Szerző: Lambert Gábor

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Posted on | by Lambert Gábor

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Nő a magyarok utazási kedve

2014.06.18.

Idén már a kiutazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, bár a tavaly év végi statisztikák szerint még mindig kevesebben utaznak külföldre, mint 2008-ban. A feltételezések szerint tudatosabban készülünk fel a lehetséges veszélyhelyzetek kezelésére, és az autós utak túlsúlya miatt is sokan kötnek autós assistance biztosítást – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok – döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak.

Az összes kiutazás valamivel több, mint fele – 51 százaléka – turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Várhatóan így lesz ez idén is, s mivel honfitársaink – Franciaországot kivéve – a legtöbb országba jellemzően autóval utaznak, a tendencia kedvezően hathat az utasbiztosítási, valamint az ahhoz kapcsolódó autós assistance biztosítások piacára is. Az utóbbinak kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlagosan 12 éves, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelenthet egy hosszabb utazás során.

Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjármű-tulajdonosok számára. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval – hangsúlyozza Kalmár László, a Europ Assistance ügyvezető igazgatója.

Az idei első negyedévben közel 59 százalékkal nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságnak növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

„A tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra. Egyre inkább számolnak azokkal a kockázatokkal, amit egy váratlan baleset vagy betegség, vagy akár a gépjármű meghibásodása jelenthet a külföldi nyaralás során – fogalmaz Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedés a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek

Posted on | by Lambert Gábor

Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek

A mind magasabb szolgáltatási színvonal elérése a cél

2014.06.20.

A jogszabályi kötelezettségeken túlmutató piaci önszabályozásként jött létre, és működik a gyakorlatban az a rendszer, amely a biztosításközvetítők magas színvonalú szakmai tevékenységét hivatott támogatni. A Referencia Rendszert a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagbiztosítói hozták létre. Jelenlegi formájában már a függő és a független biztosításközvetítők is használhatják, önkéntes alapon.

A referencia rendszer célja a biztosítási szektorban jól működő közvetítők piaci működésének támogatása, a visszaélésektől mentes biztosításközvetítés elősegítése, az ügyféligények szem előtt tartása, a biztosításközvetítők és az őket megbízó, illetve foglalkoztató társaságok közötti hosszú távú együttműködés megalapozása.

A rendszer lényege, hogy amennyiben a természetes személy biztosításközvetítő új biztosításközvetítői jogviszonyba kíván belépni, úgy a korábbi működéséről, teljesítményéről igazolást, referenciát kérhet a korábbi foglalkoztatójától, illetve megbízójától. A rendszerben való részvétel önkéntes mind a közvetítők, mind a biztosítók számára. A referencia tájékoztatót a közvetítő saját maga jogosult felhasználni, de kérheti, hogy azt közvetlenül a leendő foglalkoztató számára kézbesítsék.

Jelenleg 20 biztosítótársaság és – a közelmúltban megnyílt lehetőséggel élve – már egy független biztosításközvetítő társaság is csatlakozott a Referencia Rendszerhez; folyamatosan érkeznek jelzések további csatlakozási igényekről. A rendszerhez való csatlakozást a piac három nagy érdekképviseleti szervezete, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ), a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is ajánlja tagjai számára. A piacon – az elmúlt években tapasztalt jelentős csökkenést követően – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regisztere alapján jelenleg kevesebb, mint 30 000 regisztrált biztosításközvetítő dolgozik.

A rendszer kereteit jelentő Referencia Rendszer szabályzat a MABISZ honlapján is elérhető.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a biztosítók és a piacon tevékenykedő biztosításközvetítők ilyen módon is együtt tudnak működni az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása, és a piac transzparens működése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A közvetítők megfelelő tapasztalata, felelősségvállalása és a valóban szakmai alapokon nyugvó értékesítés elengedhetetlen közös érdek” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges

Posted on | by Lambert Gábor

Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges

Az elmúlt négy évben 200 ezer kárt okoztak a villámcsapások

2014.06.24.

Az elsősorban a nyári időszakban jellemző viharok miatt meglehetősen gyakoriak az ingatlanokat érő villámcsapás- és tűzkárok. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között több mint 200 ezer villámcsapás okozta és közel 31 ezer tűz okozta kárra fizettek kártérítést a biztosítók. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a prevencióval ugyanis lényegesen csökkenthetők a kockázatok – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint a nyári hónapokban jelentős károkat okozó viharokra kell felkészülni. Ezeket sokszor villámlás is kíséri, aminek hatásai jelentős károkat okozhatnak a lakásokban, nyaralókban, egyéb ingatlanokban, de az ingóságokban is. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között 214 259 villámcsapás okozta kárt regisztráltak a biztosítók, amiből közel 106 ezer a villámcsapás okozta közvetlen, több mint 108 ezer pedig a villámcsapás másodlagos hatásának volt betudható. A villámcsapások okozta károkra a biztosítók összesen 17 milliárd forintot fizettek ki.

Tűzkárok miatt a 2010. január 1-je és 2014. május 30-a közötti periódusban 30 705 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezekre csaknem 25 milliárd forintot fizettek ki a cégek.

A viharok okozta károk nagyságrendjének ismeretében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. A visszaesés döntően fizetőképességi problémákkal magyarázható, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – megközelítette a 105 milliárd forintot. Az egyéni szerződések darabszáma 2,98 millió volt tavaly év végén, de évek óta folyamatos csökkenés mutatkozik a piacon.

„A biztosított ingatlanok száma – az elmúlt évekhez képes mérsékeltebben ugyan, de – tovább csökkent 2013-ban” – összegez Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási tagozatának elnöke. „Mindemellett a tűzzel és villámcsapással kapcsolatos biztosítási események továbbra is jelentős károkat okoznak, ezért a preventív intézkedéseken túl a lakóingatlanok biztosítására is fokozott figyelmet kell fordítani.”

A lakásbiztosításon kívül a villámvédelemnek, a megfelelő prevenciónak is jelentős szerepe van. Ilyen megelőző jellegű műszaki intézkedés a tűzkárok, valamint a túlfeszültség elleni védelem. „Az épületek energetikai korszerűsítésére alkalmazott hőszigetelések, a háztartások és vállalkozások működtetésében egyre nagyobb szerepet játszó elektronikus eszközök egyaránt növelhetik a villámcsapás hatására bekövetkező károk gyakoriságát, súlyosságát” – magyarázza Kruppa Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tűzvédelmi Munkabizottságának vezetője.

Növekszik azoknak a villámvédelmi intézkedéseknek a jelentősége, amelyekkel megelőzhetőek ezek a károk, és az ezekből fakadó veszteségek, kellemetlenségek. „A megbízható villámvédelem kialakítása összetett feladat, ehhez mindenképpen érdemes épületvillamossági szakember segítségét kérni” – tette hozzá a szakember.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös állásfoglalást tett közzé arról, milyen módon védhetjük meg értékeinket a villámcsapásokkal szemben.

Viharkárok: három hét alatt 25 ezer bejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Viharkárok: három hét alatt 25 ezer bejelentés

2014.08.11.

Az elmúlt három hét szélsőséges, viharos időjárását követően eddig közel 25 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke elérheti az 1,8 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

Az idei év júliusa a meteorológiai jelentések szerint is kirívóan viharos-csapadékos volt, s nem volt ez másképpen augusztus első hetében sem. Országos átlagban csaknem kétszer, helyenként háromszor annyi eső esett, mint egy átlagos júliusban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján az idei július vélhetően bekerül az 1901 óta vezetett statisztikai idősorban „az eddigi 5 legcsapadékosabb július” kategóriába. A viharok és a felhőszakadás mellett az ország több területén gyakori volt a jégeső is, s a villámcsapások okoztak kiemelkedően sok kárt.

Az elmúlt három hétben közel 25 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke megközelítheti az 1,8 milliárd forintot. A társaságok a bejelentéseket követően azonnal megkezdték a kárfelmérést. A biztosítók meghosszabbított ügyfélszolgálattal várják a bejelentéseket, több társaság hétvégi munkavégzés elrendelésével igyekezett gyorsítani a kárfelmérést, illetve a mielőbbi kárrendezést.

A leginkább érintett területek ezúttal Budapest, Pécs és Szeged környéke, Pest megye, Csongrád és Békés megye. A leggyakoribb kártípusok a tetősérülések, tetőmegbontások, az úgynevezett rádőléses, a fák kidőlése okozta károk, de nagy számban jelentettek beázásos, elöntéses, illetve villámcsapás okozta károkat is.

A hazai lakóingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 93 ezer darabbal maradt el a 2010. évitől. A szerződések darabszáma 3 millió alá, 2,98 millióra csökkent 2014. január 1-jére.

A lakásbiztosítások díja egyébként csökkenő tendenciát mutat, a 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot, azaz, már alig több mint 2300 forintos havi díjért lehet lakásbiztosítást kötni. A csak az alapkockázatokat tartalmazó biztosítások átlagdíja ennél alacsonyabb, nem éri el a havi 2 ezer forintot.

Élénkül a nyugdíjbiztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Élénkül a nyugdíjbiztosítási piac

2014.08.13.

2014 első félévében kis mértékben, 1,25 százalékkal gyarapodott a biztosítási piac, ám ezen belül a gépjármű-, illetve a nyugdíjbiztosítások területe intenzívebb növekedést mutatott. A szektor összesített díjbevétele 441,3 milliárd forint volt az idei első hat hónapban – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A vizsgált időszakban a teljes díjbevételhez az életbiztosítási üzletág 229 milliárd, míg a nem-élet terület 212,3 milliárd forinttal járult hozzá. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosításokból (kgfb) származó bevételek meghaladták az 52 milliárd forintot. A kgfb-szerződések darabszáma mintegy 3,4 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. Szerényebb mértékben, de erősödött a casco-piac is: a díjbevételeket tekintve 0,7 százalékkal, közel 33 milliárd forintra nőtt, a szerződések darabszáma pedig csaknem 7 és fél ezerrel emelkedett.

A gépjármű-biztosítások területén tapasztalt bővülés elsősorban az új autóértékesítések, illetve a magyarországi forgalomba helyezések volumenének növekedésével magyarázható. Friss statisztikák szerint az idei első félévben összesen 32 992 személyautót és 7022 kishaszon-gépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, ami a tavalyi első félévhez képest 21,4, illetve 50,8 százalékos növekedést jelent

A nem-életbiztosítási üzletág összesen közel 4 százalékkal bővült a tavalyi évhez képest, ehhez a gépjármű-biztosítások területe mellett az általános felelősségbiztosítások bevételeinek növekedése járult hozzá. E terület több mint 15 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest, amiben valószínűleg szerepe lehet a Polgári Törvénykönyv vezetői felelősségre vonatkozó passzusai változásának is.

A január óta hatályos adószabály-változások megszüntették a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.

„A kedvezménytől azt várjuk, hogy jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Örömmel látjuk, hogy az első féléves adatok alapján a nyugdíjbiztosítások valóban egyre népszerűbbek az ügyfelek körében. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat

Posted on | by Lambert Gábor

Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat

2014.09.01.

2010 szeptembere óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, melyet az elmúlt négy évben több mint 86 ezren kerestek fel. Legtöbben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításokkal (kgfb) kapcsolatos ügyekben érdeklődnek – tette közzé a MABISZ az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

Az indulás óta pontosan 86 103-an keresték fel az ügyfélszolgálatot, az ügyfelek döntő többsége – több mint 90 százaléka – írásban vagy telefonos kapcsolatfelvétel útján. A személyes megkeresések száma négy év alatt megközelítette a 2500-at.

A 2010. szeptember 1-jén létrehozott ügyfélszolgálatot legtöbben a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítással (kgfb) kapcsolatos ügyekben keresték meg: a legtöbb kérdés a fedezetlenségi díjra, a bónus-malus besorolásra, a biztosítatlan gépjárművek okozta károkra, illetve a MABISZ Díjnavigátorra vonatkozott.

„A MABISZ Ügyfélszolgálatát azzal a céllal hoztuk létre négy évvel ezelőtt, hogy az ügyfelek gyors és pontos információhoz jussanak általános biztosítási kérdésekben és a saját, egyedi szerződésükkel kapcsolatban is. Az, hogy négy év alatt több mint 86 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló a kezdeményezés, és az információszolgáltatás mellett fontos edukációs feladatokat is ellát” – foglalta össze az elmúlt évek tapasztalatait Molnos Dániel a MABISZ főtitkára.

A MABISZ Ügyfélszolgálat „csúcsidőszaka” általában az őszi-téli hónapokra esik, amikor a kgfb-díjak hiteles összehasonlítására szolgáló MABISZ Díjnavigátorról, illetve a „kötelezőváltással” kapcsolatos témákról érdeklődnek az ügyfelek.

Az idei év első kilenc hónapjában, 2014. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között 12 824 megkeresést regisztrált a szervezet, ebből 10 644 telefonos, 1411 írásos, 769 pedig személyes kapcsolatfelvétel volt.

Életbiztosítás: jelentős lemaradásban

Posted on | by Lambert Gábor

Életbiztosítás: jelentős lemaradásban

2014.09.04.

Az Európai Biztosítók Szövetsége, az Insurance Europe frissen publikált összesítése szerint a világ legnagyobb biztosítási piaca az európai: 2013-ban a kontinens biztosítói mintegy 1119 milliárd eurós díjbevételt értek el, ebből az életbiztosítási díjbevételek 667 milliárd eurót tettek ki. Egy ügyfél átlagosan 1124 eurót költ Európában életbiztosításra, Magyarországon ennek az összegnek alig egy hetedét fordítják ugyanerre a célra.

Az összesítés szerint Európa továbbra is a világ legnagyobb biztosítási piaca: a globális biztosítási piac 35 százalékát adja, miközben az Egyesült Államok további 30, Ázsia 28 százalékkal részesül ebből, a Csendes-óceáni térség és Afrika részesedése marginális, körülbelül 3-3 százalék. Tavaly a teljes európai biztosítási piac díjbevétele 1119 milliárd euró volt, ebből 667 milliárd életbiztosításból, 334 milliárd a nem-élet jellegű termékekből, míg 118 milliárd euró egészségbiztosításból származott.

Az egy főre jutó biztosítási költés tekintetében hasonló arányok látszanak: életbiztosításban az európai átlag 1124 euró évente, nem-élet termékekre és balesetbiztosításra 564 eurót költ egy átlag európai, míg az egészségbiztosítás a maga alig 200 eurójával ezektől jóval elmarad, ugyanakkor növekvő tendenciát mutat.

Az adatok alapján jól látszik, hogy az életbiztosítási szegmens meghatározó Európában: a legfejlettebb piac Lichtenstein, Svájc, Finnország, Dánia és az Egyesült Királyság: ezekben az országokban az egy főre eső átlag életbiztosítási költés éves szinten 3000-3500 euró.

Az átlagos 1124 euróhoz képest sereghajtó Törökország, Románia, Bulgária és Lettország: ezekben az országokban alig 100 eurót költenek életbiztosításra. Magyarország a kevesebb, mint 150 eurós éves átlaggal szintén jóval az átlag alatt volt 2013-ban.

A magyar piacot vizsgálva tavaly összesen 810,2 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz. Ennek 53,4 százaléka, 432,7 milliárd forint az élet-, 46,6 százaléka, 377,5 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágakból. Az életpiac 2013-ban stagnált, az idei évben azonban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint már látszik némi elmozdulás.

A 2014. január 1-je óta hatályos adószabály-változás megszüntette a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.

„Az adókedvezmény jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta

Posted on | by Lambert Gábor

Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta

2014.09.23.

2010 óta, a május-augusztusi időszakokban több mint 762 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezek kárösszege megközelíti a 60 milliárd forintot. 2014. május 1-je és augusztus 31-e között több mint 134 ezer bejelentést regisztráltak a biztosítók, a károk volumene eléri a 8,1 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb összesített adatokat.

Az idei szeptemberi szélsőséges időjárás, a viharok, felhőszakadások, illetve árvizek komoly károkat okoztak országszerte. A biztosítókhoz egyetlen hétvége, a szeptember 12 és szeptember 14-e közötti viharos időjárás miatt mintegy 7 ezer kárbejelentést érkezett, a károk becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot. A szeptember elején néhány nap alatt lezúdult hatalmas mennyiségű csapadék az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) statisztikái szerint egyes országrészeken átlagosan háromhavi csapadékmennyiségnek felelt meg. Országos átlagban 77 mm csapadék hullott, ami másfélszerese az ebben az időszakban szokásosnak. Siófokon és Szentesen esett a legtöbb eső: ezekben a városokban hat nap alatt legalább negyedévnyi csapadék hullott le.

A MABISZ összesítése alapján látszik, hogy a „fekete év” 2010 volt, amikor csaknem 312 ezer viharok, illetve árvizek okozta kárt regisztráltak a biztosító társaságok, a kárösszeg pedig elérte a 29,6 milliárd forintot.

Egy évvel később jóval nyugodtabb évet zárt e tekintetben a piac, 2011-ben ugyanis kevesebb mint felére csökkent mind a károk száma, mind a kárérték. Ebben az évben május és augusztus között összesen 119 079 darab viharkárt regisztráltak a hazai biztosítók, a kárösszeg pedig valamennyivel 7,7 milliárd forint fölött alakult.

Ugyanakkor 2012-ben és 2013-ban közel 100 ezer viharkárt jelentettek a cégeknél – 2012-ben 98 630-at, 2013-ban 98 597-et -, miközben a károk összege 2012-ben 6, 2013-ban 7,3 milliárd forintot tett ki.

2014-ben több mint 40 százalékkal több kárt jelentettek a május 1-je és augusztus 31-e közötti periódusban, mint egy évvel korábban: a bejelentett károk száma meghaladta a 134 ezret, a kárérték pedig a 8,1 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013 végén a biztosítók 2,98 millió darab egyéni lakásbiztosítási szerződést tartottak nyilván, 93 ezerrel kevesebbet, mint 2010-ben. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is

Posted on | by Lambert Gábor

Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is

2014.10.20.

Az idei évben szokatlanul hosszúra nyúló őszi szünetet, és a közelgő hosszú hétvégét várhatóan sokan használják majd ki utazásra. Minden esetben érdemes előre felkészülni a váratlan helyzetekre: az utasbiztosítás megkötése és az elővigyázatosság együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, amelyhez jelentősen hozzájárulhat a most következő hosszú hétvége és a másfél hétig tartó őszi szünet is. Sokan ezekben a napokban is a külföldi kikapcsolódást választják: még tengerparti nyaralásra is van lehetőség Egyiptomban, Tunéziában vagy Törökországban, de a klasszikus városnéző túrák is népszerűek.

Mindkét esetben van mire odafigyelni: aki tenger mellé megy, és a vízi sportokat is előnyben részesíti, annak hagyományos utasbiztosítása mellé – ha az nem tartalmazza a búvárkodásra is vonatkozó kockázatot – javasolt extrém sportokra szóló kiegészítő biztosítást kötnie.

Különösen a charter-járatokkal utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt.

A külföldi tartózkodás során, a városnéző utakon, különösen a mediterrán országokban javasolt különös elővigyázatosság. „Zsúfolt helyeken, piacokon, ahol naponta akár több ezer turista is megfordul, kiemelten ügyeljünk értéktárgyainkra, mivel igen gyakoriak az utcai lopások, a női válltáskák lerántása” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

„Olyan értékeket, mint a lakáskulcs, személyi okmányok, fényképezőgép, szemüveg, vagy az ellopott táska egy bizonyos értékhatárig megtérítik a biztosítók, de még ha kárunk meg is térül, egy-egy ilyen eset az egész nyaralást tönkreteheti. Ha megtörténik a baj, a kártérítéshez minden esetben szükség van a rendőrségi jegyzőkönyvre” – teszi hozzá Horváth Péter.

Baj esetén óriási segítség lehet a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia-szolgáltatás. A nap 24 órájában magyar nyelven segítség kérhető, nemcsak a biztosítással kapcsolatos ügyintézésben, hanem az általános információszolgáltatásban is, pl. menetrend lekérdezése, mit tegyünk, ha lekéstük a repülőjáratot stb.

A szakemberek tapasztalatai szerint nő a hazai kiutazók tudatossága, egyre több utazó ismeri fel az utasbiztosítás megkötésének szükségességét. E tudatossággal lehet összefüggésben, hogy az idei évben jelentősen nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos kiutazási növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságának növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal növekedve a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Kgfb: indul a kampány

Posted on | by Lambert Gábor

Kgfb: indul a kampány

2014.10.29.

Vasárnap meghirdetik a jövő év január 1-jétől érvényes kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) tarifáikat a biztosítók, amely még mindig az autósok több mint felét érinti – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően legkésőbb 2014. november 2-áig kell közzétenniük a 2015. január 1-jétől érvényes kgfb-tarifáikat azoknak a biztosító társaságoknak, amelyek jövő év január 1-jétől módosítani kívánnak díjaikon. A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je.

A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra. A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

Ami a gyakorlati tudnivalókat illeti: az idei kampányban a tavalyihoz hasonlóan a díjakat a biztosítók a szektor felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a MABISZ, illetve a saját honlapjaikon kötelesek megjeleníteni. A tavalyelőtti jogszabály-módosítás alapján a biztosítók már nem kötelesek díjat hirdetni. Annak a társaságnak, amelyik november 2-áig nem hirdet új díjat, automatikusan az utoljára meghirdetett tarifája lesz érvényben 2015. január 1-jétől is.

Ismeretes, hogy 2013. január 1-jétől szabaddá vált a hazai kötelező gépjáműfelelősségbiztosítási piac díjhirdetési rendszere. E szerint a biztosítók év közben is, bármikor – nemcsak, mint korábban, évente egyszer – módosíthatják díjaikat. Természetesen a már megkötött szerződések díja a következő biztosítási évfordulóig változatlan marad.

Az európai statisztikák szerint Magyarországon a kgfb-átlagdíj rendkívül alacsony, a legalacsonyabb Európában.

A magyar piaci átlagdíj 64 euró, miközben Olaszországban 436, Belgiumban 306, Németországban 228, Görögországban 267, Romániában 115, Lengyelországban pedig 103 euró az éves kötelező biztosítás átlaga.

A magyarországi átlagdíj az idei év első félévében 19 887 forint volt, amely kevesebb, mint 1660 forintot tesz ki havonta. Ennek az olasz tarifa csaknem a hétszerese, a belga csaknem az ötszöröse, míg a németek 3,5-szer annyit fizetnek a kötelező biztosításért.