. Három biztosító társaság a korábban meghirdetett díjait alkalmazza jövő év elejétől is.

Mint ismert, a 2010 óta vásárolt gépjárművek biztosítási évfordulója már nem január elseje, hanem az évnek az a napja, amikor a gépjárművet megvásárolták és a szerződést megkötötték. Az üzembentartó-váltásokkal, illetve járművásárlásokkal az évközi évfordulós szerződések aránya fokozatosan nő, és ezzel fokozatosan csökken azon autósok aránya, akik január 1-jén válthatnak szerződést. Az új- és használtautó piac fellendülésének köszönhetően 2013 óta közel 1 millióval csökkent a január 1-jei szerződések száma.

A MABISZ adatai szerint az összes gépjármű – a segédmotor-kerékpárokat nem számítva – 37,2 százaléka rendelkezik még január 1-jei évfordulóval: a 4,6 millió járműből 1,7 millió gépjármű tartozik ebbe a körbe. Az összes járműből 2,9 millió olyan személygépkocsi, amely magánszemély tulajdonában áll, s közülük 1,1 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, azaz esetükben kerülhet sor most biztosítóváltásra.

Azoknak, akik biztosítóváltásban gondolkodnak, két fontos határidőre kell figyelemmel lenniük. A biztosítást írásban lehet felmondani, és a felmondásának december 1-jéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz. Ezt követően még egy hónap áll rendelkezésre arra, hogy az autós az új, 2017. január 1-jétől érvényes kgfb-szerződését megkösse.

„A fellendülő gépjármű-értékesítésnek köszönhetően ugyan évről évre egyre csökken azoknak a gépjárműveknek a száma, amelyek január 1-jei évfordulóval rendelkeznek, de azért az 1,7 millió gépjármű még mindig jelentős szám. Ezért is kiemelten fontos, hogy a fogyasztók hiteles, üzleti érdektől mentes tájékoztatást kapjanak a díjakról. A MABISZ Díjnavigátora kivételes abban a tekintetben, hogy az összes társaság összes kedvezményét tartalmazza” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.

Kgfb: Fontos határidő közeleg


Kgfb: Fontos határidő közeleg

December 1-jéig be kell érkeznie a felmondásnak a biztosítóhoz

2016.11.29.

Már csak két napjuk maradt szerződésük felmondására azoknak az autósoknak, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós, és úgy döntenek, hogy az idei kampányban biztosítót szeretnének váltani – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Azok a járműtulajdonosok, akiknek szerződése január 1-jei évfordulós, és kgfbszerződésüket jövő évtől egy másik biztosítóhoz szeretnék átvinni, felmondásuknak legkésőbb december 1-jén – csütörtökön – éjfélig meg kell érkeznie jelenlegi biztosítójukhoz.

A MABISZ adatai szerint a segédmotor-kerékpárokat nem számítva közel 1,7 millió gépjármű – az összes gépjármű 37,2 százaléka – rendelkezik még mindig január 1-jei évfordulóval. A magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsik esetében is hasonló az arány: e járművek esetében összesen 1,1 millió autó szerződése naptári évfordulós.

Évről évre folyamatosan csökken a naptári évfordulós szerződések darabszáma, mivel, mint ismert, 2010 óta a kgfb-szerződések szerződéses évfordulója a gépjármű megvásárlásának, illetve a kgfb-szerződés megkötésének napja. Ennek hatására évről évre kevesebb jármű szerződése fordul az év elején: 2013-ban az összes gépjármű 65 százaléka, 2014-ben 52 százaléka, 2015-ben pedig már csak 44 százaléka volt január 1-jei évfordulós.

Annak az autósnak, aki december 1-jéig felmondja a korábbi kgfb-szerződését, december utolsó napjáig, december 31-ig van lehetősége az újonnan választott biztosító társaságnál megkötni a jövő évre vonatkozó kgfb-szerződést. Amennyiben ezt valaki elmulasztja, az komoly kockázattal és következménnyel jár: a biztosítatlan időszakra lényegesen magasabb – fedezetlenségi – díjat kell fizetnie, károkozás esetén pedig a károkozónak meg kell térítenie a Kártalanítási Számla által a károsultnak kifizetett kártérítést.

A díjak és kedvezmények összehasonlításához megfelelő eszköz lehet a MABISZ Díjnavigátora: a szövetség hiteles kalkulátorában valamennyi érintett biztosító „kötelező” tarifája megtalálható, az azokhoz kapcsolódó összes kedvezménnyel együtt. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatokat a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták, így a rendszerben megtalálható díjak minden esetben hiánytalanok és pontosak.

A biztosítók díjtarifáira továbbra is jellemző a korábbi kedvezménystruktúra. A legtöbb biztosítónál díjkedvezmény kapható az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás vagy csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása esetén. Díjkedvezményt kapnak az egyes foglalkozási ágakat űzők, egyes szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez, egyes cégcsoportokhoz tartozók, illetve a mozgássérült igazolvánnyal rendelkezők.

KGFB Díjtarifák


KGFB díjtarifák

Lassan nő a casco-piac


Lassan nő a casco-piac

2017.11.30.

Sokan azok közül, akik a pénteken lejáró kampányidőszakban újítják meg kgfbszerződésüket vagy egy másik társasághoz szerződnek át, egyszerre kötötték meg a kötelezőt és a casco-t. Csak minden ötödik-hatodik gépjármű tulajdonosa gondoskodik a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítási védelemről, amit azonban érdemes kiegészíteni az időjárásnak megfelelő műszaki felkészültséggel is – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Péntek éjfélig kell a biztosítókhoz beérkeznie kgfb-jük felmondásának azok részéről, akik januártól más társasággal akarják megkötni a kötelezőjüket. Arról, hogy a mostani kampányidőszakban érintett közel egymillió gépkocsi tulajdonos közül hányan éltek ezzel a lehetőséggel, majd csak az új szerződések megkötése és az első díjak befizetése után, a jövő év első hónapjaiban lehet pontos képet kapni. De az már most is megállapítható, hogy a hazai autósoknak több mint a négyötöde megelégszik a kötelező biztosítással, casco-t már nem köt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2017 első félévében 853 270 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez közel 33 ezerrel több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adat, ám így is csak a hazai gépjárművek 18 százalékát fedi le. Az év eleji átlagdíj 83 855 forint volt, a szerződésekre kifizetett átlagos kárnagyság pedig 310 200 forint.

Az idei 4 százalékos növekedés alapvetően az új autó eladások megugrásának köszönhető: az idei év első nyolc hónapjában 13,1 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban. Mivel azonban a használtautó behozatal is folyamatosan növekedett 2017-ben, s ezen gépjárműveknek több mint a fele 10 éves, vagy annál öregebb, így a magyarországi gépjárműállomány átlagéletkora idén várhatóan a 14 évet is meg fogja haladni.

Az idősebb gépkocsik esetében különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése. Mivel az év legnagyobb gépjármű biztosítási kampányának az időszaka egybeesik az autók téliesítésével, érdemes kiemelt figyelmet fordítani az időjárási viszonyoknak megfelelő abroncsok használatára is. Ezekben a napokban, amikor leesett az első hó, a gumiszervizek túlterheltek. Pedig a szakemberek javaslatai szerint nem érdemes eddig a pillanatig halogatni az abroncsok cseréjét: általában 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Ugyancsak fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban nem a havazás az elsődleges tényező, ami az utak síkosságát befolyásolja. Gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok.

A hazai szabályozás ebből a szempontból liberálisnak mondható, emlékeztet rá a MABISZ. Nem írja elő ugyanis kötelező jelleggel az évszaknak megfelelő abroncsok használatát, így nem is szankcionál e tekintetben. A felszerelt guminak azonban meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak. Továbbá 0,75 méternél kisebb abroncsok esetén legalább 1,6 milliméter, annál nagyobb átmérő esetén legalább 3 milliméteres profilmélység tekinthető szabályosnak. Ezzel összefüggésben érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta, úgy a vonatkozó törvény szerint adott esetben a biztosító a károsultnak kifizetett kártérítés kapcsán élhet a károkozóval szembeni visszkereseti jogával.

Jelentősen csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma Magyarországon


Jelentősen csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma Magyarországon

2017.11.25.

Lényeges javulás állt be a magyarországi utakon kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás nélkül közlekedő gépjárművek számát tekintve: 2017. szeptember végén – az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal ellentétben – a járművek 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény előírásai szerint a biztosító társaságok közzétették a 2018. évre vonatkozó fedezetlenségi díjtételeket. E szerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 340-760 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel (kgfb). Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – napi 490-2320 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 2660 forintot is elérheti.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb, mint az adott járműkategória „normál” díja, és annak megállapítása napi díjszámítással történik. A jogalkotó ezzel a jogi eszközzel is azt kívánja elérni, hogy minden gépjármű rendelkezzen kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Emellett a jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.

A Magyar Biztosítók Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy az autósok mindent kövessenek el annak érdekében, hogy az év minden napján rendelkezzenek érvényes kgfbszerződéssel. Ezért ha nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

Az adatok szerint jelenleg a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű 1,8 százaléka, de még így is több mint 86 ezer gépjármű nem rendelkezett 2017. szeptember 30-án érvényes kgfb-szerződéssel.

A naprakész járműnyilvántartásnak, illetve a magas fedezetlenségi díj fegyelmező hatásának köszönhetően lényegesen jobbak a biztosítatlansággal kapcsolatos adatok, mint néhány évvel korábban. Míg öt évvel ezelőtt a járművek több mint 5,8 százaléka volt biztosítatlan, a 2017. szeptember végi, 1,8 százalék látványos javulás.

Az európai biztosítási piacokon igen nagy a szórás a biztosítatlan gépjárművek számát illetően. Észtországban a járművek 1,4 százaléka, Dániában 0,1 százaléka, Finnországban kevesebb, mint 1 százaléka nem rendelkezik „kötelezővel”. Ugyanakkor Írországban az utakon közlekedő járművek 5 százalékának, Horvátországban közel 6 százalékának, Ukrajnában pedig több mint 33 százalékának nincs érvényes kgfb-szerződése.

A biztosítatlanság több fizetési/anyagi szankciót is maga után von Magyarországon, ezek egyike a fedezetlenségi díj. Ennél azonban még sokkal nagyobb az a kockázat, amelyet azok az autósok vállalnak, akik nem rendelkeznek érvényes kgfb-szerződéssel. Ha ugyanis úgy okoznak balesetet, hogy nem volt érvényes szerződésük, az okozott, akár több millió forintos kárt meg kell téríteniük.

Vigyázat: vadveszély!


Vigyázat: vadveszély!

2017.09.28.

Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.

A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.

A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében – s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.

Magyarországon sajnálatosan alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.

A becslések szerint a teljes körű casco-biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás, vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

„Sajnálatosan alacsony a casco-biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A gépjárműállomány casco-lefedettségén javíthatna, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne – tette hozzá a főtitkár.

Adósemleges a Biztosítási adó törvény módosítása


Adósemleges a Biztosítási adó törvény módosítása

2018.07.24.

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges, hívja fel a figyelmet a Magyar biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A Neta Tv Biztosítási adó törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosításai adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.

A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019 január elsejével vagy azt követően lejár a szerződése, már az új rendelkezéseknek megfelelően köti majd újra vagy szerződik át másik biztosítóhoz.

Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.

A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Minden biztosító maga dönt persze az árazásról, saját üzleti stratégiájának megfelelően, s társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra – a törvény rendelkezései szerint – fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZnál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

Nemzeti Iroda


Nemzeti Iroda (Zöldkártya Iroda)

Bemutatkozás

A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerint a Nemzeti Iroda a Magyarországon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda funkcióját 1996. január 1-jén történt megalakulása óta a MABISZ látja el. A Nemzeti Iroda látja el továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (2013. december 31-ig MABISZ GKI) gyakorolja.

A Zöldkártya Rendszer eredete és céljai

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

Bővebben

A Zöldkártya Rendszer tagországai

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Közlekedési Albizottsága 1953. január 1-jei hatállyal, nyolc ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság) részvételével életre hívta a Zöldkártya Rendszert. Fél éven belül további négy ország (Dánia, Norvégia, Finnország és Írország), majd a következő években majdnem minden európai ország csatlakozott a rendszerhez. Magyarország 1960 óta tagja a Zöldkártya Rendszernek.

Bővebben

Irodák Tanácsa (Council of Bureaux)

A Zöldkártya Rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködve) 1949-es alakulása óta a Council of Bureaux (CoB, Irodák Tanácsa) hosszú évekig londoni, majd 2006-tól brüsszeli székhellyel.

Bővebben

Zöldkártya Egyezmény, Belső Szabályzat

A Zöldkártya Egyezmény a kezdetektől szabályozta a zöldkártya irodák közötti kapcsolatokat, és két alapvető elvet határozott meg:

Bővebben

Multilaterális Garancia Egyezmény (Multilateral Guarantee Agreement, „Rendszámegyezmény”, 1991)

A nemzetközi gépjárműforgalom növekedésével felmerült az egyébként jól működő Zöldkártya Rendszer egyszerűsítésének igénye. Egyes zöldkártya tagországok idővel olyan kiegészítő megállapodásokat kötöttek, melyek a zöldkártya, mint felelősségbiztosítást igazoló okirat kiállításáról és határátlépéskori ellenőrzéséről lemondanak.

Bővebben

A zöldkártya

A zöldkártya a meglátogatott országban előírt biztosítási fedezet meglétét igazoló dokumentum, melynek felmutatásával a gépjármű üzembentartója igazolja a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet a Zöldkártya Rendszer tagországaiban.

Bővebben

Információs Központ

Annak érdekében, hogy a Gépjármű-biztosítási Irányelv szerinti, magyar károsult által külföldön elszenvedett károk esetén a károsultnak lehetősége legyen hazájában, anyanyelvén kártérítést követelni, valamennyi tagállam köteles létrehozni információs központokat.

Bővebben

Kártalanítási Szervezet

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

Bővebben

Határbiztosítás

Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét zöldkártyával igazolni, határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett.

Bővebben

Közérdekű dokumentumok

Tájékoztató a felelősségbiztosítás igazolásáról

A Nemzeti Iroda jogszabályi előírás alapján közzétett hivatalos tájékoztatója, mely általános és naprakész információkat tartalmaz a Zöldkártya Rendszer tagországairól, a kötelező gépjármű-biztosítási fedezet magyarországi én külföldi igazolásáról, valamint a zöldkártya-kibocsátás legfontosabb szabályairól.



A Nemzeti Iroda tagbiztosítói és a kárrendező irodák

A lista tartalmazza a Nemzeti Iroda tagsággal rendelkező biztosítók, valamint a Nemzeti Iroda engedélyével működő kárrendező irodák legfontosabb adatait.



Levelezőpartnerek listája

A lista kereshető formában tartalmazza a külföldi biztosító társaságok magyarországi levelezőinek adatait.



Kárrendezési Megbízottak listája

A lista kereshető formában tartalmazza a magyarországi biztosító társaságok EGT-tagállamokban működő kárrendezési megbízottainak adatait.



Levelezői Szabályzat

A károsultak jogainak minél teljesebb biztosítása érdekében a Nemzeti Iroda szabályzatot tett közzé, mely részletesen szabályozza a Magyarországon működő levelezők tevékenységét.



Gépjármű-biztosítási Irányelv

Az irányelv a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályozásán túl az Európai Unión belül működő károsultvédelmi rendszernek is alapját képezi.



Internal Regulations / Belső Szabályzat

A nemzetközi Zöldkártya Rendszer alapdokumentuma, amely részletesen szabályozza a nemzeti irodák kapcsolatait.



Explanatory Memorandum / Értelmező Memorandum

A Belső Szabályzathoz szorosan kapcsolódó értelmező dokumentum, mely szintén kötelező erővel bír a nemzeti irodák számára, és a Council of Bureaux fontos határozatait is tartalmazza.



KGFB díjak


KGFB díjak

KGFB díjtarifák

A biztosítók bizonyos időközönként meghirdetik a díjtarifáikat, melyeket honlapunkon olvashatnak. Az év közben megváltoztatott díjtarifák természetesen csak a hatályba lépést követően kötött új szerződésekre, illetve a hatálybalépés utáni évfordulójú szerződésekre alkalmazhatók.

Bővebben

KGFB Díjnavigátor

A Díjnavigátorral az autósok egyszerű és átlátható módon össze tudják hasonlítani a hazai biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjait.

Bővebben

Felmondás

Felhívjuk figyelmét, hogy a MABISZ a Díjnavigátoron keresztül csak a díjszámítást teszi lehetővé, szerződéskötést, felmondást, kártörténeti igazolás beszerzését nem intézi. A korábbi szerződés felmondásával kapcsolatos tudnivalókat, illetőleg a standard felmondási nyomtatványt szintén megtalálja oldalunkon.

Bővebben

Határbiztosítás

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának (vezetőjének) Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a gépjármű felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak.

Bővebben