A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása


A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása

A létesítmények üzemeltetői és a biztosítótársaságok közös érdeke a gazdálkodásra és üzletmenet folytonosságára jelentős hatással lévő káresemények bekövetkezési valószínűségének csökkentése, a bekövetkező kár mértékének minimalizálása.

A létesítmények üzemeltetési kockázatainak kézben tartása, a kontroll igénye az üzemeltetőt ésszerű kármegelőző intézkedésekre ösztönzi.

A létesítmények energiaellátásában kulcsszerepet játszó kisfeszültségű kapcsoló-, és vezérlőberendezések komoly kockázati forrást jelentenek, így minden, erre a területre irányuló kockázatcsökkentő intézkedés, szabályozás kiemelt jelentőséggel bír.

Az MSZ EN 61439-1, -2 szabvány következetes, kiterjedt alkalmazásával a létesítmények üzemi kockázatai csökkennek, mivel a kisfeszültségű berendezések hosszú távú megbízhatósága, üzemeltetési biztonsága növekszik.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a fentiek miatt javasolja az MSZ EN 61439-1, és az MSZ EN 61439-2 szabványok alkalmazását minden kisfeszültségű teljesítménykapcsoló- és vezérlőberendezés gyártója, összeszerelője számára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a fenti szabványok kritériumainak megfeleltetett elosztó berendezések preferálását és az MSZ EN 61439-1,-2 szabványok szerinti szerelés megvalósulásának ellenőrzését javasolja minden felhasználónak, üzemeltetőnek arra való tekintettel, hogy a szabványos, tipizált megoldások kisebb mértékű kockázatot jelentenek.

Tájékoztató a vagyon és műszaki biztosításokról


Tájékoztató a vagyon és műszaki, valamint az üzemszünet biztosításokról

A tájékoztatóban megfogalmazott biztosításszakmai ismeretek segítséget nyújthatnak az ügyfeleknek, leendő ügyfeleknek a biztosításkötés előtt és a biztosítás időtartama alatt, továbbá a biztosításközvetítőknek az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő biztosítási módozat megtalálásában, a biztosítási feltételek „testreszabott” kialakításában. A közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásánál kiemelten fontos lehet a megfelelő biztosítási ismeretek alkalmazása, hogy a beszerzéshez, a projekthez illeszkedő biztosítás megkötése kerüljön előírásra.

Tájékoztató az üzemszünet biztosításról

Ipari és/vagy kereskedelmi vállalatok, vállalkozások esetén a vállalkozás vagyontárgyait védő vagyon- és géptörés biztosítások mellett jelentős szerepet játszanak az un. üzemszünet biztosítások. Egy tűzeset vagy egy géptörés biztosítási esemény esetén a termelés-, illetve a bevétel kiesése nagyobb veszteséget okozhat, mint maga a dologi kár. A Tájékoztató az üzemszünet biztosításokról tartalmaz hasznos információkat.

Mire jó a felelősségbiztosítás?


Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fontos feladata ezen felül, hogy segítséget nyújtson az Önnel vagy cégével szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A felelősségbiztosítás vonatkozhat a Magyarországon, illetve külföldön okozott károkra is.

Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fontos feladata ezen felül, hogy segítséget nyújtson az Önnel vagy cégével szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A felelősségbiztosítás vonatkozhat a Magyarországon, illetve külföldön okozott károkra is.

Mi a különbség a vagyon- és felelősségbiztosítás között?

A vagyonbiztosítás a saját vagyonomban bekövetkező kár esetén térít (csőtörés, tűz), míg a felelősségbiztosítás a másnak okozott kár esetén nyújt segítséget.

Miért kössek felelősségbiztosítást, hiszen én sosem okoztam kárt?

Kétfajta ügyfél létezik, aki már okozott és aki még nem okozott kárt.

Minden cégnek a működésében benne van, hogy a legkisebb hiba is okozhat komoly kárt. Elég egy rosszul lerakott lábtörlőben elbotló ügyfélre, vagy egy számítógépes kábelben eleső munkatársra gondolni.

Milyen kockázatokra lehet felelősségbiztosítást kötni?

A biztosítási piacon széleskörű termékek érhetőek el, azonban az alábbi lényeges fedezeteket mindenképpen érdemes lefedni:

Általános felelősségbiztosítás – Harmadik személyeknek okozott kár, akikkel nem vagyunk szerződéses kapcsolatban. Itt alapvetően az ingatlan (iroda, gyár) üzemeltetésével összefüggő károkat térítik a biztosítók. (A cég ügyfele elcsúszik a folyosón.)

Munkáltatói felelősségbiztosítás – Munkáltatóként a munkavállalókat ért munkabaleset esetén, a biztosítottal szemben érvényesített igényekre vonatkozik. (Munkavállaló a munkahelyen balesetet szenved.)

Szolgáltatói felelősségbiztosítás – Amennyiben szolgáltatást nyújtunk a működésünk során, akkor a munka során a megrendelőnek okozott károkat téríti meg a biztosító. (Munkavégzés során betörik a megrendelő ablaka.)

Termékfelelősség biztosítás – A biztosított által gyártott termékkel okozott károkra vonatkozik. (A gyártott termék a használat során összetörik és megrongál más gépeket, illetve a gyártott élelmiszer ételmérgezést okoz.)

Szakmai felelősségbiztosítás – A biztosított szakmájára vonatkozó előírások megszegéséből eredő károk (például: orvosi műhiba; adótanácsadó hibás adóbevallást készít)

Mitől függ a biztosítási díjam?

A biztosítási díj többek között függ a cég tevékenységétől, árbevételétől, a munkavállalói létszámtól, illetve attól, hogy a cég milyen biztosítási összeget (limit) és önrész konstrukciót választ.

Kinek fizet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén?

A felelősségbiztosítás esetében a biztosító a károsultnak fizet.

Mekkora biztosítási összegre kössek felelősségbiztosítást?

Egy komolyabb személysérülés esetén a bírói gyakorlat alapján 20-30 millió forintos kártérítést is meg kell fizetni, de ha a bérelt ingatlanban miattunk keletkezik kár (például: csőtörés), az is elérheti a 10 millió forintot. Külföldön okozott károk esetén a 100-200 millió forintos kártérítések sem ritkák.

Mi történik, ha nem elegendő a biztosítási összeg?

Ebben az esetben a biztosító kifizeti a biztosítási kötvényben foglalt összeget, a többit Önnek kell megfizetnie.

Érdemes-e elolvasni a biztosítási feltételeket?

A feltételeket mindenképpen érdemes elolvasni, mert a biztosítók nem vállalnak minden eshetőségre fedezetet, tekintettel arra, hogy vannak olyan üzleti kockázatok, amelyeket nem lehet biztosítással fedezni. A biztosítók biztosítási feltételei eltérnek egymástól, így amennyiben több biztosító ajánlatát kívánja összehasonlítani, akkor a díjon kívül fontos ezt is összehasonlítani.

Kit keressek, ha felelősségbiztosítást akarok kötni?

Biztosítást a biztosítók üzletkötőinél, többes ügynököknél, illetve biztosítási alkuszoknál lehet megkötni. Javasoljuk mindenképpen, hogy szakember segítségét vegye igénybe, mivel az Ön cégének kockázatait leginkább lefedő biztosítást érdemes megkötni.

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása


Útmutató a biztosítók és a vállalkozások közötti, személy- és vagyonvédelmi, vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő, magánnyomozói tevékenységek felelősségbiztosítási szerződései megkötéséhez, teljesítéséhez, a felelősségbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezéséhez

A Magyar Biztosítók Szövetsége Felelősségbiztosítási Bizottsága összeállította útmutatóját a vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosításával kapcsolatos tudnivalókról.

A tájékoztató elkészítését külön is indokolta, hogy e tevékenység végzésének törvényben előírt feltétele felelősségbiztosítási szerződés megléte.

Az útmutató a legfontosabb információkat tartalmazza a tevékenységhez kapcsolódó felelősségbiztosításokról.

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása

Szállítással kapcsolatos biztosítások


Szállítással kapcsolatos biztosítások

A Magyar Biztosítók Szövetsége Szállítmánybiztosítási Bizottsága összeállította a szállítással kapcsolatos biztosításokról szóló tájékoztatóját.

A szállítmány védelme az áru tulajdonosának, a szállítmányozónak, a fuvarozónak egyaránt érdeke. A szállítmányozási folyamat során bekövetkezett károk megtérítésére, a szerződéssel vagy szerződésen kívül okozott károkért felelős fuvarozó, szállítmányozó kártérítési kötelezettségének átvállalására szolgál a biztosítási védelem a szállítmánybiztosítás vagy/és felelősségbiztosítás keretében.

A tájékoztató a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza a szállítási folyamathoz kapcsolódó biztosításokról.

Tájékoztató letöltése

Tehergépjármű vezetőknek szóló biztonsági ajánlások

Napjainkban a fuvarozás során számos biztonságot érintő fenyegetéssel kell szembenéznie a szektor szereplőinek. A MABISZ kiemelt feladatának tartja az edukáció erősítését, a kockázatok csökkentését, a kármegelőzést. Ezért készítettük el a ROADSEC ajánlás tehergépjármű vezetőknek szóló fejezetének magyar változatát.

Tájékoztató letöltése

International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)


International Committee of Life Insurance Medicine (ICLAM)

A biztosítási orvos nemcsak gyógyító szakember, hanem a biztosításügy és a piac egyik kulcsszereplője. Tevékenysége három ponton kapcsolódik a biztosítási szisztéma kialakításához és működtetéséhez.

  • Fontos szerepe van az élet-, egészség és balesetbiztosítások kockázati- illetve fedezeti rendszerének kiépítésében.
  • Kulcspozíciót tölt be az egyes személyekhez kapcsolódó egyedi kockázatok felmérésében és elbírálásban.
  • Ügydöntő szerepet kap a kárrendezésben.

A világ kitágulásával egyre inkább felmerült az igény arra, hogy az életbiztosítási szakemberek az eseti nemzetközi kapcsolatokon túl, szervezett módon is találkozzanak.

Az életbiztosítási orvosok első nemzetközi kongresszusára 1899-ben került sor Brüsszelben. 19 ország szakemberei vettek részt a találkozón. 1928-ban javaslat született egy állandó szervezet létrehozására, amely 1931-ben meg is történt. Az új szervezet, amely ICLAM néven alakult meg, 1935-ben tartotta első kongresszusát Londonban.

A magyar biztosítási orvosok mindig Európa élvonalához tartoztak. 1975-ben alakult meg az igazságügyi orvosok társaságán belül a Biztosítási Orvostani Szekció (BOSZ), majd 1992-ben a MABISZ Orvos tagozata. 1994-ben jött létre a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT). A magyar biztosítási orvosok több mint két évtizede aktívan részt vesznek az ICLAM munkájában.

Az életbiztosítási orvostan legfontosabb nemzetközi fóruma – 1935 óta – a három évenként megtartott világkongresszus. A kongresszusok közötti időben a tudományos társaság (ICLAM) vezetősége (a Bureau) hivatott a gyakorlati szakmai kérdések megbeszélésre, állásfoglalások kiadására és szintén a Bureau szervezi a soron következő kongresszust, közösen a nemzeti tudományos társaságokkal, szövetségekkel.

Az 1992-es londoni kongresszus az elnevezést – a kiterjedtebb orvosi tevékenységnek megfelelően – Nemzetközi Élet-, Rokkantsági és Egészségbiztosítási Orvostani Bizottságra változtatta, de továbbra is a régi, ICLAM rövidítés használatos.

A Bizottság az évszázad utolsó kongresszusának megszervezésére a MABISZ Orvosi tagozatát és a Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaságot kérte fel. Így 1998 tavaszán Budapesten gyűltek össze a szakma képviselői a világ minden pontjáról, ezzel is tovább öregbítve országunk hírnevét.

(A fenti ismertető Jacques Chouty, az ICLAM főtitkárának a „Journal at Insurance Medicine” 24/2 számában megjelent cikke alapján ill. dr. Horváth Imre segítségével készült.)

Presse Internationale des Assurances (PIA)


Presse Internationale des Assurances (PIA)

Szövetségünk – a Biztosítási Szemle kiadójaként – tagja a biztosítási szakfolyóiratok nemzetközi szervezetének. A szervezetet 1954-ben alapították Párizsban. A PIA-nak jelenleg 18 állandó és 8 levelező tagja van, a szervezet hatóköre elsősorban Európára korlátozódik.

A tagok, a köztük létrejött megállapodás értelmében eljuttatják egymáshoz kiadványaikat.

Az érdeklődők az aktuális PIA híreket a www.piassurance.eu címen olvashatják.

Folyóiratok:

A MABISZ-nál az alábbi folyóiratok tekinthetők meg eredetei nyelven. A * jelzéssel ellátott kiadványokból – egyelőre – csak régebbi példányok állnak rendelkezésre, a külön nem jelzettekből pedig folyamatosan kapjuk a friss kiadásokat is.

  • Post Magazine & Insurance Week* (Anglia)
  • Reactions (Anglia)
  • News Release (Az Angol Szövetség havonta többször megjelenő tájékoztatója. A angol biztosítási piac legújabb fejleményeit tartalmazó tájékoztató az alábbi web-címen is megtalálható: https://www.abi.org.uk)
  • Finish Insurance Review* (Finnország, angol nyelven!)
  • Versicherungs Rundschau (Ausztria)
  • Schweizerische Versicherung-Zeitschrift (Svájc, angol-francia nyelven!)
  • Zeitschrift für die gesamte versicherungs-wissenscahft (Németország)
  • Assurer (Franciaország)
  • Le monde de l`assurance (Belgium, francia nyelven)
  • Actualidad Aseguradora* (Spanyolország)
  • Boletim Informativo (Portugália)
  • Assinews (Olaszország)
  • Welwezen (Hollandia)
  • Osiguranje (Horvátország)
  • Pojistny Obzor (Csehország)
  • Poistné Rozhlady (Szlovákia)
  • Asekuracja & Re (Lengyelország)
  • Topics (Münchener Rück hírlevele, angolul)
  • Nordic Insurance (skandináv piac hírlevele, angolul)
  • Safety Monitor (European Transport Safety Council hírlevele, angolul)

Insurance Europe


Insurance Europe (CEA)

Az Insurance Europe (korábbi nevén: CEA*) a nemzeti biztosítási szövetségeket tömörítő „csúcsszövetség”, amely 1953-ban alakult meg Párizsban. A MABISZ 1992. óta társult tagja, majd 1998. óta rendes tagja a szervezetnek. Az Insurance Europe megfogalmazott céljai közé tartozik többek között:

  • általánosságban az európai biztosítók nézeteinek képviselete a nemzetközi fórumokon.
  • az egyes biztosítási piacok közötti információ-áramlás és tapasztalatcserék megszervezése,
  • általánosságban az európai biztosítók nézeteinek képviselete a nemzetközi fórumokon.

Az Insurance Europe központja Brüsszelben található, hogy így is közelebb kerüljön a biztosítási szakma az Európai Unió adminisztrációjához.

Az Insurance Europe-n belül – a MABISZ gyakorlatához hasonlóan – szakmai tagozatok működnek.

*Az Insurance Europe 2012. március 1. előtt CEA néven működött.

Association International de Droit des Assurances(AIDA)


Association International de Droit des Assurances(AIDA)

A nemzetközi szervezet a biztosítási jogászokat tömöríti.

2006 november végén került megrendezésre Budapesten az immár hagyományos IX. AIDA Budapest Biztosítási Szeminárium. A kétévenként megrendezett nemzetközi konferencia témája: „Új tendenciák a biztosítási szerződési jog törvényi szabályozásában” – volt.

A nemzeti AIDA szekcióval együttműködve indította be és működteti a szövetség a biztosítási jogi honlapot (www.aidahungary.hu), amelyen fellelhetők a biztosításjogi publikációk, szakcikkek, kongresszusok anyagai, és fórum-levelezésre is alkalmas.

Council of Bureaux


Council of Bureaux (CoB)

Európában, a fejlett motorizációjú országokban már a két világháború között kötelezővé tették a gépjárművel okozott károkat fedező felelősségbiztosítások megkötését. A háború után romokban heverő kontinens szinte az elsők között tűzte ki céljául, hogy a közúti baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön hátrányos helyzetbe, ha a kárt külföldi gépjármű okozta.

Az erről szóló megállapodást a „londoni nyolcak” (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és NSZK) 1953. január 1. hatállyal hozták létre. A megállapodás lényege azt volt, hogy minden üzembentartó „magával viszi” az otthoni felelősségbiztosítást az egyezményhez csatlakozó országokba. Ezt a fedezetet a nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat (a Zöldkárgya / Green Card) igazolja. Minden országnak létre kellet hoznia egy, a hazai gépjármű-felelősségbiztosítókat tömörítő irodát, amely a külföldiek által okozott károkat rendezi (és utólag elszámol a károkozó külföldi biztosítójával). Hamarosan csaknem minden európai ország csatlakozott a megállapodáshoz. Londonban hozták létre a Nemzeti Irodák csúcsszervét; a Council of Bureaux-t.

Magyarország 1962-ben – a volt szocialista táborból elsőként – csatlakozott az egyezményhez. A rendszer további egyszerűsítése érdekében, a hagyományosan jó kapcsolatban lévő Magyarország, Ausztria és Németország létrehozta az un. rendszámegyezményt, amelynek értelmében a három ország még a Zöldkártyát sem kéri a határon, a fedezet igazolásául elégséges a forgalmi rendszám és a hivatalos országjel. Ezen megállapodás alapján jött létre 1973-ban a Többoldalú Garancia Egyezmény, amely folyamatosan egész Európa területén bevezette ezt az egyszerűsített igazolási módot.

A Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény részletesen szabályozza a kárrendezés módját és az országok pénzügyi kapcsolatait. A kárt a baleset helye szerinti ország jogszabályai alapján az illető ország Gépjármű Kárrendezési Irodája rendezi. Az így kifizetett kárt köteles a fedezetet nyújtó külföldi biztosító rendezni. A visszafizetést különböző garanciák biztosítják.

A MABISZ GKI megalakulása óta, 1996. január 1. napjától a MABISZ tekintendő a Londoni Egyezmény szerinti nemzeti irodának (Buro), amely feladatkörét a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység (2013. december 31-ig MABISZ GKI) útján látja el.

Internet: www.cobx.org