Több mint három ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz kedd délig a 2011. január 29-i földrengéssel kapcsolatban, szakértői becslések szerint a földrengés okozta károk teljes összege meghaladhatja a fél milliárd forintot. A társaságok megerősített ügyfélszolgálattal várják a bejelentéseket – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2011. január 29-én szombaton 18:41-kor közepes méretű földrengés történt Oroszlánytól néhány kilométerre északra. A rengés sekély mélységben (kb. 6 km) pattant ki, magnitudója 4,7 volt a Richter-skálán. A biztosító társaságok már hétfőn kora reggel megkezdték a helyszínen a károk felmérését és ahol szükséges volt, kárszakértőiket az érintett területekre csoportosították át. A cégek jelzései alapján a bejelentések döntően kisebb falrepedésekkel, illetve a vakolat lehullásával járó károkról érkeznek. Nagyobb, az épületek szerkezetének sérülésével járó, statikai problémákat felvető káresetekről eddig nem érkezett információ. A leginkább érintett terület Komárom-Esztergom megye, de Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyéből és Budapestről is érkeztek bejelentések.

Szinte az összes lakásbiztosítási szerződésben szerepel a földrengéskár, így az ügyfelek számíthatnak kártérítésre. „A biztosító társaságok a földrengések erősségét többféle skálán mérik. A legelterjedtebb a tizenkét fokozatú intenzitás skála, az úgynevezett „MSK 64” – ami nem azonos a szeizmológusok által használt „Richter skálával” -, de néhány biztosító számára az úgynevezett „Mercalli-skála” a támpont. A múlt szombati fölrengés azonban olyan mértékű volt, hogy a biztosítók mindegyikénél abba a kategóriába esik, amelyre a biztosítók már kártérítést fizetnek” – mondta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A biztosítók internetes weboldalaikon, telefonos ügyfélszolgálataikon, levélben, illetve személyesen, az ügyfélszolgálatokon is fogadják a kárbejelentéseket. A minél gyorsabb kárügyintézés érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége javasolja, hogy az ügyfelek adják meg napközbeni vagy mobiltelefonos elérhetőségüket, így a kárszakértők előzetesen időpontot tudnak egyeztetni és fel tudják gyorsítani az ügyintézést.

A MABISZ közben arra figyelmeztet, hogy ál-kárszakértők bukkantak fel Oroszlány térségében. Fontos tudni, hogy a valódi kárszakértők fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, és mivel általában magukkal viszik az ügyfél aktáját, így tisztában vannak az adatokkal, és nem tesznek fel felesleges vagy gyanús kérdéseket. Emellett a kárszakértők előre egyeztetett időpontban mennek ki a helyszínekre; így ha valakinek bármilyen kétsége merülne fel a kárszakértővel kapcsolatban, hívja a rendőrséget – figyelmeztet a MABISZ.

Magyarország területén évente 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak a szeizmológiai hálózat segítségével, melyek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A rengések gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt 2.5-3.0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 évente történik a Kárpát-medencében.

A biztosító társaságokhoz 2011. február 10-éig összesen 8481 földrengéssel kapcsolatos kárbejelentés érkezett. A károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, de a szakértők szerint a teljes kárérték meghaladhatja akár az egy milliárd forintot is – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtökön.

A biztosítók kárfelmérői folyamatosan, a helyszínen mérik fel a károkat. Mivel van olyan biztosító társaság, amely ügyfelei érdekében két hétre kitolta a kárbejelentési kötelezettség határidejét, még ezután is érkezhetnek bejelentések.

A biztosítókhoz érkezett bejelentések döntően kisebb falrepedésekkel, illetve a vakolat lehullásával járó károkról szólnak. Nagyobb, az épületek szerkezetének sérülésével járó, statikai problémákat felvető káresetek továbbra sem jellemzőek. A leginkább érintett terület Komárom-Esztergom megye, de Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyéből és Budapestről is érkeztek bejelentések.

„Fontos tudni, hogy egzakt, ’körzővel rajzolt” ábra nem készíthető arról, hogy egészen pontosan milyen hatósugárban okozott károkat a földrengés” – hívta fel rá a figyelmet Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A rengések terjedése és a rengés nagysága – s ennek következtében érzékelhetősége és károkozása – ugyanis többféle tényezőtől, egyebek mellett talajmechanikai tényezőktől is függ.

A földrengéskár az úgynevezett „katasztrófakárok” közé tartozik, így szinte az összes lakásbiztosítási szerződés tartalmazza. A 14 lakásbiztosítási üzletágat művelő hazai biztosító társaság összesen 3 millió 60 ezer darab lakásbiztosítást kezel. A társaságok jelzései alapján a teljes szerződésállományból csupán néhány ezer darab olyan lakásbiztosítási szerződés van a piacon, amelyben opcionális – az ügyfél választásán múlt -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta kárra is, vagy sem. Ezekben az esetekben a biztosítók saját hatáskörben, egyedi döntés alapján vizsgálják meg a kártérítés lehetőségét.

A 2011. január 29-én szombaton 18:41-kor Oroszlánytól néhány kilométerre északra bekövetkezett közepes méretű földrengés erőssége a rengés epicentrumában a Richterskála szerint 4,7-es erősségű volt. A biztosítótársaságok a földrengés erősségére más rendszereket használnak, a rengés mértékét az úgynevezett MSK 64-es skála alapján határozzák meg, amely egy római számmal jelzett XII-fokozatú rendszer, és a rengés mértékét az érezhetőség, a hatás és az okozott kárkép alapján állapítja meg.