Megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer


Megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer

2011.06.16.

Néhány éven belül megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer. Ennek egyik előfeltétele, hogy 2011. június 15-től megváltozik a bonus-malus fokozatok ellenőrzésének rendszere – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy 2011. június 15-étől hatályos minisztériumi rendelet alapján a bonus-malus fokozatok biztosítói ellenőrzésének rendszerét, a korábbi „BOMA-rendszet” a Kártörténeti Nyilvántartás (KÁNYA) rendszere váltja fel. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosító váltásnál megszűnik a biztosítók közötti, papír alapú adatcsere, helyette a biztosítók a Kártörténeti Nyilvántartásból tudják lekérdezni az ügyelek kártörténeti adatait. A KÁNYA-rendszert a biztosítók 2010. január 1-jétől, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény hatályba lépése óta folyamatosan töltik fel adatokkal.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszerével a korábbi rendszernél gyorsabb, biztonságosabb, és ennek köszönhetően a fogyasztói érdekeket jobban szolgáló rendszer lép életbe” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. A Kártörténeti Nyilvántartási rendszer kiépülése újabb lehetőség arra, hogy a biztosító társaságok kockázatarányosabb díjat tudjanak felszámolni ügyfeleiknek, mivel az a korábbinál „zártabbá” teszi rendszert. Így, később akár évtizedekre is visszakereshetők lesznek a kármentesek vagy a balesetet okozók adatai.

A Kártörténeti Nyilvántartási rendszert több európai országban már több évvel, sőt évtizeddel ezelőtt bevezették. Ausztriában 1994 óta, Németországban még ennél is régebben, 1992 óta hasonló rendszer tartja nyilván a gépjárművek üzembentartóinak adatait.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszere újabb, jelentős lépés egy, a legjobb európai tapasztalatokat ötvöző rendszer létrehozásához, ami pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a kgfb-rendszerét – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetségének javaslata, hogy 2015-ig maradjon fenn a jelenlegi, egységesen szabályozott, kötelezően előírt bonus-malus rendszer, ezt követően pedig a biztosítók teljes szabadságot kapjanak abban, hogy milyen kedvezmény-rendszert alkalmaznak. A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a kármenteseket alacsonyabb díjjal „jutalmazó” rendszernek már most is csak a struktúráját, az egyes osztályokba való átléptetés szabályait határozza meg a jogszabály. A kedvezmény konkrét mértékének megállapítása már több éve a biztosító társaságok kompetenciája és a verseny része. A KÁNYA-rendszer 2010. január 1-jétől töltik fel a biztosítók, így 2015. január elsejére már megfelelő – öt évnyi – adat áll majd a biztosító társaságok rendelkezésre az új ügyfelek kockázatának megítéléséhez.

Európában többnyire már az 1990-es évek közepétől eltörölték a kötelezően előírt bonus-malus rendszert, ennek ellenére a társaságok nagy része továbbra is a régi, az ügyfelek által megszokott, jól bevált metódust alkalmazza.

Rövid külföldi kiruccanáskor is ajánlatos utasbiztosítást kötni


Rövid külföldi kiruccanáskor is ajánlatos utasbiztosítást kötni

2011.06.23.

Idén várhatóan rövidebb, de inkább több, két-három napos útra indulnak a pihenni vágyó magyar családok. Még az ilyen rövid külföldi nyaralás előtt is érdemes azonban biztosítást kötni, mivel biztosítás nélkül egy váratlan betegség vagy baleset miatti kórházi kezelés akár több millió forintjába is kerülhet az érintetteknek – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

„Ezen a nyáron várhatóan lerövidülnek a külföldi nyaralások, a pihenni vágyók többsége több, két-három napos kiruccanásra indul majd” – ad rövid előrejelzést az idei nyár várható tendenciáiról Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

2011 elején a célországi politikai helyzet bizonytalanságai miatt esett vissza a magyarok által oly kedvelt tunéziai és egyiptomi társas utak száma, a helyzet normalizálódásával azonban visszatérnek a magyarországi turisták ezekre a kedvelt helyszínekre, ahol a biztosítók ismét teljes körű egészségügyi szolgáltatást garantálnak az ügyfeleknek. „Az egzotikus utakra, Európán kívüli célországokba az emberek döntően szervezett módon, utazási irodával mennek, és az utazási iroda ajánlja, illetve fölhivja a figyelmet az utasbiztositás megkötésére. Sőt, az irodában szakemberek ülnek, és olyan típusú, illetve limittel rendelkező biztosítást javasolnak, amely az adott úti célnak megfelel és az ottani, speciális kockázatok lefedésére alkalmas limiteket tartalmazza.

„A biztosítatlanság és az abból eredő kockázat inkább akkor jelentkezik, amikor egyéni utakra indul a lakosság” – számol be tapasztalatairól a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A tapasztalatok szerint a vékonyabb pénztárcával rendelkező, rövidebb utakra induló családok elsősorban a szomszédos országokat veszik célba. Különösen kedveltté vált a horvát tengerpart, ahová autópályán már néhány óra alatt el lehet jutni. Sokan úgy gondolkodnak, hogy néhány száz kilométeres távolságról, ha bármi baj történne, haza lehet jutni, így nem szükséges biztosítást kötniük.

„Sajnos számos eset mutatja, hogy ez tévedés. A közelmúltban az egyik biztosító ügyfelével egy mindössze egy napos bécsi bevásárló úton esett meg egy azonnali kórházi kezelést igénylő, súlyos rosszullét. Egy másik, de koránt sem egyedi példa, hogy hosszú hétvégére, a horvát tengerpartra utazó ügyfeleknél, búvárkodás után, egy rosszul sikerült merülést követően úgynevezett „keszonos mentést” kell alkalmazni (a beteget fokozatosan csökkenő nyomású kapszulákba helyezik annak érdekében, hogy a hirtelen nyomáscsökkenés miatt ne szenvedjen maradandó károsodást). Egy ilyen mentés több százezer forintra rúg – cáfolja a fenti vélekedés helyességét Horváth Péter.

Legtöbb társaságnál találhatók valóban alacsony összegű, kedvezményes ajánlatok, amelyek akár rövid, akár hosszabb tartamú utazás esetén igénybe vehetőek. Ennek ellenére a becslések szerint a külföldre látogató turisták többsége nem köt utasbiztosítást. Évek óta változatlan, hogy a kiutazók mindössze harmada rendelkezik utasbiztosítási védelemmel.

A MABISZ tagbiztosítói közül 2010-ben tíz társaság foglalkozott utasbiztosítással, az összesített piaci díjbevétel tavaly kissé meghaladta a 8,9 milliárd forintot. Utasbiztosítást ma már számos csatornán keresztül lehet kötni, s bár az értékesítési csatornák körében az online kötések területén emelkedés figyelhető meg, ma is „hagyományos” csatornákon keresztül kötik az utasbiztosítások több mint 95 százalékát.

2010-ben 16,9 millióan látogattak külföldre, többségük – mintegy 10,8 millióan – egynapos, elsősorban bevásárlási célú útra indult. A külföldre látogatók száma a statisztikai adatok szerint 2009-hez képest mintegy 4 százalékkal csökkent, de ezen belül a többnapos kiutazások száma magasabb, 7 százalékos visszaesést mutat. A több napra külföldre utazók száma 5,5 millióra mérséklődött, közülük a turisztikai illetve üzleti motivációjú és az utasbiztosítás igazi rétegét jelentő utasok száma 4,6 millió volt.

Együttműködési megállapodást írt alá az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége


Együttműködési megállapodást írt alá az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége

2011.07.05.

2011. július 5-én együttműködési megállapodást kötött az Autós Nagykoalíció (ANK) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A megállapodás fő célja a feketegazdaság szerepének visszaszorítása, a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő gépjárművek számának csökkentése és a legális gazdasági környezet erősítése.

A közös célok között kiemelkedő szerepet kap a szerződő felek és tagjaik gépjárműbiztosítási szerződéses viszonyában felmerülő problémák szakszerű és gyors, megállapodásos rendezése, a fekete szervizek versenyelőnyének megszüntetése, a legális, adófizető gazdasági szféra támogatása.

„A feketegazdaság a legális szervizeknek több tízmilliárd forintos bevételkiesést, az államnak sok milliárd forintos ÁFA-, illetve vállalkozási nyereségadó kiesést és felmérhetetlen morális kárt okoz” – jelentette ki Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke.

A felek megállapodtak abban, hogy a mindkét fél tagságát érintő kérdésekben, jogszabályelőkészítési, véleményezési és szakmai anyagkészítési munkájukban egyeztetnek. A közösen képviselhető álláspontot egymást támogatva, a nem egyeztethető témákat önállóan képviselik oly módon hogy sem ekkor, sem más alkalommal egymás jó hírnevét, szakmai hitelességét nem sértik, véleményét tiszteletben tartják. Az Autós Nagykoalíció és a MABISZ együttműködnek abban is, hogy Magyarországon valamennyi gépjármű rendelkezzék kötelező gépjármű felelősségbiztosítással.

„A Magyar Biztosítók Szövetsége évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden forgalomban lévő jármű rendelkezzen kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A kilencvenes években, sőt még az elmúlt évtizedben is előfordult, hogy esetenként a családi kiadásokat úgy próbálták meg csökkenteni az autótulajdonosok, hogy nem fizették be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat. Ezzel pedig sokkal nagyobb kockázatnak tették ki magukat, mivel károkozás esetén a kárt nekik maguknak kellett megtéríteniük.

Szerencsére a jogszabályi szigorítások és – remélhetően – a magyar autós társadalom felelős magatartásának köszönhetően kissé csökkent a biztosítatlan járművek száma. Becsült arányuk a MABISZ GKI által kifizetett károk alapján megközelíti 2,5 %-ot, amelyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) adatai is alátámasztanak. A MABISZ GKI évente mintegy 2 milliárd forintot fizet ki a biztosítatlan gépjárművek által okozott károkra.

„A biztosítatlan gépjárművek 2,5 százalék alatti arányával nem állunk a legrosszabb helyen Európában” – jelentette ki Molnos Dániel. Ismert, hogy Írországban 5 százalék, Nagy-Britanniában 4 százalék, Görögországban pedig a gépjárművek közel 10 százaléka közlekedik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nélkül az utakon.

Kgfb-vel nem rendelkező gépjárművek Európában

(az összes forgalomban lévő gépjármű arányában)

A két fél együttműködése nem vonatkozik semmiféle szerződéses viszony szabályozására, illetve biztosítási díjakkal, óradíjakkal, alkatrész-árakkal kapcsolatos, vagy egyéb, a versenyt befolyásoló vagy korlátozó megállapodások létrehozására.

A szerződő felek nagymértékben számítanak a nyilvánosság erejére, amely segít megértetni az autós társadalommal, a biztosítottakkal, hogy hosszabb távon mindenkinek elemi érdeke a feketegazdaság visszaszorítása.

Knezsik István

elnök

Autós Nagykoalíció

dr. Molnos Dániel

főtitkár

Magyar Biztosítók Szövetsége

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre


Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

2011.08.12.

2011 első félévében az előzetes adatok szerint 419,4 milliárd forint díjbevétellel zártak a hazai biztosító társaságok, ami elmaradást mutat az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első félév összesített adatait.

2011 első hat hónapjában a 30 biztosító társaság, egyesület, illetve fióktelep adatait tartalmazó adatsorok tanúsága szerint a nem életbiztosítási díjbevételek 8,7 milliárd forinttal csökkentek. Míg 2010 első félévében a társaságokhoz 215,3 milliárd forint díj folyt be a nem életbiztosítási üzletágakból, addig az elmúlt félévben 206,6 milliárd forint.

„A casco-díjak csökkenéséről sok szó esik manapság, azonban a piac fejlődésének ismeretében érdemes egy kissé árnyalnunk a képet” – jelentette ki Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. 2011 első hat hónapjában alig 38 milliárd forint jelentette a hazai casco-piacot, a díjbevétel közel 6 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

„A casco-díjbevételek csökkenése mögött több, a piac struktúráját is érintő jelenség áll” – árnyalja a képet az elnök. A piacon egyre inkább terjednek a limitált szolgáltatást nyújtó casco-termékek, a „kötelezőt-cascót együtt” típusú biztosítási csomagok. Teret nyernek a „részcascók”, amikor a termék például részlopásra nem terjed ki – egy lámpa, kerék vagy antenna eltulajdonítására –, vagy totálkárra nem a tényleges értéket, hanem csak a szerződésben megállapított, limitált összeget fizetik ki a biztosítók – természetesen alacsonyabb díj ellenében.

A casco-díjbevételek növekedését az újautó-értékesítés fellendülése hozhatja majd meg, erre azonban a jelek szerint még várnunk kell. Sőt, a tapasztalat az, hogy a korábban, finanszírozott gépjárműre megkötött szerződéseket a hitel lejárta után nem, vagy csak szűkített formában kötik újra az autótulajdonosok. Az alacsonyabb szolgáltatási limitekhez alacsonyabb díj társul, ami szintén oka a piac csökkenésének.

„Öröm az ürömben, hogy az alacsonyabb díjak láthatóan több szerződést generálnak: 2011. június végén 818 ezer darab casco-szerződést kezeltek a biztosítók, közel 14 ezer darabbal többet, mint egy évvel korábban. Ez annyit jelent, hogy remélhetően egyre többen ismerik fel, hogy ha több millió forintért sikerül egy autót vennie a családnak, nem szabad sajnálni havi néhány ezer forintot azért, hogy a jármű biztonságban is legyen” – összegzi tapasztalatait Szombat Tamás.

A másik nagy autós üzletágból, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) befolyt díjak is csökkentek – több mint 8 milliárd forinttal – az egy évvel korábbihoz képest. „Az évről évre tapasztalható díjcsökkenés kedvező az ügyfeleknek, és abban, hogy ez lehetővé vált, szerepe van a kedvezően alakuló kárstatisztikáknak is” – mutat rá a MABISZ Gépjármű Tagozatának elnöke. A javuló kárstatisztika nemcsak a válság, a magas benzinárak következtében visszaeső gépjárműforgalommal, hanem a kármegelőzés érdekében életbe léptetett jogszabályi változásokkal – a bírságtételek jelentős emelése, az objektív felelősség bevezetése – is magyarázható.

Az életbiztosítási piacról származó adatok ma még nem teljesek, mivel a nyilvános részvénytársasági formában működő CIG Pannónia Életbiztosító adatait még nem tartalmazzák. A biztosítók visszajelzései alapján a lakosság körében a megtakarítási hajlandóság erősödik, kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben mutatkozik majd meg a befektetések piacán, és milyen mértékben választják az ügyfelek az elsősorban hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínáló életbiztosítási termékeket.

A tapasztalatok szerint a túlzott és felelőtlen eladósodás kockázatait megtapasztalva a lakosság felismerte a megtakarítás, a nyugdíjas korra történő elő-takarékosság és öngondoskodás szükségességét. Mindenképpen kívánatos lenne, ha legalább azok az összegek, amelyek a nyugdíjas kori megélhetésre szolgáltak – a magán nyugdíjpénztári hozamok – „visszakerülnének” a hosszú távú megtakarítások rendszerébe, például az életbiztosításokba.

Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár


Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár

2011.08.16.

Idén egyetlen hónapban, júliusban 52 300 időjárás okozta kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz. A legtöbb káresemény a viharok, illetve a villámcsapások miatt következett be – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egyik legviharosabb nyári hónap, a július idén sem volt eseménytelen: pontosan 52 303 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kárérték megközelíti a 4,6 milliárd forintot.

Kimagaslóan sok bejelentés történt a vihar által a tetőszerkezetekben, vakolatban keletkezett károk miatt, de sok volt a fakidőlés miatti káresemény is. Az összes regisztrált eset több mint feléért – 52,6 százalékáért – a viharok a felelősek, ezek kárértéke több mint 2 milliárd forintra tehető.

Igen sok kárt okoztak az elmúlt hónapban a villámcsapások is, az összes kár közel 28 százalékát, több mint 14 800 esetet ezekkel kapcsolatosan jelentett be a lakosság. Az utóbbin belül kiemelkedően magas volt a villámcsapások ún. indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatása miatti esemény, ami elsősorban a műszaki berendezéseket tette tönkre. A villámcsapással kapcsolatos káresemények 63 százalékáért – több mint 9300 esetért – az utóbbi jelenség a felelős. „A villámhárító megvédi ugyan az épületet a direkt villámcsapás következményeitől, de az elektromos hálózaton keresztül terjedő túlfeszültségtől nem. A villámcsapások okozta túlfeszültségből keletkező károkat úgy kerülhetjük el a legegyszerűbben, ha vihar esetén legalább a nagyobb értékű és érzékenyebb elektromos készülékeket, műszaki berendezéseket – laptop, plazma-tv, számítógép – áramtalanítjuk” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. További lehetőség a védekezésre a kereskedelmi forgalomban is kapható ún. villámvédő elosztó vagy az elektromos hálózat túlfeszültség elleni védelme. Azért is ajánlatos betartanunk ezeket az óvintézkedéseket, mivel egy pillanat alatt igen nagy kár történhet, akár a lakásban található összes érzékenyebb, jellemzően kis feszültséggel működő műszaki cikk tönkremehet. Csak a júliusi villámcsapások okozta indukciós hatások következtében keletkezett kárösszeg 800 millió forintra becsülhető.

Ami az időjárás okozta káresemények területi megoszlását illeti, jól látszik, hogy a viharok leginkább Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak. Az előbbi megyéből több mint 7600, az utóbbiból közel 6200 bejelentés érkezett. Elég nagy különbség mutatkozik az ország keleti és nyugati fele között: a nyugati megyékből, Zalából és Fejér megyéből érkezett legkevesebb bejelentés, 583, illetve 716.

Az időbeli megoszlás is meglehetősen koncentráltnak mondható, három nap alatt, a július 18-21-e közötti időszakban az országon végigsöprő viharok következtében több mint 12 ezer bejelentés érkezett a cégekhez és ezek kárértéke megközelíti az 1,4 milliárd forintot.

„A biztosítók folyamatosan végzik a kárfelméréseket – még most is sok ügy van folyamatban -, de a kárrendezés az esetek nagy részénél már megtörtént” – összegzi a kárrendezéssel kapcsolatos információkat Gorda Zsolt. Az összeg és a darabszám szerencsére eltörpül a tavaly nyári időjárás okozta károk mellett, amikor a biztosítók a vihar- és árvízkárokra közel 25 milliárd forintot fizettek ki és a károk darabszáma meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacon 15 biztosító társaság több tucat termékkel van jelen. A Magyarország területén nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, a 72-73 százalékos lefedettség pedig európai mércével is viszonylag jónak számít. „Örvendetes jelenség, hogy tapasztalataink szerint, ha lassan is, de növekszik a biztosítással védett ingatlanok száma Magyarországon. 2010-ben mintegy 30 ezer darabos növekedést láttunk, ami arra utal, hogy a hazai lakosság egyre felelősségteljesebben gondolkodik. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a tavalyi év katasztrófakárai is segítettek rádöbbenteni a lakosságot arra, hogy legalább a legfontosabb értékeit mindenképpen biztosítania kell” – tette hozzá a MABISZ Lakásbiztosítási bizottságának elnöke.

2011 július havi kárbejelentések:

Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac


Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac

2011.10.19.

A mindenkori kormányzat támogató szerepe, és a jogalkotókkal való együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar biztosítási piac ismét lendületet kapjon – hangozott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) második nemzetközi, Budapesten megrendezett konferenciáján. Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke az eseményen tartott szakmai előadásában kifejtette: a magyar biztosítási szektor európai viszonylatban a sereghajtók között van, ami viszont nem feltétlenül csak a válsággal függ össze.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

Ilyen az alulbiztosítottság csökkentése mind a kkv-szektorban, mind pedig a lakossági területen, például egy, a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére irányuló normatív támogatási rendszer kialakításával. „A jelenlegi támogatási rendszerek szétaprózottak, nem a széles társadalmi rétegek gondjait oldják meg, jóllehet az egyik legfontosabb célunk az, hogy ne a forma, hanem a cél és az időtáv határozza meg a támogatás mértékét.” – fejtette ki Kisbenedek Péter. Legalább ennyire fontos lenne az egészségbiztosítási terület szabályozása is, így annak pontos definiálása, hogy egy esetleges új rendszerben mit vállalna az állam, és mit nyújtanának a piac szereplői a lakosság számára. A MABISZ elnöke szerint van jövő és van potenciál a magyar biztosítási előtt, hiszen az Európai Unióban átlagosan tízszer akkora az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel, és legalább négyszer akkora a nem-élet biztosítási piac is, mint Magyarországon.

A konferencián Magyarország miniszterelnöke is arról beszélt, hogy van jövője a szektornak, hiszen a biztosítási szektor meghatározó minden európai gazdaságban, így Magyarországon is. Orbán Viktor nyitóbeszédében hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz helyzet ellenére a magyar gazdaság talpon fog maradni, ebben pedig nagy szerepet játszanak majd a pénzintézetek és a biztosítók, így a gazdasági növekedésben is fontos szerepük lesz.

A kormányfő megköszönte a piaci szereplőknek azt az áldozatot, amelyet felvállaltak az ország versenyképességének segítése érdekében, és kifejtette: „a kormány nem csak pénzügyi súlya miatt értékeli az ágazatot, hanem mert a biztosítás olyan társadalmi értékeket is képvisel, amely egy modern gazdaságban elengedhetetlen.” A miniszterelnök biztosította emellett a piacot arról is, hogy a jövőben számít rájuk egy más típusú nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer kialakításában. Ezekben a magán pillér megerősödése kiemelt szerephez jut majd, ebben pedig számíthatnak a kormányzat támogatására a magyar biztosítók.

Egy éves a MABISZ Ügyfélszolgálata


Egy éves a MABISZ Ügyfélszolgálata

Még mindig sok problémát okoz a fedezetlenségi díj

2011.10.25.

Az elmúlt egy évben összesen 24 925 megkeresés érkezett a MABISZ Ügyfélszolgálatához. A legtöbb jelzés a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacot (kgfb) érintette – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége alig több mint egy éve, 2011. szeptember 1-jén – német és osztrák mintára – hozta létre Ügyfélszolgálatát. Az új intézmény életre hívásának legfontosabb célja, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz jussanak biztosítási szerződésükkel kapcsolatban.

„Az a tény, hogy az újonnan felállított szervezethez az első évben közel 25 ezer megkeresés érkezett, bizonyítja, hogy jó döntés volt az új intézmény létrehozása” – összegzi az első évet Molnos Dániel. Az Ügyfélszolgálathoz beérkező megkeresések több mint 95 százaléka a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást érinti, ami arra utal, hogy még mindig sok a tennivalónk az ügyfelek tájékoztatásában” – von mérleget a szövetség főtitkára.

A MABISZ Ügyfélszolgálathoz érkező megkeresések

(témakör szerinti bontásban)

A legtöbb probléma a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának elmaradásából származik. Mivel a jogszabály szerint a díjjal nem fedezett időszakra a jogszabályban rögzített mértékű, a korábbinál jóval magasabb „fedezetlenségi díjat” kell fizetniük a feledékeny autósoknak, a biztosítóknak nincs lehetőségük méltányosságot gyakorolni. A MABISZ Ügyfélszolgálatához érkezett olyan panasz, hogy az autósnak több mint egy éves díjelmaradása után 150 ezer forintot meghaladó fedezetlenségi díjat kellett fizetnie.

A MABISZ Ügyfélszolgálathoz érkező megkeresések

(havi bontásban)

Az Ügyfélszolgálatot havonta átlagosan mintegy 2 ezren keresik fel, s már tavaly novemberben, alig két hónapos működés után feltűnően sok információkérés érkezett a kgfb-kampány idején. Sok kérdés merült fel a MABISZ tavaly debütált, a kgfb-díjak teljes körű, hiteles és pártatlan összehasonlítását biztosító Díjnavigátorral kapcsolatban.

A bejelentések 91 százaléka telefonon, 6 százaléka e-mailben, 3 százaléka levélben érkezik a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Ügyfélszolgálat megalakulása, 2010. szeptember 1-je és 2011. szeptember 30-a között összesen 1884 panaszbejelentést regisztrált a szervezet, közülük 1263 telefonon, 345 e-mailben, 276 pedig levélben érkezett. A panaszok főként konkrét állománykezeléssel, illetve jelentős részben a gépjármű-kárrendezéssel kapcsolatos panasz, illetve információkérés.

„Célunk a minél több elégedett ügyfél és a minél kevesebb panasz” – summázza Molnos Dániel a MABISZ Ügyfélszolgálatának legfontosabb célkitűzését.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb, 2011 második negyedéves összesítése szerint az elmúlt másfél évben több mint 50 százalékkal csökkent a biztosítókat érintő ügyfélbeadványok száma. „A szövetség célja, hogy a magunk eszközeivel hozzájáruljunk a panaszügyek további mérsékléséhez” – mondta Molnos Dániel.

Továbbra is október 30-án hirdetik meg a KGFB-díjtarifákat


Továbbra is október 30-án hirdetik meg a KGFB-díjtarifákat

/A díjak nem tartalmazzák a baleseti adót/

2011.10.27.

Több millió autósnak még mindig december 31-én fordul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése, így azoknak, akik nincsenek megelégedve biztosítójukkal és váltani akarnak, ügyelniük kell arra, hogy november 30-ig felmondják az érvényben lévő szerződést – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A korábbi évekhez hasonlóan ismét október 30-án lesz kgfb-díjtarifa hirdetés, annak ellenére, hogy ez a nap vasárnapra esik. A piac szereplőinek döntése alapján idén a biztosítók a díjtarifákat a Nemzeti Sportban és a Metropol vasárnapi különszámában publikálják.

A 2010. január elsejétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény alapján – azaz lassan két éve – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések évfordulója a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében már nem a naptári év, hanem a biztosítás megkötésének napja. A 4,12 millió kgfb-szerződésből a becslések szerint még így is több mint 3,3 millió autósnak december 31-én „fordul” a szerződése. „A gépjármű-tulajdonosok túlnyomó többségének így továbbra is a november áll rendelkezésére arra, hogy ha elégedetlenek jelenlegi biztosítójukkal, felmondják meglévő biztosításukat, és december 31-ig kell az új biztosítást megkötniük” – figyelmeztet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A becslések szerint az elmúlt két évben mintegy 700-800 ezren cserélték le gépkocsijukat év közben és kötöttek rá kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Így ennek a 700-800 ezer kgfb-szerződésnek az évfordulója már nem január elseje, hanem a szerződés megkötésének időpontja. „Azok, akiknek szerződésük évközi évfordulós – például április 5-én kötötték a szerződésüket -, és elégedetlenek biztosítójukkal, most ne mondják fel meglévő szerződésüket. Bár a kgfb-tarifa ismert számukra, de élethelyzetükben olyan változások következhetnek be, amelyek befolyásolhatják a díjat (például költözés, valamilyen kedvezmény jogának megszerzése vagy éppen elvesztése stb.)” – figyelmeztetnek a MABISZ szakértői.

Fontos tudniuk az autósoknak, hogy a tervezett, a hírek szerint az éves kgfb-díj 30 százalékának összegével megegyező baleseti adó nem épül be a biztosítási díjakba. Egyelőre e jogszabály csupán tervezet, annak végső formája még nem ismeretes – hangsúlyozza a MABISZ főtitkára. Bár a díjakba nem épül be a baleseti adó, ez nem jelenti azt, hogy azt nem kell majd megfizetni. A biztosítók eddigi tudása szerint, ha megjelenik a jogszabály és így ismertté válik a törvény végső szövege, a biztosítók az adót, annak mértékét külön sorban, a díjtól elkülönítve szerepeltetik majd az értesítőkön – hangsúlyozzák a MABISZ szakemberei.

Kihirdették a biztosítók az új KGFB-díjtarifákat


Kihirdették a biztosítók az új KGFB-díjtarifákat

/A díjak nem tartalmazzák a baleseti adót/

2011.10.30.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2011. október 30-án megjelentek a 2012-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifák. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felhívja az autósok figyelmét, hogy azok, akik jelenlegi biztosításuknál kedvezőbbet találnak és januári évfordulós a szerződésük, december 1-jéig mondhatják fel biztosításukat.

A korábbi évekhez hasonlóan ismét október 30-án tették közzé kgfb-díjtarifáikat a biztosítók. A 15, a kgfb-üzletágat művelő biztosító jövő évi tarifái ezúttal a Nemzeti Sportban és a Metropol vasárnapi különszámában jelentek meg.

A 2011. második negyedéves adatok szerint a hazai piacon 4,12 millió kgfb-szerződést tartananak nyilván. A 2010. január elseje óta hatályos jogszabály szerint a törvény életbe lépését követően megkötött szerződések évfordulója már nem a naptári év vége, hanem a biztosítás megkötésének napja.

A biztosítók becslése szerint 700-800 ezer kgfb-szerződés évfordulója már nem január elseje. „A gépjármű-tulajdonosok túlnyomó többségének továbbra is a november áll rendelkezésére arra, hogy ha kedvezőbb feltételeket talál és váltani szeretne, fel tudja mondani meglévő szerződését és december 31-ig új biztosítást tudjon kötni” – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ főtitkára. Azok, akiknek szerződési évfordulója nem január elseje, de váltani szeretnének, most ne mondják fel biztosításukat. Erre majd a biztosítási évforduló előtt lesz lehetőségük – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ főtitkára.

A becslések szerint még így is több mint 3,3 millió autósnak december 31-én „fordul” a biztosítási szerződése. Molnos Dániel felhívja az autósok figyelmét, hogy érdemes alaposan szétnézniük a piacon. Érdemes felkeresniük a MABISZ saját kalkulátorát, a Díjnavigátort, amely teljes körű, hiteles tájékoztatást fog nyújtani a jövő évi díjakról. S nem utolsósorban egyedi abban a tekintetben, hogy üzleti érdekektől mentes eszköz. (www.díjnavigator.hu)

Fontos tudniuk az autósoknak, hogy a tervezett, a hírek szerint az éves kgfb-díj 30 százalékának összegével megegyező baleseti adó nem épül be a biztosítási díjakba. Egyelőre e jogszabály csupán tervezet, annak végső formája még nem ismeretes – hangsúlyozza a MABISZ főtitkára. A biztosítók eddigi tudása szerint, ha megjelenik a jogszabály és így ismertté válik a törvény végleges szövege, a biztosítók az adót, annak mértékét külön sorban, a díjtól elkülönítve szerepeltetik majd az értesítőkön – hangsúlyozzák a MABISZ szakemberei.

MABISZ: síeléshez nem elég az EEK


MABISZ: síeléshez nem elég az EEK

A forint árfolyamváltozására az utasbiztosítás kiválasztásakor is figyelni kell

2012.01.12.

Az Európai Egészségkártya (EEK) többnyire nem nyújt megfelelő megoldást a turistabalesetek esetében, a síelni indulóknak ezért javasolt utasbiztosítást is kötniük – hívja fel a rá figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Januárban és februárban több tízezer magyar látogatja a környező országok sípályáit, és sokan abban a biztos tudatban siklanak a lejtőkön, hogy az Európai Egészségkártya kiváltásával teljes védelmet élveznek. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy az EEK birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben az igénybe vett ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Síeléshez érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amelynek része a felelősségbiztosítás. A sípályán történt balesetek okozói ugyanis ugyanúgy kötelesek helytállni az általuk okozott kárért – például kötelesek megtéríteni a vétlen sérült jövedelem-kiesését is -, mint a közúti baleseteknél. „Egyik ügyfelünk tavaly egy osztrák sípályán ütközött egy német síelővel, s mivel nem ismerte el vétkességét, bírósági per lett a vége. A bíróság végül 6500 eurónyi kártérítés, illetve perköltség megfizetésére kötelezte a magyar síelőt” – emlékszik vissza egy közelmúltban történt esetre a bizottság elnöke. Tapasztalata szerint az ilyen típusú kártérítési perek egyre gyakoribbak az európai országokban, ezért növekszik a felelősségbiztosítási védelem jelentősége.

A sípályákon gyakori az alkoholfogyasztás, ami jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. „A biztosító csak abban az esetben térít, ha a biztosított véralkoholszintje 0,8 ezrelék alatt van” – hívja fel a figyelmet egy fontos körülményre a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A módozat kiválasztásánál a legfontosabb, hogy mindig szem előtt tartsuk az úti cél, a tevékenységet, amelyet végezni szeretnénk, illetve a célország egészségügyi ellátásának árszínvonalát. A külföldi szolgáltatók ugyanis keményen behajtják az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. Szintén a közelmúltban történt eset, hogy egy amerikai turistaút során történt baleset elszenvedője túl alacsony limittel kötötte meg biztosítását – ami nem fedezte kórházi kezelésének teljes költségét -, ezért az amerikai kórház elárvereztette az „adós” magyarországi házát.

Horváth Péter szerint a limit meghatározásánál fontos figyelembe venni a forint árfolyamát is. A betegség- és balesetbiztosítási szolgáltatások számlái ugyanis euróban vagy dollárban keletkeznek, a biztosítók ajánlatainak többségében pedig forintban szerepel a kifizethető maximális összeg. „A forint jelenlegi árfolyama miatt a biztosítás kiválasztásánál ajánlatos figyelembe venni, hogy a forintban meghatározott összeg ma valójában mintegy 15 százalékkal kisebb, mint korábban” – hívja fel a figyelmet még egy lényeges körülményre Horváth Péter.