Kapcsolatok és Tagok

Posted on 2018-08-17 | by root

Kapcsolatok és Tagok

Tagjaink

Pártoló tagjaink

Referenciarendszer

A magyarországi függő és független biztosításközvetítők Referencia Rendszere a magas színvonalon működő biztosításközvetítők tevékenységét, piacon való megmaradását elősegítő ajánlólevél-rendszer.

A rendszer a biztosítótársaságok és független biztosításközvetítők önkéntes részvételével működik.

A Referencia Rendszerhez csatlakozott társaságok
MABISZ_REFERENCIA_RENDSZER_SZABÁLYZAT_2022_02_01-jétől_tisztázott

Nemzetközi kapcsolatok

Insurance Europe (CEA)

Az Insurance Europe (korábbi nevén: CEA*) a nemzeti biztosítási szövetségeket tömörítő „csúcsszövetség”, amely 1953-ban alakult meg Párizsban. A MABISZ 1992 óta társult tagja, majd 1998 óta rendes tagja a szervezetnek. Az Insurance Europe megfogalmazott céljai közé tartozik többek között:

Bővebben

Council of Bureaux (CoB)

Európában, a fejlett motorizációjú országokban már a két világháború között kötelezővé tették a gépjárművel okozott károkat fedező felelősségbiztosítások megkötését. A háború után romokban heverő kontinens szinte az elsők között tűzte ki céljául, hogy a közúti baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön hátrányos helyzetbe, ha a kárt külföldi gépjármű okozta.

Bővebben

Presse Internationale des Assurances (PIA)

Szövetségünk – a Biztosítási Szemle kiadójaként – tagja a biztosítási szakfolyóiratok nemzetközi szervezetének. A szervezetet 1954-ben alapították Párizsban. A PIA-nak jelenleg 18 állandó és 8 levelező tagja van, a szervezet hatóköre elsősorban Európára korlátozódik.

Bővebben

Association International de Droit des Assurances (AIDA)

A nemzetközi szervezet a biztosítási jogászokat tömöríti.

2006 november végén került megrendezésre Budapesten az immár hagyományos IX. AIDA Budapest Biztosítási Szeminárium. A kétévenként megrendezett nemzetközi konferencia témája: „Új tendenciák a biztosítási szerződési jog törvényi szabályozásában” – volt.

Bővebben

International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)

A biztosítási orvos nemcsak gyógyító szakember, hanem a biztosításügy és a piac egyik kulcsszereplője. Tevékenysége három ponton kapcsolódik a biztosítási szisztéma kialakításához és működtetéséhez.

Bővebben

Extranet login

Jogszabályok

Posted on 2018-08-17 | by root

Jogszabályok

Szövetségünk honlapján összegyűjtöttük a biztosítási szektor működése kapcsán legfontosabb, honlap látogatóink által leginkább keresett jogszabályokat:

2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

2009. évi LXII. törvény (Gfbt.)

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

190/2004. (VI. 8.) kormányrendelet

a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról

Jogi nyilatkozat

Posted on 2018-08-17 | by root

Jogi nyilatkozat

Felhívjuk a figyelmét, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) weboldalaira történő látogatásával egyidejűleg Ön elfogadja a következő feltételeket, melyek a böngészés teljes időtartamára és a felhasználás minden módjára nézve irányadóak:

MABISZ oldalainak tartalma szerzői jogvédelem alá esik. A MABISZ előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos a tartalom, illetve a weboldalak bárminemű sokszorosítása, többszörözése, átmásolása, terjesztése.
Magyar Biztosítók Szövetsége ugyanakkor hozzájárul a weboldalainak böngészéséhez, illetve kivonatok kizárólag saját felhasználási célból történő kinyomtatásához. A weboldalak tartalmának mindennemű üzleti célból történő felhasználása tilos. Terjesztési szándékkal történő másoláshoz a MABISZ írásbeli hozzájárulása szükséges.
A MABISZ nem garantálja, hogy a weboldalaihoz való hozzáférés folyamatos és hibamentes lesz, és egyúttal fenntartja magának a jogot, hogy a weboldalakat bármikor módosítsa vagy az elérhetőségüket megszüntesse.
A minél egyszerűbb elérhetőség érdekében a MABISZ weboldalai tartalmazhatnak olyan külső weboldalakra utaló hivatkozásokat, amelyeket harmadik személyek üzemeltetnek. Az ilyen külső weboldalak böngészésére a jelen használati feltételek hatálya már nem terjed ki. Kizárólag az Ön felelőssége, hogy a külső weboldalak meglátogatásakor az adott webhely használati feltételeit megismerje.
A MABISZ nem vállal felelősséget a külső weboldalakon elérhető tartalomért. Valamely külső weboldalra utaló hivatkozás nem jelenti azt, hogy a MABISZ támogatja az oldalt, vagy az ilyen weboldalak által bemutatott termékeket és szolgáltatásokat.
A MABISZ weboldalaira való látogatásával Ön vállalja, hogy a MABISZ szerverére Ön által bármilyen módon felvitt tartalom nem tartalmaz nyilvános közlésre alkalmatlan, valamint harmadik személyek jogait sértő, illetve önmagában bűncselekményt megvalósító részeket, továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy a tartalom elküldése előtt eltávolítsa a vírusokat, vagy más, a szerver rongálására alkalmas elemeket.
A MABISZ nem vállal felelősséget a felhasználók által weboldalaira küldött tartalomért. Minden esetben a tartalmat elhelyező személyt terheli felelősség, amennyiben a felvitt tartalom, illetve annak nyilvánosságra hozatala harmadik személy jogait, vagy jogos érdekeit sérti. A jogsértő tartalmat elhelyező személyt kártalanítási kötelezettség terheli, ha harmadik személy a MABISZ ellen a felvitt tartalom miatt eljárást indít, vagy egyébként vele szemben igényt érvényesít. A MABISZ bármikor jogosult a felhasználók által felvitt tartalmat weboldalairól eltávolítani.

1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400 , Fax: (+36 1) 802-8499

Levélcím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Gépjármű kárrendezés

Posted on 2018-08-17 | by root

Gépjármű biztosítások

Posted on 2018-08-17 | by root

Gépjármű biztosítások

A gépjármű-biztosítások ma a legfontosabb biztosításaink közé tartoznak. A KGFB a másnak okozott kár esetén nagy összegű kárfizetések alól mentesítheti az üzembentartót, míg a CASCO például az önhibás károk, továbbá lopáskár elszenvedése esetén nyújt segítséget.

Kötelező Gépjármű-Felelősségbiztosítás (KGFB)

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés a károsultak fokozott védelmét, valamint a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott kártérítési igények megfelelő mértékű kielégítését szolgálja.

Bővebben

CASCO Biztosítás

A CASCO biztosítás alapvetően a természeti tényezők által okozott károk, az ún. elemi károk, valamint a jármű vagy annak alkatrészének, tartozékának, illetve a jármű utasterében vagy csomagtartójában elhelyezett tárgyaknak, vagy magának a teljes járműnek idegen személy által történő eltulajdonításával okozott lopáskárra terjed ki.

Bővebben

Fogalomtár

Posted on 2018-08-17 | by root

Fogalomtár

Biztosítástechnikai tartalékok

Ennek fedezetéből a biztosító várhatóan ki tudja fizetni a jövőben esedékessé váló minden – az addigi szerződéseiből eredő – biztosítási kötelezettségét.

Eszközök értékelése

A biztosító ez alapján határozza meg a rendelkezésére álló eszközök (például kötvények, részvények) értékét. A Szolvencia II rendszer hatálybalépésével a fő értékelési elv a „piaci érték”, amely azt mutatja meg, hogy az adott eszközt mennyiért lehetne értékesíteni a pénzügyi piacon, de emellett a számviteli rendszer is érvényben maradt (könyvelési és adószabályok miatt), melyek más értékelési elveket rögzítenek.

Feladatkörök

Jogszabály által meghatározott kiemelt tevékenységi körök, amelyek ellátásáról az ügyfelek védelme és a megbízható működés érdekében a biztosítónak gondoskodnia kell. Ezek a feladatkörök a következőek: aktuáriusi, megfelelőségi, kockázatkezelési és belső ellenőrzési feladatkör.

Feltöltöttségi mutató

A figyelembe vehető szavatolótőke és szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely azt mutatja meg, hogy a biztosító rendelkezik-e elegendő tőkével. Szavatolótőke-aránynak vagy szolvencia-hányadosnak is nevezik. Legalább 100%-ot el kell érnie.

Fizetőképesség céljából végzett értékelés

A Szolvencia II rendszerében rögzített értékelési elvek összessége, melynek fő célja annak mérése, hogy a biztosító a következő egy évben megtartja-e fizetőképességét.

Irányítási rendszer

A biztosító azon jogszabályi követelményekkel összhangban lévő belső szabályrendszere, amelyik alapján a biztosító az üzleti döntéseit meghozza.

Kockázati profil

A biztosító kockázatait leíró struktúra, amely alapján a biztosító elemzi a kockázatait és dönt a kezelésükről. Ilyen lehet például viszontbiztosítási szerződés vásárlása, mellyel a biztosítási kockázatait tudja a biztosító csökkenteni.

Kockázati profil

Az a tevékenység, amely alapján a biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy ezek a kockázatok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Kockázatkezelés

Minimális tőkeszükséglet

Jogszabályban előírt tőkekövetelmény, amelynek megsértése esetén pénzügyi tervet kell készíteni, és azt a felügyeleti hatósággal engedélyeztetni kell.

Prudens személy elve

Jogszabályban definiált követelményrendszer a befektetések kezelésére vonatkozóan. E szerint a befektetéseken keresztül a biztosító csak olyan kockázatokat vállal, amelyet megfelelően tud azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudja venni általános szavatolótőke- megfelelési igénye értékelésekor.

Saját kockázat- és szavatolótőke értékelési rendszer

A biztosító azon, jogszabályban előírt belső folyamatainak és szabályzatinak összessége, amely keretében felméri a jelenlegi és jövőbeli kockázatait, illetve meghatározza a biztosító kockázati profilját. Egyik eredménye az ún. általános szavatolótőke-megfelelési igény. Angol betűszóval ORSA.

Szakmai alkalmasság

A jogszabályokban előírt követelmények a biztosítót ténylegesen irányítók szakmai felkészültségének biztosítására.

Szavatoló tőke

A saját tőkének a jogszabályokban meghatározott része (ld. még figyelembe vehető szavatoló tőke)

Szavatolótőke-szükséglet

Ennek a pénzösszegnek a megkövetelése azt biztosítja, hogy a biztosító egy éven belül fél százaléknál kisebb valószínűséggel kerül fizetésképtelen helyzetbe. A fedezésére szolgáló figyelembe vehető szavatoló tőkéből a biztosító még akkor is teljesíteni tudja biztosítási szerződéseiből eredő fizetési kötelezettségeit, ha a jövő nem úgy alakul, ahogy tervezte a biztosítástechnikai tartalékok képzésekor (azaz ahogy múltbeli tapasztalatai alapján várható lett volna).

Tőkekezelés

A biztosító azon belső folyamata, amely keretében a rendelkezésre álló tőkét kezeli, figyelembe véve azok minőségi osztályait, lejárati szerkezetét, a szavatolótőke-szükségletet, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

Abszolút alsó korlát

Az a törvényileg meghatározott pénzösszeg, mellyel – a művelt ágazatoktól függően – a biztosítónak mindenképp rendelkeznie kell a biztosítástechnikai tartalékain kívül.

Általános szavatolótőke-megfelelési igény

A biztosítónak saját kockázat- és szavatolótőke megfelelési rendszere részeként ki kell egészítenie a törvényben előírt tőkeszükségletét, ha olyan lényeges és számszerűsíthető kockázatokat is vállal, melyek kezeléséről máshogy nem gondoskodik (például ilyen lehet a likviditási kockázat). A biztosítóknak a saját kockázatok méréséről is évente benyújtandó jelentésben kell beszámolniuk (ez az – angol betűszó alapján – ORSA jelentés).

Átértékelési tartalék

Az új EU rendelet szerint a szavatoló tőke része, mely a biztosítói mérleg felülről (összes eszköz együttes értéke) és alulról (bizonyos nevesített kötelezettségoldali mérlegelemek, pl. biztosítástechnikai tartalék, saját részvények, várható osztalékfizetés) való megközelítése közti különbségből adódik, a biztosító tőkéjének része.

Átmeneti kiigazítások

lásd kiigazítások

Átruházási érték

lásd biztosítástechnikai tartalékok

Belső ellenőr

Fő feladata a felügyeleti szervezet (MNB) részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességének és teljességének ellenőrzése, a biztosító belső szabályrendszerének és működésének vizsgálatával. Célkitűzése, hogy független értékelést nyújtson a belső kontrollok felépítéséről és hatékonyságáról (harmadik védelmi vonal). Javaslatokat tesz a vezetőség részére a szervezeti kontrollkörnyezeti megoldások, a kockázati lefedettség javítása érdekében. A biztosítók felügyelő bizottságának jelent, így biztosított a menedzsmenttől való függetlensége.

Biztosítási kockázat

A biztosítási szerződésekhez köthető kockázat, mely abból fakadhat, hogy a jövőbeli események eltérhetnek a feltételezésektől.(például díj és tartalékkockázat, halandósági kockázat, törlés kockázat, katasztrófa kockázat).

Biztosítástechnikai tartalék

Az az összeg, melyet a biztosító fizetne egy másik biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségeit az azonnal átvenné tőle, ún. átruházási értéken. Értékét vagy a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összegeként vagy egészben történő számítással kell meghatározni.

Biztosítóspecifikus paraméterek

A standard formula meghatározott részeinél (biztosítási kockázatoknál) saját paramétereket is alkalmazhat a biztosító, ha azokkal bizonyíthatóan jobban le tudja írni kockázatait, mint a szabályozásban előírt paraméterekkel. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

Diverzifikáció

lásd standard formula

Egészben történő kiszámítás

A biztosító a biztosítástechnikai tartalékok értékét bizonyos helyettesítő pénzügyi eszközök piaci ára alapján határozza meg. (Alkalmazásuk leginkább az úgynevezett „indexhez vagy befektetési egységekhez kötött” életbiztosítások esetén képzelhető el, Magyarországon e módszer alkalmazása ritka.)

Elvi kombinált minimális tőkeszükségletek

A minimális tőkeszükséglet meghatározásához használt fogalom, melynek biztonsági szerepe nincs, csupán az élet és nem-élet ágazatok együttes művelésére engedéllyel rendelkező biztosítóknál segíti a tőkeszükségletek ágankénti szétválasztását, illetve meghatározását.

Eszközök értékelése

Minden vállalkozásnak vagy vállalatnak szüksége van bizonyos időszakonként mérleg készítésére, azaz eszközeinek, illetve kötelezettségeinek/forrásainak számba vételére. A számbavétel sokféle elv alapján történhet (névérték, bekerülési érték, amortizált érték, stb.). Az új szabályrendszer (Szolvencia II) szerint a biztosítóknak „piaci értéken” kell eszközeiket értékelniük, azaz olyan értéken kell a mérlegben szerepelniük az eszközöknek, melyen azt egy megfelelő piacon értékesíteni lehetne.

Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete

A biztosító piaci értéken meghatározott eszközeinek és kötelezettségeinek különbsége. Ez a többlet a biztosítóé, mely (bizonyos megszorításokkal) a minimális tőkeszükséglet, illetve a szavatolótőke-szükséglet fedezésére szolgál.

Feladatkörök

Jogszabály által meghatározott kiemelt tevékenységi körök, amelyek ellátásáról az ügyfelek védelme és a megbízható működés érdekében a biztosítónak gondoskodnia kell. Ezek a feladatkörök a következőek: aktuáriusi, megfelelősségi, kockázatkezelési és belső ellenőrzési feladatkör.

Feltöltöttségi mutató

A figyelembe vehető szavatoló tőke és szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely megmutatja, hogy a biztosító rendelkezik-e elegendő tőkével. Szavatolótőke-aránynak vagy szolvencia-hányadosnak is nevezik. 100%-nál kisebb arány esetén a biztosító inszolvens, és a felügyeleti hatóság beavatkozása szükséges.

Figyelembe vehető szavatoló tőke

A szavatoló tőke azon része, mely a tőkeszükségletek fedezésére szolgálhat, bizonyos eszközminőségi kritériumok és mennyiségi arányok megtartása mellett.

Igazgatási, irányító vagy felügyelő testület

A biztosító vezetéséért végső felelősséget vállaló személyek, illetve szervezeti egységek összessége. Minden feladatkör az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület végső felelőssége alatt működik, és annak számol be, valamint – amikor szükséges – együttműködik a többi feladatkörrel azok feladatainak elvégzésében.

Illeszkedési kiigazítás

lásd kiigazítások

Irányítási rendszer

A biztosító azon jogszabályi követelményekkel összhangban lévő belső szabályrendszere, ami alapján üzleti döntéseit meghozza.

Javadalmazási politika

A jogszabályokban előírt szabályzat, amelyben a biztosító rögzíti a juttatások és bérek meghatározásának rendszerét és elveit.

Kifutási háromszög

A biztosító aktuáriusai által, a már megtörtént károk elemzésére használt adatstruktúra múltbeli adatokról (például kárkifizetésekről), amely alapján meghatározható a biztosító várható, jövőbeli kötelezettsége. Fő célja, hogy a biztosító megbecsülhesse, hogy az eltelt idő függvényében mennyi a bejelentett károk aránya az összes káréhoz képest.

Kiigazítások

A biztosító jövőbeni kötelezettségeinek legjobb becslését bizonyos körülmények fennállása esetén módosíthatja, és ezzel a biztosítástechnikai tartalékait csökkentheti. Ilyen körülmények lehetnek:

a biztosító a jövőben jól rögzített kötelezettségekkel rendelkezik, melyek piaci értéke ingadozóbb, mint ahogy azt a kötelezettség indokolja – ilyenkor volatilitási kiigazítást alkalmazhat;
a biztosító a jövőben jól becsülhető kötelezettségekkel rendelkezik, melyekhez pontosan illeszkedő eszközöket is ki tud jelölni, és ezeket elkülönítetten kezeli – ilyenkor, előzetes felügyeleti engedéllyel, illeszkedési kiigazítást alkalmazhat;
ha az új (Szolvencia II) rendszerre való átállás abból eredően mutatná fizetőképtelennek a biztosítót, hogy bizonyos szerződései esetén az eddigi értékelési módból adódó tartalékainál magasabb biztosítástechnikai tartalékot kellene képeznie, akkor az új rendszerre való fokozatos átállás érdekében a biztosító bizonyos átmeneti kiigazításokat alkalmazhat.

Kockázati profil

A biztosító kockázatait leíró struktúra, amely alapján a biztosító dönt azok kezeléséről. Ilyen lehet például viszontbiztosítási szerződés vásárlása, mellyel a biztosítási kockázatait tudja a biztosító csökkenteni.

Kockázati ráhagyás

A biztosítástechnikai tartalék legjobb becslés feletti része, mely biztosítási tevékenység folyatatásához szükséges tőke tartásának a költsége.

Kockázatkezelés

A biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy azok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Legjobb becslés

A biztosító összes biztosítási kötelezettségének jelenértéke, a valóságot legjobban tükröző feltételezések mellett. Ennek számításakor a biztosító modellezi a jövőbeni biztosítási eseményeket, és kiszámolja, hogy mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy szerződéseiben vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja.

Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy a biztosító nem rendelkezik elegendő likvid eszközzel ahhoz, hogy időben teljesítse esedékessé váló fizetési kötelezettségeit. A likviditás tehát az eszközök, befektetések elérhetőségét jelenti, illetve azt a bizonytalanságot, hogy jelentősebb veszteségek nélkül időben felszabadíthatóak-e a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

Megfelelőségi vezető

A megfelelőségi feladatkör tevékenységének célja annak biztosítása, hogy a biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályoknak, és belső szabályzatai összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel. A megfelelőségi vezető ezen terület vezetője.

Minimális tőkeszükséglet

A jogszabályban előírt tőkekövetelmény, amelynek fedezéséről a biztosítónak mindenképp gondoskodnia kell. Meghatározás úgynevezett lineáris formulával történik, mely igazodik a biztosító tevékenységéhez, de az abszolút alsó korlátot akkor is el kell érnie, ha a számolásból ennél kisebb összeg adódna. Ha biztosító nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet fedezésére elegendő figyelembe vehető szavatoló tőkével, akkor pénzügyi tervet kell benyújtania és engedélyeztetnie.

Működési kockázat

A nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, illetve külső eseményekből eredő kockázat (például különféle visszaélések vagy az IT rendszerek hibás működése miatt keletkező esetleges veszteségek).

Partner nemteljesítési kockázat

A biztosító azon kockázata, amely a viszontbiztosítók és egyéb üzleti partnerek (pl. bankok, ügynökök) esetleges fizetőképtelenségéből fakadhat.

Pénzáram/cash-flow

Egy adott eszközhöz vagy kötelezettséghez kapcsolódó jövőbeli ki- és befizetések összessége időrendben.

Piaci érték

Egy adott eszköz (vagy kötelezettség) azon értéke, amelyen a biztosító értékesíteni tudná azt.

Piaci kockázat

A piaci környezet megváltozásából eredő kockázat, ami a biztosító saját tőkéjét kedvezőtlenül érinti, például egy hirtelen részvénypiaci áresés.Ł

Prudens személy elve

Jogszabályban definiált követelményrendszer a befektetések kezelésére vonatkozóan. Eszerint a befektetéseken keresztül a biztosító csak olyan kockázatokat vállalhat, amelyet megfelelően tud azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudja venni általános szavatolótőke- megfelelési igénye értékelésekor.

Saját kockázat- és szavatolótőke értékelési rendszer

A biztosító azon belső folyamatainak és szabályzatainak összessége, amely keretében felméri a jelenlegi és jövőbeli kockázatait, illetve meghatározza kockázati profilját. Egyik eredménye az ún. általános szavatolótőke-megfelelési igény. Angol betűszóval ORSA.

Saját tőke

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének bizonyos jogszabályban meghatározott tőkeelemekkel csökkentett része.

Standard formula

Az EU rendeletében részletesen leírt számolási folyamat, melynek eredménye megadja a biztosító szavatolótőke-szükségletét. A standard formula 4 kockázatra (piaci-, biztosítási-, partner nem-teljesítési- valamint működési kockázatra) adja meg a számolási eljárást, valamint ezek összesítési módszerét. A kockázatok tőkeszükségletének összegénél a teljes szavatolótőke-szükséglet alacsonyabb az úgynevezett diverzifikáció miatt, ugyanis a kockázatok együttes hatása kisebb lehet a külön-külön hatások összegénél.

Szavatoló tőke

A eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének jogszabályokban meghatározott része. Nem részei a szavatoló tőkének például a jövőbeli várható osztalékok, kifizetések és díjak (ld. még figyelembe vehető szavatoló tőke).

Szavatolótőke-megfelelési értékelés

A biztosítóknak bizonyos időszakonként ellenőrizniük kell, hogy teljesítik-e és várhatóan a továbbiakban is teljesíteni fogják-e a Szolvencia II szerinti mennyiségi követelményeket, azaz értékelniük kell az eszközök kötelezettségek feletti többletét, és hogy abból mennyi a figyelembe vehető szavatoló tőke.

Szavatolótőke-szükséglet

Ennek a pénzösszegnek a megkövetelése azt biztosítja, hogy a biztosító egy éven belül fél százaléknál kisebb valószínűséggel kerül fizetésképtelen helyzetbe. Meghatározása standard formulával vagy belső modellel, esetleg a kettő kombinációjával történhet. A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelést a szolvencia hányados méri.

Szerződés határa

A biztosítási szerződéshez kapcsolódó azon jövőbeli időpont, ameddig a pénzáramokat a biztosító értékeléskor, illetve a szavatolótőke-szükséglet számításakor figyelembe veheti.

Szintekre sorolás

A saját tőke elemeinek ún. minőségi osztályokba történő sorolása. Az alacsonyabb minőségű tőkeelem kisebb részben használható szavatolótőke-szükséglet fedezésére.

Szolvencia hányados/feltöltöttség

A figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely megmutatja, hogy elegendő-e biztosító tőkéje a biztonságos működéshez. A mutatónak folyamatosan 100%-nál nagyobbnak kell lennie. E szabály megsértését két napon belül jelenteni kell az MNB-nek, és két hónapon belül helyreállítási tervet is be kell nyújtani engedélyeztetésre.

Többlettőke követelmény

Speciális esetekben a felügyelő hatóság (MNB) előírhatja a biztosítóknak, hogy a biztosító által meghatározott szavatolótőke-szükségleten felül több tőkét tartson.

Tőkekezelés

A rendelkezésre álló tőke kezelésének belső folyamata figyelembe véve azok minőségi osztályait, lejárati szerkezetét, a szavatolótőke-szükségletet, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

Vezető aktuárius

Biztosítási matematikus, fő feladata a biztosítástechnikai tartalékok meghatározása. Részt vesz a biztosítási kockázatok számszerűsítésében, és gondoskodik a biztosítási díjak megfelelőségéről.

Vezető kockázatkezelő

Felméri a biztosító összes felmerülő kockázatát, és gondoskodik azok kezeléséről, illetve csökkentéséről, amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli meg. Működteti a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerét.

Volatilitási kiigazítás

lásd ásd kiigazítások

Élet és Nyugdíj

Posted on 2018-08-17 | by root

Élet- és nyugdíjbiztosítások

Az életbiztosítások igény szerint, személyre szabható módon nyújtanak lehetőséget arra, hogy váratlan tragédia esetén gondoskodjon családjáról, vagy előre tervezett módon gyűjtsön pénzt céljaira. A kiegészítőként vásárolható baleset- és egészségbiztosításokkal együtt ez a biztosítás széles körű fedezetet nyújt az egyén és a család számára.

Típusai

Egyéni élethelyzete és céljai függvényében választhat az életbiztosítások közül, illetve vásárolhat hozzájuk kiegészítő fedezetet a szélesebb körű védelem érdekében.

Kockázati

A kockázati életbiztosítás váratlan helyzetekben nyújt anyagi segítséget, a jövedelem pótlására szolgál, amikor arra a leginkább szükség van.

Klasszikus vegyes

A klasszikus vegyes biztosítás olyan kockázati biztosítással kombinált, biztonságos megtakarítási forma, ahol a biztosító évtizedekre előre fix hozamot garantál a lejárat végére.

Unit linked

A Unit Linked olyan megtakarítással kombinált életbiztosítás, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél aktívan kezelje a befektetéseit, és a magasabb kockázatért cserébe részesedhessen a tőkepiacon jellemzően hosszabb távon elérhető nyereségből.

Bővebben

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás az időskori évek anyagi biztonságát segít megteremteni. Ezek a termékek elérhetőek klasszikus vegyes-biztosítás és unit linked változatban egyaránt. A nyugdíjcélú megtakarításokat az állam adójóváírással is támogatja.

Bővebben

Járadékbiztosítás

Az életjáradék-biztosítás célja, hogy a nyugdíjba lépéstől az élet végéig rendszeres havi jövedelem biztosításával kiszámíthatóbbá tegye az időskori éveket.

Fogalmak

Az életbiztosítások kapcsán ismerni kell a Teljes Költségmutató és a KID fogalmát. Mindkettő abban segíti az ügyfeleket, hogy egy megtakarítással kombinált biztosítási termék megvásárlásakor megalapozott döntést hozzanak. Folyamatosan bővülő, új ismeretek kapcsolódnak az uniós fenntartható finanszírozás jogszabálycsomaghoz is.

TKM

A hazai piacon 2010 óta alkalmazott Teljes Költségmutató (TKM) segítségével átláthatóvá és összehasonlíthatóvá válnak a megtakarítással kombinált életbiztosítások költségei.

Bővebben

KID

A KID az Európa Unióban egységesen használt dokumentum, mely azzal a céllal készült, hogy áttekinthető és összehasonlítható tájékoztatást nyújtson a lakossági befektetési termékek legfontosabb tudnivalóiról.

Bővebben

Fenntarthatóság

A pénzügyi piacoknak 2021. március óta alkalmazniuk kell az új EU-s fenntartható finanszírozás jogszabálycsomag egyes elemeit, ami egyelőre még csak általános tájékoztatási kötelezettséget jelent. A részletes szabályok alkalmazása fokozatosan kerül bevezetésre, az ügyfelek ezekkel először 2022 augusztusától találkozhatnak a befektetéssel kombinált életbiztosítások – hagyományos, unit-linked és hibrid életbiztosítási termékek – értékesítési folyamata során. Mivel ennek kapcsán több új fogalom is előkerül, célszerű kicsit részletesebben is megismerkedni a jogszabály hátterével és az új fogalmakkal.

Bővebben

Egyéb lakossági

Posted on 2018-08-17 | by root

Egyéb lakossági biztosítások

Fontos, hogy a váratlan helyzetekben se legyünk anyagilag kiszolgáltatottak. A személybiztosítások pénzügyi segítséget vagy más egyéb szolgáltatást nyújtanak baleset vagy betegség esetén. Ezek a személybiztosítások önálló termékként, vagy az életbiztosítások mellé kiegészítő fedezetként érhetők el.

Egészség

Az egészségbiztosítás egy váratlan betegség vagy műtét esetén az ügyfél választása szerint pénzügyi segítséget nyújt, vagy megszervezi a szakszerű betegellátást.

Bővebben

Baleset

Egy váratlan baleset következményei akár nagyon súlyosan és hosszan is elhúzódhatnak. A balesetbiztosítások ezekre az esetekre nyújtanak anyagi segítséget.

Általános gyermek- és balesetbiztosítás

Minden 3 és 18 év közötti magyar állampolgár, aki magyarországi állandó lakhellyel rendelkezik, államilag finanszírozott balesetbiztosítási védelemben részesül. Ez ugyanakkor csak korlátozott védelmet jelent, ami nem helyettesíti a szélesebb biztosítási fedezetet.

Bővebben

Biztosítási Szemle

Posted on 2018-08-17 | by root

Biztosítási Szemle

A Biztositasiszemle.hu online újság kiadója a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az újság bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Biztositasiszemle.hu híreit, értesüléseit kizárólag a Biztositasiszemle.hu-ra történő hivatkozással lehet felhasználni, ahol a hivatkozás formája: „Biztositasiszemle.hu online biztosításszakmai újság.”

A Biztositasiszemle.hu szerkesztősége minden, a portálra felkerülő adatot, információt, hírt megbízható, ellenőrizhető forrásból szerez. A kiadó mindent elkövet az adatok és információk megjelenés előtt történő kontrollálásáért, mindemellett azonban az oldalon megjelenő információk esetleges valótlanságából, pontatlanságából eredő károkért a MABISZ mindennemű felelősségét kizárja.

Tovább a Biztosítási Szemle oldalra

Biztosítás és Kockázat

Posted on 2018-08-17 | by root

Biztosítás és Kockázat

A Biztosítás és Kockázat című folyóiratot a Magyar Biztosítók Szövetsége adja ki.

A negyedévente megjelenő folyóirat célja, hogy hiteles platformot teremtsen a biztosítási ágazatot érintő aktuális kérdések tudományos igényű elemzése és az ezekkel kapcsolatos párbeszéd számára, továbbá hogy a kiadványban szereplő tanulmányok hozzájáruljanak a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez és a megalapozott döntés-előkészítéshez a szakmát érintő kérdésekben. Ezen felül publikációs lehetőséget nyújt a biztosítási szakterület fiatal kutatói számára is.

A lap elsősorban olyan cikkeket közöl, amelyek a biztosítási szakma számára releváns, aktuális témát dolgoznak fel elméleti szempontból és empirikus alapon egyaránt.

Szerkesztő Bizottság Dr. Pandurics Anett elnök, Dr. Kovács Erzsébet főszerkesztő, Lencsés Katalin szerkesztő, Balogh László, Erdős Mihály, Gordos József, Heit Gábor, Horváth Gyula, Dr. Kovács Levente, Dr. Molnos Dániel, Nagy Koppány, Papp Lajos, Püski András, Szalai Péter

Tanácsadó Testület Dr. Baji Petra PhD, Dr. Barabás Béla CSc, Dr. Bélyácz Iván DSc, Dr. Farkas Szilveszter PhD, Dr. Forgó Ferenc DSc, Dr. Gáll József PhD, Dr. Kováts Antal CSc, Dr. Takáts Péter PhD, Dr. Tőkey Balázs PhD